Bethlen Téri Színház ma A Bethlen Téri Színház 2012 januárjától befogadó- és produkciós színházként működik. A színház küldetése, hogy a hazai és alkalomszerűen a nemzetközi kortárs előadóművészetek (elsősorban tánc, színház, bábszínház, újcirkusz) kiemelt budapesti befogadó színházi intézménye legyen, szem előtt tartva Erzsébetváros és szűkebb környezete, külső-Erzsébetváros érdekeit és igényeit is. Célja új élettel telíteni a helyet, az alkotóművészet területein aktív, fiatal művészek bevonásával, műfaji megkötések nélkül. A Bethlen Téri Színház nézőtere Elhelyezkedése [ szerkesztés] A Bethlen Gábor tér Budapest VII. kerületében, az Erzsébetvárosban található, az István utca és a Bethlen Gábor utca metszéspontjában elterülő rombusz alakú téren. A 19. század közepén még dűlőút haladt itt, majd a Városliget felé kiépülő Erzsébetvárosban 1889-ben alakították ki a teret; neve ekkortól Bethlen tér, 1931-től az erdélyi fejedelem után Bethlen Gábor tér. A tér mai arculata csak az 1920-as évek végén alakult ki, ekkor épült fel a zsidó hitközség siketnéma-intézete és a Bethlen tér 3. alatti bérház.
Hogy nézne ki a híres Addams Family-filmsorozat, ha 18-as korhatárt kapna? Közép-Európa Táncszínház Nyílt pályázatot hirdet a KET – Újra indul az Ifjú Koreográfusok Fóruma tehetségprogram A Közép-Európa Táncszínház örömmel jelenti be, hogy a sikeres bemutatkozások tapasztalatai nyomán – immár XVII. alkalommal – ebben az évben is kiírja "IKF 2020" – Ifjú Koreográfusok Fóruma tehetségprogram néven nyílt pályázatát. Bethlen Téri Színház 90 éves a Bethlen tér 3. – Születésnapi házbejárást tartanak 90 évvel ezelőtt, 1929-ben épült az a több mint 100 lakásos, kétudvaros bérpalota, ami a mai Bethlen Téri Színháznak is otthont ad. A színház – akkori nevén Bethlen téri Színpad – nyitó előadását 1929. november 29-én tartották. Sissi Őszi Tánchét Egy hétig ismét a táncé a főszerep a város szívében Egy hétig ismét a táncé a főszerep a Bethlen Téri Színházban: november 16. és 23. közt rendezi meg a Közép-Európa Táncszínház a 7. kerület névadója, Erzsébet királyné – népszerű nevén Sissi – neve napja köré szervezett hétnapos, hét előadásból álló táncfesztivált, a 8.
Bethlen Téri Színház A Bethlen Gábor téren található színház - 1937-es bezárása után - 2012 januárjától ismét Bethlen Téri Színház névvel várja a nézőket. A névváltoztatás a profil változtatásával is jár: a Bethlen befogadó- és produkciós színházként működik. Cél, hogy friss energiákkal telítődjék meg a hely: a kortárs alkotóművészet területein aktív fiatal művészek bevonásával, műfaji megkötések nélkül. Nyitvatartás: Az előadások, rendezvények függvényében. Pénztár: hétfőn 11 és 12 óra, szerdán 14 és 15 óra, pénteken 17 és 18 óra között, illetve az előadások előtti egy órában. További információk: Parkolás: utcán fizetős A tartalom a hirdetés után folytatódik Az oldalain megjelenő információk, adatok tájékoztató jellegűek. Az esetleges hibákért, hiányosságokért az oldal üzemeltetője nem vállal felelősséget. Hirdetés Íme a főváros környéki népszerű szabadvízi strandok! Az akció június 13-áig érvényes. Rátermett, szorgalmas, ambiciózus hirdetési tanácsadókat keresünk! Minimum 30%-os jutalékot kaphatsz!
Egy kis térzene Ismét színház költözik a gangos házak udvarára Az idén is folytatódik a Gang Színház, a Bethlen Téri Színház és a Pulzus Társulás közösségi színházi projektje. KET Sono Rinato – Nyílt nappal egybekötött előadással készül a KET A Közép-Európa Táncszínház nyílt nappal egybekötött Sono Rinato című előadását június 7-én tartják a Bethlen Téri Színházban. Akadálymentesített előadások a Bethlenben A Bethlen Téri Színház az AKKU Egyesülettel közösen audionarrációval kísért előadásokat tartott. A vasárnapi előadás után Tordai Teri részvételével – aki az előadásban lányával, Horváth Lilivel játszik – külön beszélgetést is tartottak a színház kávézójában a látássérült csoport tagjainak.
A múlt A Bethlen Téri Színház 1929-ben kabaréként indult, a tulajdonos Rákosi Tibor 550 személyes filléres kabarét nyitott Kellér Dezső főrendező darabjaival. A kabaré egészen 1933 szeptemberéig működött, csak ekkor tért át a színház vezetése az egész estét betöltő darabok játszására. A Bethlen téren felléptek a kor legnevesebb művészei, többek között Csortos Gyula, Sulyok Mária, Fedák Sára, Kiss Manyi, Gózon Gyula, Feleki Kamill, Kazal László és Bánhidy László. A színház utolsó főrendezője az a Hont Ferenc volt, aki megálmodta 1933-ban a Szegedi Szabadtéri Játékokat, és a Bethlen téren keltette életre a Független Színpad mozgalmat. A színház vezetése 1935-ben a Royal Színházat (mai nevén Madách Színház) szerezte meg a Bethlen Téri Színház társszínházául és hatalmas költséggel felújították azt, de a befektetés nem térült meg, 1936-ban becsődöltek és ez a Bethlen téren is komoly gazdasági gondokat okozott, majd 1937. január végén a Bethlen Téri Színház is bezárt, és mint színház Csipkerózsika-álomba merült.
A helyiség 1937-től Hollywood, majd 1942-től Bethlen Filmszínház néven, az államosítás után pedig Bethlen moziként működött tovább 1986-ig. 1988-ban költözött Várkonyi Mátyás (a legendás Generál zenekar vezetője) és Miklós Tibor (a zenekar dalszövegírója) a '82-ben alapított Rock Színházukkal az épületbe. Egy bemutatót tartottak 1993-ban, melynek rendezője Xantus János volt. Ezt követően a Bethlen téren nem tartottak több színházi bemutatót, próbateremnek és raktárnak használták 1996 júniusáig, amikor a Rock Színház beolvadt az Operett Színházba. A Közép-Európa Táncszínház (KET) Magyarország első táncszínháza, jogelődjét 1978-ban a Művelődési Minisztérium alapította, és 1996-ig tartotta fenn. A KET 1997-től egyesületi formában működik a minisztérium által nyújtott különböző működési támogatásokkal. 1995-ben rendszeresen, de még vendégként, 1996 szeptemberében viszont már a minisztérium döntése alapján végleges megoldásként költözött jelenlegi helyére, a Bethlen tér 3-ba. Ettől fogva a helyet, Bethlen Kortárs Táncműhely néven tartotta fent a Kulturális Minisztérium.
Itt igen széles a kör, hiszen a jogszabályok teljes mértékben átszövik a mindennapjainkat. Kárnak minősül minden a személyt vagy vagyonát ért hátrány. Beszélhetünk vagyoni és nem vagyoni kárról. A vagyonban bekövetkező veszteség viszonylag könnyen meghatározható, hiszen ha összetörik az autónkat, akkor vagyoni kárról beszélünk. Nem vagyoni kárnak minősülhet például egy súlyos lelki megrázkódtatás, vagy valaki jó hírének bizonyítható sérelme. Kinek mit kell bizonyítani kár esetén? Aki kártérítést kér, annak kell igazolnia, hogy milyen és mekkora kára keletkezett, és azt is, hogy azt ki és mivel okozta. Sérelemdíj és nem vagyoni kártérítés különbsége - KárRendezés.eu. A hátrányt okozó személynek kell bizonyítania, hogy a cselekménye vagy mulasztása nem volt jogellenes, vagy ha mégis megsértett valamilyen előírást, akkor igazolhatja, hogy ez nem felróható neki. Vagyis itt jön a képbe a fenti szabálynak az a része, mely kimondja, hogy mentesül a felelősség alól az, aki bizonyítja, hogy elvárható módon járt el. A jogszerű kár esete A kártalanítás a fentiektől eltérően azt jelenti, hogy jogszabályban meghatározott jogszerűen okozott hátrányt, veszteséget kell megtéríteni.
Önt érte már kár életében? Kisebb-nagyobb hátrányt, veszteséget szinte mindenki elszenved időnként. Elég, ha egy-egy véletlen beázásra, az új cipő megrongálódására gondolunk. A bekövetkező kár elkerülése, enyhítése érdekében kötünk biztosításokat is. De tudjuk, hogy mi a különbség a kártérítés és a kártalanítás között? Nem mindegy, hogy kártérítés vagy kártalanítás Mi a különbség kártérítés és kártalanítás között? A kérdés bizony fontos, hiszen a két szó hasonlósága ellenére, jogi szempontból mást jelent. Az életben bekövetkező hátrányok eltérő okokra vezethetőek vissza, így eltérő szabályozást igényelnek. A kártérítés A Polgári Törvénykönyv fő szabálya, hogy aki jogellenes kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Akkor mentesül a megtérítési kötelezettség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. A kártérítés egyik lényeges feltétele tehát, hogy a veszteséget okozó személy valamilyen jogellenes cselekménye vagy mulasztása okozza azt. Jogellenesnek minősül minden, ami valamilyen jogszabályi előírással ellentétes, vagy valamilyen rendelkezést nem tart be, figyelmen kívül hagy.
A sérelemdíj fizetésére kötelezés feltételeire – különösen a sérelemdíjra köteles személy meghatározására és a kimentés módjára – a kártérítési felelősség szabályait kell alkalmazni, azzal, hogy a sérelemdíjra való jogosultsághoz a jogsértés tényén kívül további hátrány bekövetkeztének bizonyítása nem szükséges. A sérelemdíj mértékét a bíróság az eset körülményeire – különösen a jogsértés súlyára, ismétlődő jellegére, a felróhatóság mértékére, a jogsértésnek a sértettre és környezetére gyakorolt hatására – tekintettel, egy összegben határozza meg. Az Európai Parlament és a Tanács 864/2007/EK rendelete (Róma II. és Brüsszel I. rendelet) II. fejezet: Jogellenes károkozás 4. cikk: általános szabály (1) A jogellenes károkozásból eredő szerződésen kívüli kötelmi viszonyra azon ország jogát kell alkalmazni, amelyben a kár bekövetkezik, függetlenül attól, hogy mely országban következett be a kárt okozó esemény, valamint függetlenül attól, hogy ezen esemény közvetett következményei mely országban vagy országokban következnek be.