Tisztségviselők A Tisztségviselők blokkban megtalálható a cég összes hatályos és törölt, nem hatályos cégjegyzésre jogosultja. Legyen előfizetőnk és érje el ingyenesen a Tisztségviselők adatait! Tulajdonosok A Tulajdonos blokkban felsorolva megtalálható a cég összes hatályos és törölt, nem hatályos tulajdonosa. Új ügyvezetője lett a Reálnak. Legyen előfizetőnk és érje el ingyenesen a Tulajdonosok adatait! IM - Hivatalos cégadatok Ellenőrizze a(z) Reál Élelmiszer 2012 Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság "végelszámolás alatt" adatait! Az Igazságügyi Minisztérium Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálatától (OCCSZ) kérhet le hivatalos cégadatokat. Ezen adatok megegyeznek a Cégbíróságokon tárolt adatokkal. A szolgáltatás igénybevételéhez külön előfizetés szükséges. Ha Ön még nem rendelkezik előfizetéssel, akkor vegye fel a kapcsolatot ügyfélszolgálatunkkal az alábbi elérhetőségek egyikén.
"Büszkék vagyunk arra, hogy országosan is egyedülálló üzletközponttal lett gazdagabb ma Hajdúböszörmény. A Méliusz üzletház homlokzatának megőrzése hozzájárul Hajdúböszörmény tradicionális városképének megőrzéséhez, az áruház kínálata pedig a helyi és környékbeli lakosok igényes és kényelmes kiszolgálását teszi lehetővé. Örömmel látjuk, hogy a 40 új munkahelyet teremtő üzlet polcain a helyi termelők árui is megjelennek, az iparűzésiadó-bevételekből pedig ugyancsak városunk profitál majd" – húzta alá Kiss Attila, Hajdúböszörmény polgármestere. A ma megnyitott Reál üzlet széles vásárlói igényeket kielégítő, mintegy 20 ezer – friss és tartós élelmiszerekből, italárukból, hazai beszállítóktól származó kiváló minőségű baromfi- és tőkehúsáruból, hobbi- és háztartási termékekből – álló kínálatán kívül saját melegkonyhás bisztróval is várja a város és a környező települések lakóit. A friss pékáruról a helyben kialakított pékség gondoskodik, illetve grillezett készételek is kaphatók. A friss zöldség- és gyümölcsválasztékot kínáló üzletben egy salátabár is helyet kapott.
A magyar vállalkozások érdekében hozott döntésekkel kapcsolatban pedig az évek során kitartóan azt nyilatkozta, a kormány ezekkel veszélybe sodorja a dolgozók létbiztonságát. Holott a kifogásolt rendelkezések között volt például az általa képviselt, köztudottan kizsákmányolt áruházi dolgozókat segítő kötelező vasárnapi pihenőnap is, amely ellen az MSZP népszavazást kezdeményezett. A hazánkban működő legnagyobb külföldi áruházlánc, a Tesco vezetőségével hagyományosan jó viszonyt ápoló Sáling a nyár elején kirobbant kollektív bérfeszültségben sem elsőként állt ki a dolgozók érdekeiért, és később is többször nyilvánult meg ellentmondásosan a munkáltató kárára szervezett fellépésben. "Az, hogy ki merre politizál, kicsit megélhetési dolog is" – fogalmazott a szocialista érdekvédő egy tavalyi interjúban. Palkovics Imre lapunknak megjegyezte, amiatt is érdekes az összefüggés, mert miközben a KASZ az elmúlt években tanúsított érdekvédelmi tevékenységével a sztrájk állapotába juttatott több ezer magyar munkavállalót, egyedüli jogosultként eleddig mégsem kezdeményezte a Kereskedelmi Ágazati Párbeszéd Bizottság összehívását, ahol a munkaadókkal közös javaslatok születhetnének.
2014. március 15. napján lépett hatályba az új Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény. Az új Polgári Törvénykönyv önálló könyvét képezi a családjogi rész, amelyet eddig külön törvényben szabályozott a jogalkotó. A Családjogi Könyv a házassági vagyonjog szabályai körében rendelkezik a házassági vagyonjogi szerződésről. A házasság előtt álló házasulók és a már házasságot kötött házastársak egymás közötti vagyoni viszonyaikat a házassági életközösség időtartamára házassági vagyonjogi szerződéssel rendezhetik. Ha a házassági vagyonjogi szerződés eltérően nem rendelkezik, a házastársak között a házassági életközösség időtartama alatt házastársi vagyonközösség, vagyis törvényes vagyonjogi rendszer áll fenn. A házassági vagyonjogi szerződés keretében a házasulók és a házastársak ugyanakkor maguk határozhatják meg azt a vagyonjogi rendszert, amelyet a házastársi vagyonközösség helyett a szerződésben meghatározott időponttól életközösségük időtartama alatt a vagyoni viszonyaikra alkalmazni kell.
A nyilvántartás ugyanis ellenkező bizonyításig közhitelesen tanúsítja a szerződés fennállását. A vagyonjogi szerződés nyilvántartásba való bejegyzése, módosítása, megszüntetése vagy megszűnése tényének bejegyzése iránti kérelmet a vagyonjogi szerződést megkötő felek személyesen, közösen terjeszthetik elő. A kérelemhez csatolni kell az ezt igazoló okiratot. A szerződő felek személyi igazolványa vagy vezetői engedélye vagy útlevele és ezek mellett lakcímkártyája, adókártyája, a szerződéssel érintett ingatlan helyrajzi száma, a szerződéssel érintett ingóság beazonosításához szükséges adatok (pl. alvázszám, lajstromszám, számlaszám stb. ) Ha a házasfelek a nyilvántartásba bejegyeztetik a szerződést, akkor nyilvántartásba vételi díj fizetésére kötelesek. A közjegyző munkadíja: 7500 Ft. Az elektronikus nyilvántartásba történő betekintés biztosításáért munkadíj és költségtérítés fejében 3000 Ft-ot kell fizetni. A szerződést közjegyző vagy ügyvéd közreműködésével kell megkötni. A házassági vagyonjogi szerződés nyilvántartásba való bejegyzése esetén az eljáró közjegyző illetékességét a házastársak bármelyikének a lakóhelye vagy tartózkodási helye megalapítja.
A házastársi közös vagyonban negatív elemek is szerepelhetnek. A közös vagyon részét képezik egyrészt a közös vagyontárgyak terhei. Főszabályként mindkét házastársat terhelik az életközösség fennállása alatt, bármelyik házastárs által vállalt kötelezettségből eredő tartozások. Például a házasság alatt az egyik házastárs által felvett hitelből eredő tartozás a másik házastársat is terheli. A házastársak különvagyonnal is rendelkezhetnek, amelybe tartozó vagyontárgyak nem részei a vagyonközösségnek. Különvagyonba tartozik például a házas félnek az életközösség kezdetekor meglévő vagyontárgya, a vagyonközösség fennállása során örökölt vagy neki ajándékozott vagyontárgy. Mire szolgál a házassági vagyonjogi szerződés? A házastársak vagyoni kapcsolatát a polgári jog szabályai rendezik. Ez azonban nem zárja ki, hogy a házastársak és a házasság előtt állók vagyoni viszonyaikat maguk rendezzék, akár a törvényi rendszertől eltérően. Házassági vagyonjogi szerződést a felek akár a házasság megkötése előtt, akár annak fennállása alatt bármikor köthetnek.
Egyre többen kötnek házassági vagy élettársi vagyonjogi szerződést Egyre többen kötnek házassági vagy élettársi vagyonjogi szerződést, hogy tisztázzák vagyonjogi viszonyaikat. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara által működtetett Házassági és Élettársi Vagyonjogi Szerződések Országos Nyilvántartásába tavaly kilenc százalékkal több ilyen dokumentum tényét jegyeztek be, mint egy évvel korábban. Elsősorban… Egyre többen kötnek házassági vagy élettársi vagyonjogi szerződést Egyre többen kötnek házassági vagy élettársi vagyonjogi szerződést, hogy tisztázzák vagyonjogi viszonyaikat, tavaly kilenc százalékkal több ilyen dokumentum került nyilvántartásba mint egy évvel korábban - közölte a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (Mokk) kedden az MTI-vel. Egyre többen kötnek házassági szerződést Egyre többen kötnek házassági vagy élettársi vagyonjogi szerződést, hogy tisztázzák vagyonjogi viszonyaikat, tavaly kilenc százalékkal több ilyen dokumentum került nyilvántartásba mint egy évvel korábban - közölte a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) kedden az MTI-vel.
HÁZASSÁGI ÉS ÉLETTÁRSI VAGYONJOGI SZERZŐDÉSEK NYILVÁNTARTÁSA (HÉVSZENY) 2018. január 1-jétől módosulnak az eljárások rendjére, valamint az elektronikus ügyintézésre vonatkozó szabályok. A törvény által meghatározott ügyfelek elektronikus kapcsolattartásra kötelesek, ezért kérjük, olvassa el az elektronikus ügyintézésről szóló tájékoztatónkat ()! A házassági és élettársi vagyonjogi szerződések célja A Polgári Törvénykönyv szerint a házassági, illetve élettársi vagyonjogi szerződéssel a házastársak, illetve az élettársak saját akaratuknak megfelelően rendezhetik egymás közötti vagyonjogi viszonyaikat, azaz a törvény által felállított rendszertől eltérhetnek. A törvényes vagyonjogi rendszer helyett a házasulók és házastársak a közszerzeményi, a vagyonelkülönítő, vagy bármilyen olyan rendszert választhatnak, amit szeretnének. Ha nincs erre vonatkozó vagyonjogi szerződés, abban az esetben a törvény előírásai fognak érvényesülni. E szerződések országos nyilvántartásba való bejegyzésének a célja, hogy megkönnyítse a vagyonjogi szerződések fennállásának a bizonyítását, a nyilvántartás ugyanis – az ellenkező bizonyításáig – közhitelesen tanúsítja a szerződés fennállását.