Termékkínálat Szolgáltatások Az én áruházam Budapest, Fogarasi út Fogarasi út 28-54. 1148 Budapest Áruház módosítása vissza Nem sikerült megállapítani az Ön tartózkodási helyét. OBI áruház keresése a térképen Create! by OBI Hozzon létre valami egyedit! Praktikus bútorok és kiegészítők modern dizájnban – készítse el saját kezűleg! Mi biztosítjuk a hozzávalókat. Create! by OBI weboldalra Az Ön böngészőjének beállításai tiltják a cookie-kat. Annak érdekében, hogy a honlap funkciói korlátozás nélkül használhatóak legyenek, kérjük, engedélyezze a cookie-kat, és frissítse az oldalt. Az Ön webböngészője elavult. Frissítse böngészőjét a nagyobb biztonság, sebesség és élmény érdekében! A termékek megadott ára és elérhetősége az "Én áruházam" címszó alatt kiválasztott áruház jelenleg érvényes árait és elérhetőségeit jelenti. Felvonulási szekrények – Villanyóraszekrények. A megadott árak forintban értendőek és tartalmazzák a törvényben előírt mértékű áfát. JVÁ= a gyártó által javasolt fogyasztói ár Lap tetejére
Felhasználási feltételek Az általános adatvédelmi szabályzattal (GDPR) összhangban, amely 2018. május 25-én lépett hatályba, teljesítjük azon kötelezettségünket, hogy tájékoztassuk Önt a GDPR szerinti adatvédelmi nyilatkozatunkról, és megszerezzük hozzájárulását. Elfogadom a Schrack Technik Adatvédelmi szabályzatát Ha nem fogadja el, nem tud bejelentkezni a Schrack webáruházába. Megszakítja a bejelentkezést?
Cookie beállítások Weboldalunk az alapvető működéshez szükséges cookie-kat használ. Szélesebb körű funkcionalitáshoz marketing jellegű cookie-kat engedélyezhet, amivel elfogadja az Adatkezelési tájékoztató ban foglaltakat.
Miklós orosz cár 1905. július 24-én szövetségi szerződést kötött II. Vilmossal, a cár utóbb visszavonta aláírását. Ezt követően már nem volt akadálya, hogy Szentpétervár is csatlakozzon a brit-francia szövetséghez, bár magát az Entente cordiale -t az Orosz Birodalom – és később más szövetséges állam – sem írta alá, külön-külön egyezményeket kötöttek egymással az érdekelt országok ( 1907 -es szentpétervári angol-orosz szerződés). Történelmi érdekesség, hogy nemcsak Oroszország közeledett korábban Németországhoz, de a briteknek is volt egy német orientációs időszakuk, ám amikor úgy látták, hogy Berlin a hadiflotta nagyarányú bővítésébe kezd, nem folytatták tovább a közeledést. Első világháború [ szerkesztés] Az első világháború kitörésének idején tehát már egy viszonylag stabil szövetségi rendszer alakult ki Európában. Ez a világháború kitörését követően csak egyszer változott: Az Olasz Királyság – mely már korábban sem erőltette a hármas szövetség fenntartását – 1915. Az antant megalakulása | National Geographic. május 23-án az antant oldalán lépett be a háborúba, mivel a britek és a franciák győzelem esetére számos olyan területet ajánlottak fel, amelyet az olaszok már régóta meg akartak szerezni ( Dél-Tirol, Trieszt, az Isztriai-félsziget, Dalmácia és Albánia egy része).
1920. augusztus 14-én írta alá Belgrádban Edvard Beneš csehszlovák és Nikola Pašić jugoszláv külügyminiszter azt az egyezményt, amely az első lépés volt az úgynevezett kisantant létrejötte felé. A Habsburgok visszatérését és főként Magyarország revíziós kísérleteit akadályozni kívánó szövetség nyögvenyelős története tizennyolc évig tartott, emléke azonban később is hatással volt a regionális politikára. Az Antant Létrejötte / Az Antant Megalakulása | National Geographic. A Pesti Hírlap 1920. február 26-i számában a következőképp írtak a csehszlovák-jugoszláv-román közeledésről: "ezek az uj »parvenü« hadimilliomos államok, amelyek a háborús konjunktúra utolsó szerencselovagjaiként akkor rohantak meg és raboltak ki bennünket, amikor a háború befejeztével és fegyverszünet állapotában minden védelmi eszközünket félredobtuk, most oly bensőséges szolidaritásra gerjednek, noha még kevéssel ezelőtt látható féltékenységgel kisérték egymás ragadozásait. " A cikk, amely az Apró ántánt címet viselte, mindvégig cinizmussal vegyes iróniával szemléli "Benes ur, a cseh köztársaság ultrademokrata minisztere" törekvéseit, melyek egy új közép-európai szövetségi rendszer kiépítését célozták.
A Német Császárság és az Osztrák-Magyar Monarchia közötti 1879-es katonai védelmi egyezményhez (Kettős Szövetség) német kezdeményezésre 1882-ben csatlakozott Olaszország. A szerződésben, amelyet osztrák-magyar részről Andrássy utóda, Heinrich Haymerle írt alá, Németország és a Monarchia vállalták, hogy francia támadás esetén Olaszország segítségére sietnek Két vagy több hatalom támadása esetére kölcsönös segítségnyújtást helyeztek kilátásba. Az egyenlőtlen fejlődés – az antant létrejötte - Történelem érettségi - Érettségi tételek. Arra az esetre viszont, ha a szerződő felek egyike kezdeményezne háborút, csak "jóindulatú semlegességre" tettek ígéretet az aláírók. Tekintettel a cári Oroszország balkáni aspirációira a német szövetség a Monarchia számára alapvető jelentőséggel bírt, mert hatékony katonai segítséget mástól nem remélhetett. A Kettős Szövetség Hármas Szövetséggé bővítése viszont elsősorban Berlinnek és Rómának állt érdekében. A Monarchia szempontjából, amelynek törekvései a francia külpolitikai célokat sehol sem keresztezték, csupán annyiban látszott előnyösnek, hogy Oroszországgal való konfliktus esetén nem kellett olasz támadástól tartania.
Ok: elsőként a belső erőforrásait aknázta ki Nem hagyományos módon gyarmatosítottak, hanem gazdasági befolyásukat biztosították a kiszemelt területeken ( Monroe-elv: "Amerika az amerikaiaké") Befolyási övezet létrehozása Kínában: meghirdették a nyitott kapuk elvét (1899) → egész Kínára kiterjedő szabad kereskedelem Térnyerés Latin-Amerikában Közép-Amerika → katonai beavatkozás Panama-csatorna megszerzése (1914) Harc Spanyolországgal → ellenőrzés alá vonta Kubát, megszerezte Puerto Rico-t Ázsia → Fülöp-szigetek feletti uralom Japán XVII. század: elzárkózás politikája 1854 → az USA a kikötői megnyitására kényszerítette DE!
), ehhez 1921 -ben csatlakozott Románia is ( április 23. : cseh-román, majd június 7. : jugoszláv-román szerződés). Ezt a három szövetséget először egy magyar újságíró nevezte gúnyosan apró antantnak, amit azonban az érintettek felvállaltak: innen ered a kisantant elnevezés. A hármas szövetség felett előbb Róma, később Párizs bábáskodott, s a franciák fel is használták a kisantantot saját régióbeli érdekeik érvényesítésére. Noha IV. Károly 1921. október 20-i második visszatérése és a trón megszerzésére irányuló kísérlete Horthy határozott ellenállásába ütközött, az október 23-i budaörsi csata pedig végül a királyhoz hű csapatok csúfos vereségével ért véget, a kisantant országai abbeli félelmükben, hogy a Habsburgok uralma visszatérhet, jegyzékek sokaságával tiltakoztak, s ultimátumot intéztek Magyarországhoz, miszerint ha IV. Károly trónhoz jut, azonnal mindhárom oldalról támadást indítanak az ország ellen. A Monarchia felbomlását követően az addig elfojtott indulatok is felszínre törtek, s hamar nyilvánvalóvá vált, hogy a kisantant szövetségének nem a térség védelme, hanem az utódállamok magyarellenes érdekeinek kifejezésre juttatása volt a céljuk.