Mátyás felmenői közül apja, a nándorfehérvári győző, Hunyadi János leszármazási kapcsolatai viszonylag jól rekonstruálhatók a korabeli dokumentumok alapján, de Hunyadi János anyjáról (Mátyás nagy, illetve Corvin János dédanyjáról) szinte semmit sem tudunk. Hunyadi Mátyás és Beatrix királyné (rekonstrukció). Mátyásnak Beatrixtól nem született gyermeke Forrás: Network/Mátyás király klub Antonio Bonfini, Mátyás udvari krónikása szerint Hunyadi János anyja egy előkelő görög család sarja volt. Kubinyi András 2001-ben publikált "Mátyás király" című munkájában az egykorú dokumentumok elemzésével arra a következtetésre jutott, hogy a Hunyadiak román ősökkel rendelkeztek: "Ami az adatokból nyilvánvaló: a Hunyadi-család román eredetű volt. Erre utalnak az általuk használt keresztnevek, de először a későbbi kormányzót is Hunyadi Oláh Jánosnak hívták, később pedig külföldön "Walachia fehér lovagja" néven emlegették. Hunyadi jános halála. Hunyadi János, a legendás törökverő hadvezér 17. századi portréja Forrás: Wikimedia Commons - Származásáról nincs kétség, noha mindig akadtak, akik ezt kétségbe vonták.
1456. augusztus 11-én vesztette életét a nándorfehérvári táborban kitört pestisjárványban a legendás törökverő hadvezér, Hunyadi János. Az 1446–1453 között kormányzói tisztséget is betöltő főkapitány és erdélyi vajda győzelmeinek köszönhetően az oszmánok – a hős halála után – hosszú évtizedekig kerülték a háborút Magyarországgal, így hazánk értékes időt nyert nemzeti reneszánszának kibontakoztatására. Bővebben itt Életét két eszmének szentelte, melyek a legszebben egybe forrottak nála: a hazának s a keresztény vallásnak. E két eszme lelkesíté minden tettében, ennek hatása alatt fejlett ki benne engesztelhetetlen gyűlölete a törökök ellen. De e gyűlölet nem volt a műveletlen ember vak ellenszenve az idegen ellen, hanem abból a meggyőződésből folyt, hogy Magyarországnak a török a legveszedelmesebb ellensége, a melylyel meg kell küzdenie életre-halálra; hogy addig nem lesz nyugtunk, míg csak egy török is lesz Európában. Nagy szellemének az is kiváló tanújele, hogy ezzel az eszmével nemcsak Magyarországot tudta lelkesíteni, a hol erre úgy is kész volt a talaj, hanem az idegeneket is; hogy meg tudta az egész európai közvéleményt győzni arról, hogy Magyarország az európai czivilizáczió legbiztosabb védőfala a kelet támadásai ellen, hogy tehát hazánk ügye Európának közös ügye.
Hunyadi János első sikereit 1441-42-ben aratta Erdélyben, ahol a támadó török hadakra mért meg-semmisítő vereséget. E győzelmek méltán váltottak ki lelkesedést a keresztény világban, hisze n európai sereg még soha nem győzedelmeskedett ekkora túlerőben lévő oszmán had felett. Hunyadi sikereinek hatására megszületett a török elleni európai összefogás gondolata, a lelkesedésnek azonban nagyobb volt a füstje mint a lángja. Hunyadi nem bírt várni, és a saját maga által szervezett sereggel 1443 nyarán megindult a Balkán felé. A hadjárat célpontja Drinápoly, az európai török erők központja volt. A 35 ezer főből álló keresztény had kikerülte a szerbiai török várakat, és meg sem állt Niš váráig, amit gyorsan elfoglalt. Ezután a ruméliai beglerbég 20-30 ezer főnyi seregére mértek megsemmisítő vereséget, majd akadálytalanul nyomultak előre Szófiáig. Időközben azonban a szultáni seregek is megérkeztek Európába, és eltorlaszolták a Balkán-hegység hágóit. Ezért a keresztesek Szófia térségébe vonultak vissza, ahol Hunyadi két csatában is fényes győzelmet aratott a törökök felett.
A diadalt nem sikerült kiaknázni, Hunyadi néhány héttel később, 1456. augusztus 11-én a táborában kitört pestisjárvány áldozatául esett. A gyulafehérvári katedrálisban temették el, fia, Hunyadi Mátyás egyik legnagyobb magyar király lett. Hunyadi Jánost Zrínyi "minden vitéz ember példájának" nevezte, Arany azt írta róla: "Idegen nép hőse is lett, / Legjobb hőse a magyarnak".
Az 1445-ös országgyűlés V. (Utószülött) Lászlót (1445–1452–1458) ismerte el királynak, a kormányzást pedig az országtanácsra és az abból kirendelt hét főkapitányra bízta. V. László királlyá választásával a belpolitikai válság nem oldódott meg. A király ötesztendős volt, ráadásul III. Frigyes császár sem őt, sem a koronát nem volt hajlandó kiadni az országnak. A Szent Korona nevében kormányzó országtanács és a hét főkapitány a saját hatalmát építgette. Bonyolította a helyzetet, hogy a Délvidéket Cillei Ulrik tartotta a kezében. Az ország bárói elvben elfogadták V. László királyságát, a gyakorlatban azonban kisemmizték őt a hatalomból. Az 1446-os országgyűlés a király kiskorúsága idejére Hunyadit az ország kormányzójává választotta. A hírneves hadvezér a belpolitikában nem bizonyult sikeresnek: az ország egységét nem sikerült helyreállítania, Cillei hatalmát kénytelen-kelletlen el kellett fogadnia. 1452-ben Frigyes kiadta az országnak V. Lászlót, Hunyadi pedig lemondott a kormányzóságról, de ezután is országos főkapitány maradt.
Az egyetemes hadtörténetben is szinte egyedülálló, hogy egy hadsereg a túlerőben lévő ellenség területén mintegy kétezer kilométert tegyen meg oda-vissza, miközben egyetlenegy csatát sem veszít. Másfelől azonban azt is látni kell, hogy Hunyadi serege egyetlen nagyobb török erősséget sem foglalt vissza és a szultáni hadakat sem sikerült csatára kényszerítenie. Bár a hosszú hadjárat során a Porta érzékeny veszteségeket szenvedett, de kimeríthetetlen erőtartalékokkal rendelkezett. Hunyadi hihetetlen teljesítménye tehát nem tudta megváltoztatni a balkáni térség erőviszonyait. Eközben a szultán békeajánlatot tett Ulászlónak, és 1444 nyarán megkötötték a drinápolyi békét. A tíz évre szóló békeszerződés tárgyalásainak közepette Magyarországon és Európában tovább folytak a háborús előkészületek. A pápa követe úgy vélte, a hitetlen törököknek tett eskü érvénytelen, ezért fölösleges is betartani. A béke megkötése után alig három hónappal, 1444 szeptemberében a magyar hadsereg ismét átlépte az országhatárt.
Hunyadi sorozatos győzelmeket aratott a török ellen. 1443-44-es hosszú hadjárata után, amelynek során Szófiát is bevette, egész Európa hősként ünnepelte. Ulászló azonban a törökkel kötött békét megszegve 1444-ben ismét hadba szállt, és Várnánál katasztrofális vereséget szenvedett. A csatában elesett a király is. A gyermekkirály V. Lászlót Frigyes osztrák herceg nem engedte szabadon, így a rendek 1446-ban Hunyadit választották kormányzóvá. Ő megpróbálta helyreállítani az ország egységét, de az oligarchák támogatása híján kudarcot vallott, és 1448-ban Rigómezőnél ismét vereséget szenvedett a töröktől. Hunyadi a magyar belpolitikában az országegységet szerette volna megvalósítani, de III. Frigyes, Cillei Ulrik és Jiskra területeit nem sikerült elfoglalnia, tehát az országot valójában a kül- és belföldi bárók tartották a kezükben. A köznemesség szerepe megnőtt, de még nem jelentettek döntő tényezőt. 1453-ban lemondott a kormányzóságról, de továbbra is a legmagasabb rangú főúr maradt országos főkapitányként és a "királyi jövedelmek kezelőjeként".
Viszont is meg kell adni a gyereknek az őszinteséget. Például nem kamuztunk előtte, ha volt valami feszültség bennünk, hogy ha anyagi-lelki problémáink voltak. Nem kell kamuzni, tudja meg ő is, miből van az élet" – tette hozzá Badár Sándor. Lakástalkshow – Évadzáró adás ma este 23. 30-kor a VIASAT3-on.
Rózsa sándor teljes film Kulcsár sándor christmas tree könyv Jappán - Retró útikalandkönyv Badár Sándor és Horváth János – ma két ünnepelt filmcsillag – valamikor réges-régen, 1987-ben egy különös ötlettől vezérelten elindultak... Ámerika avagy a véredény nyomában A régmúlt után jönnek az új kalandok: az Újvilág! Badár Sándor és hű társa, Horváth János most elmondják, milyen az igazi Ámerika... Hős... Közép-Európai Kalandok Aki élt már a hetvenes-nyolcvanas években, komoly flash back-re számíthat – aki pedig nem az egy egzotikus és romantikus világba tekinthe... Határtalanul Kedves Olvasónk! Újabb könyvünkön keresztül a Világ egyik fontos eseménysorozatába nyerhetsz betekintést. 1992-t írunk. Nagyon fontos... DVD Nyócker A budapesti dzsungel mélyén, a nyolcadik kerületben egy csapat gyerek, cigányok, magyarok, egy kínai és egy arab arra szövetkezik, hogy a... Beszállítói készleten 3 pont 7 - 10 munkanap Noé bárkája (2006) - DVD A magyarországi Noé bárkája egy "mocskos-gyönyörű" házat takar, a hatodik kerület szívében.
- Fontos állomás a Kontroll, Antal Nimróddal. Vele már az Országalma bemutatásának évében is forgattál. Ez volt a Biztosítás. És ő öt év múlva ismét veled dolgozott. - Nagyon sok rendezővel dolgoztam már, 22 éve vagyok ebben a szakmában, és mindenkit kedvelek meg tisztelek. De ha az emberi kapcsolatokat nézem, számomra a Bandi és a Nimród igazi, mély barátság. Kontroll - Csányi Sándor, Mucsi Zoltán és Badár Sándor - Lecsó szerepe rád íródott, mégsem volt annyira harsány ez a karakter, mint amilyen figurákat korábban játszottál. - A film első 30-40 perce annyira pörgős meg erős, hogy arra még rátolni túlzás lett volna. Éppen elég volt az a cucc, ami rajtunk volt, az a környezet, a zene, meg az a mocsok, ami ezzel jár, meg az, amit az életben kapnak ezek az ellenőrök. Minden bele lett pakolva, ehhez a leveshez nem kellett már, csak egy csipetnyi só, hogy jó íze legyen. - Éreztétek, hogy ebből még lehet nagy siker? - Nagyon izgultunk. Amikor jöttek vissza az első visszaigazolások a mozikból, hogy mennyien látták, akkor fújtuk ki a levegőt.
Hacsak Tamás el nem varázsolja őt is. Persze nem kell megijedni semmitől, ami a színpadon történik. Elvégre családban marad… Az előadás időtartama kb 120 perc, 1 szünettel