Az iroda nagy teljesítményű, 16 vonalas Panasonic telefonközponttal, 2 helyiségben klímaberendezéssel, kiépített, vezetékes internetrákötési lehetőséggel, tűzjelzővel felszerelt. Kiadó üzletek Veszprém megye, kiadó üzlethelyiségek Veszprém megyében. Az irodabútorok közül jelenleg asztalok, székek, szekrények rendelkezésre állnak, igény esetén a bérleti díj részét képezik. Az ingatlan a bejárat közvetlen közelében 2 db saját parkolóhellyel rendelkezik. A bérleti díj 270. Nyugat magyarországi wellness szállodák
Tetőtéri iroda csoport - KIADVA! Kiadó Veszprém ipari részén a Házgyári út és a Kistó utca kereszteződésénél (Kistó u. ) elhelyezkedő irodaház tetőterében 4 helyiséget/irodát magában foglaló 69 m2-es (bruttó 86 m2) iroda csoport. Felszereltség: - legnagyobb helyiség klímatizált - tűzjelző berendezés van - saját gázkazán, saját gáz és elektromos mérő alapján történik a rezsi elszámolás - közös wc és konyhablokk a tetőtéri másik iroda csoporttal Bérleti díj: nettó... Ft + rezsi (gáz, villany) Megállapodás szerint kisebb irodánként is bérelhető! 5. Kis irodaház tetőtéri irodacsoport - KIADVA! Kiadó Veszprém ipari részén a Házgyári út és a Kistó utca kereszteződésénél (Kistó u. ) elhelyezkedő irodaház ún. "kis irodaház" tetőterében lévő 3 irodát magában foglaló nettó 52 m2, bruttó (1, 9 m alatti területet is figyelembe véve a tető hajlásszöge miatt) 86 m2-es iroda csoport. - jó megközelíthetőség, ingyenes parkolás - saját gázkazán, saját gáz és elektromos mérő alapján történik a rezsi elszámolás Kiadó:.... -tól.
Az egész épület kamerával ellátott, a vagyonvédelmi előírásoknak megfelelően riasztóval, tűzjelzővel felszerelt. 3. Első emeleti 26 m2-es iroda - KIADVA! Irodaház első emeletén elhelyezkedő 26 m2-es különálló iroda. Felszereltség: - reluuxával/szalagfüggönnyel ellátott - tűzjelző berendezéssel ellátva - közös wc és konyhablokk az első emeleti másik iroda csoporttal - közelben Ízlelő étterem - az épület előtt ingyenes parkolási lehetőség - jó megközelíthetőség főleg vidékről érkezők számára, nem kell a városon keresztül menni Bérleti díj: nettó... (a rezsi -gáz, víz, villany- benne van a bérleti díjban) 4. Tetőtéri iroda csoport - KIADVA! Kiadó Veszprém ipari részén a Házgyári út és a Kistó utca kereszteződésénél (Kistó u. ) elhelyezkedő irodaház tetőterében 4 helyiséget/irodát magában foglaló 69 m2-es (bruttó 86 m2) iroda csoport. Felszereltség: - legnagyobb helyiség klímatizált - tűzjelző berendezés van - saját gázkazán, saját gáz és elektromos mérő alapján történik a rezsi elszámolás - közös wc és konyhablokk a tetőtéri másik iroda csoporttal Bérleti díj: nettó... Ft + rezsi (gáz, villany) Megállapodás szerint kisebb irodánként is bérelhető!
45 – 18. 00) "Számítógép alapú magyar művészet a rendszerváltás előtt" (moderátor: Orosz Márton) A beszélgetés résztvevői: Maróy Ákos médiaművész, innovátor, az EU Edge, az Aero Glass és az társalapítója Kepes János műfordító–matematikus Raden P. Hannawati médiaművész Révész László László képzőművész, a Magyar Képzőművészeti Egyetem docense Sugár János képzőművész, egyetemi tanár, a Magyar Képzőművészeti Egyetem Intermédia tanszékének társalapítója Száva Gyula médiaművész Szentgyörgyi Tibor a Digitart-kiállítások szervezője, a Digitart Művészeti Egyesület alapítója, a Vison Communications Kft. igazgatója Vámos Tibor professor emeritus, az MTA rendes tagja, az Magyar Tudományos Akadémia Számítástechnikai és Automatizálási Kutató Intézetének (MTA–SZTAKI) nyugalmazott igazgatója Waliczky Tamás médiaművész, a School of Creative Media, a City University of Hong Kong egyetemi tanára A konferencia végeztével 18. Folytatódik a vérfürdő a digitális kriptopénzek piacán. 30-tól tárlatvezetésre invitálják a résztvevőket a Magyar művészek és a számítógép című kiállításban (Magyar Nemzeti Galéria, C épület, 3. emelet), tárlatvezetők: Képes Gábor informatikatörténész, a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság főmunkatársa és Orosz Márton művészettörténész, a kiállítás kurátora.
Vasárnap zárt a Magyar Nemzeti Galéria kiállítása: A magyar művészek és a számítógép. A tárlat szakmai együttműködője a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság volt. Élő legendák és a számítógép – unikális konferencia a Nemzeti Galériában | Neumann János Számítógéptudományi Társaság. A Galéria egy 26 évvel ezelőtt, Franciaországban rendezett, a magyar számítógépes művészet akkori állapotát reprezentáló kiállítás rekonstrukciójára vállalkozott, de még messzebbre tekintett: a számítógépes képzőművészet kezdeteitől a rendszerváltásig tekinthettük végig az informatika művészeti térhódítását a kiállítás tereiben. A franciaországi anyag szinte csodával határos módon került elő egy negyedszázad után – és csodával határos az is, hogy mennyi eredeti alkotót sikerült megszólaltatni a kurátornak, Orosz Mártonnak. A kiállítás záróeseménye ugyanis egy konferencia volt – 2016. szeptember 15-én -, amely nemcsak művészettörténészeket és informatikatörténészt, de a számítógépes művészet úttörőit vonultatta fel. Sokukkal személyesen találkozhattunk, de volt, aki Torontóból, illetve Hong Kongból jelentkezett be az eseményre.
Az erőszak, a lövöldözések helyett a logikára építő, különös hangulatú, "pacifista" játékok játszódhattak egy jégtáblán – ahol egy mamuttal kell egyensúlyozni, hogy a hajótöröttek ne pottyanjanak a jég hátáról a vízbe – vagy egy egerektől ellepett spájzban is. Részben a világpiactól való viszonylagos elzártság, részben viszont a hazai animációs filmművészet fejlettsége is okozta, hogy sajátos játékokat adott Magyarország a világnak. A konferencia műhelybeszélgetéssel – majd Orosz Márton és Képes Gábor tárlatvezetésével - zárult. Orosz Márton beszélgetőpartnerei – Vámos Tibor, Maróy Ákos, Raden P. Tech: Zseniális videó: 512 floppymeghajtó játszotta el a világ egyik legismertebb zenéjét | hvg.hu. Hannawati, Révész László László, Száva Gyula, Szentgyörgyi Tibor és a Hong Kongból bejelentkező Waliczky Tamás a számítógép alapú magyar művészet rendszerváltás előtti felemelkedését és a művészek motivációit világította meg. A korszakban különleges jelentőséget kapott az MTA SZTAKI, valamint az Impulzus című lap, mely a MTESZ periodikája volt. Ebben a korban a fénymásolót még rács mögött tartották – de a számítógépekhez már egyre többen fértek hozzá.
"A magyar informatika kezdete 1953-ra tehető, s az a szervezet, amely keltetője a magyar informatikának, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), amely kiemelt szerepet, felhatalmazást kapott az ügyviteli gépek terjesztésében, az ügyvitelgépesítés, a számítástechnika alkalmazásainak országos támogatásában, az ismeretek terjesztésére és oktatására, valamint szerepet kapott az országos számítógép ill. szoftver ellátásban is egészen 1993-ig. Havass Miklós vezetésével, a szerkesztőség közreműködésével az ITF Tárlatok rovata újabb összeállítással gazdagodott " A KSH Birodalom " címmel. A Tárlatok rovat célja, hogy az Informatika Történeti Adattárban levő információk közti összefüggéseket mutassa be kurátori, szakértői munkával. Az összeállítás a KSH belső, informatikával foglalkozó szervezetein túl az intézmény által alapított, felügyelt, irányított intézmények, vállalkozások hálóját mutatja be: az azóta eltűnt szervezetek mellett számos ma is létező vállalkozás eredetét is felfedezhetik az érdeklődő olvasók. "
"Miért ne vehetnének részt ebben a szórakozásban a mi szép vidéki asszonyaink? Talán attól tartanak, hogy ez túl férfias és fáradságos egy női kéz számára? " – kérdezte olvasóitól. Nem a nehéz famegmunkálásról beszél ő sem, ezt a gépi faragótechnikát női hobbinak javasolja: "Mi lehet érdekesebb és elegánsabb foglalkozás, mint a fa vagy elefántcsont díszítése finom és bonyolult mintákkal? " A könyv akkoriban nagy sikert aratott, és kismértékben ugyan, de felkeltette a nemesség érdeklődését a díszítő esztergálás iránt. Háborúk, nők, gépek A nők tömegesen a háborúk idején kezdtek el gyárakban dolgozni, miután a férfiakat besorozták. A sok esetben teljesen képzetlen nőket a hadfelszerelési gyárakban – tölténygyár, konzervgyár, fegyvergyár, bakancskészítő gyár –, a vasiparban, a ruha- és bőriparban alkalmazták elsősorban. Hazánkban a munkájukkal napi szinten foglalkozó szakszervezetek már 1915-ben sürgették a munkabérek és általában a női munka feltételeinek mielőbbi rendezését arra hivatkozva, hogy a nők a háború végével sem fognak eltűnni a munkaerőpiacról, sőt, feladatuk lesz, hogy beálljanak az elesettek és a rokkantak helyére.