Nemrég kaptam egy régi laptopot. Egy Gericom Overdose III (P3@1000 MHz, 192 MB RAM, 20 GB HDD, SiS 630 int. VGA, SiS 900 hálózati csat. kb. ennyit tudok róla eddig). Nem leszólni, tudom hogy öreg, és nem a legjobb de az első laptopom és ingyen volt! :D Egyelőre van rajta egy Windows Millenium, de szeretnék valami könnyebb Linux disztrót feltenni rá. És itt kezdődnek a problémák. :) Az optikai meghajtó halott, nem olvas be semmilyen lemezt. USB működik, de boot-olni nem tud róla. Maradna még a floppy de az meg egy szál sincs a környéken éve óta. Szóval ha valakinek lenne ötlete ilyen feltételek mellett hogy tudnék rá bármit is feltenni azt szívesen várom! :) Szerk. : Mint kiderült nem halott az optikai meghajtó csak nagyon kényes és legfőképp eredeti korongokat eszik. LinuxLap - A legjobb Linux disztrók régi vagy gyenge számítógépekre, laptopokra. Szóval már csak pár hét és ha minden jól megy megjön a rendelt Ubuntu 8. 10-em, azt kipróbálom Live-ban, aztán megjátjuk mit szól hozzá. :)
Skip to content Az elavult asztali számítógépeket vagy szekrény aljából elővarázsolt régi laptopokat nem feltétlenül kell bontóba vinni. A Windowszal ellentétben vannak olyan operációs rendszerek, amik az általános alap tevékenységhez nem igényelnek több magos processzort, gyors grafikus kártyát és 3-4 GB RAM-ot. Elvárások a rendszerrel szemben: biztonságos internetezés, irodai programok gördülékeny használata és videók illetve flash alapú tartalmak akadásmentes lejátszása, magyar nyelv és mindez persze a a lehető legkisebb gépigény mellett. Hosszas keresgélés után rátaláltunk egy olyan rendszerre, ami akár egy Pentium 4-es processzorral és 1GB RAM-al ellátott gépen is különösebb akadások nélkül használhatóan fut. Nyílt forráskódú és teljesen ingyenes. blackPanther OS – A magyar fekete párduc A blackPanther OS egy 2002-től fejlődő magyar Linux disztribúció, melynek célja leginkább az, hogy elmossa az éles határokat a Microsoft Windows és a kevésbé felhasználóbarát Linux rendszerek között.
Egyik régebbi project, hogy próbálok olyan Linux disztrót találni, ami használható lehet régi, lassú gépen is. Több ezzel foglalkozó oldalt átnéztem, és a javasolt disztribúciók közül is kipróbáltam párat. Előzetesen annyit, hogy mint általában az informatikai megoldások során, egyedül üdvözítő megoldás nincs. De nem is kell, mert sokféle igénynek kell eleget tenni, ami sokszor feloldhatatlan követelményekhez vezet. Mert ami jó egy 256MB RAM-mal (vagy kevesebbel) szerelt gépre, az nem biztos, hogy feltétlen ott kell, legyen egy 512MB-1GB RAM-os gépen. A kicsi és viszonylag gyors disztrókból minden ki van szedve, amit csak lehet - megtartva persze lényeges komponenseket, melyek nélkül körülményes lenne a használatuk. De egy gép, ami ma elavultnak számít (régi proci, 512MB-1GB RAM) már elbír erősebb (szebb) Linuxokat is, amiből azért nem vagy csak kevesebb dolgot szedtek ki. Az is szempont lehet, hogy egy-egy könnyű verziónak van-e magyar felülete (legtöbb esetben ez alapkövetelmény, de van ahol nem számít).
azbesztlaboratóriumának a vezetője. Hozzátette, hogy a hullámpalát általában raklapnyi alapterületű elemenként annak megsérülése nélkül le lehet szerelni a tetőről, majd egymásra rakni és elszállítani. A síkpalalapoknál azonban bonyolultabb a helyzet, ugyanis ezeket általában szegecseléssel, szögeléssel rögzítik a tetőn, az eltávolításukkor pedig a szögek mellett a palalapok elrepednek, eltörnek. Ilyenkor az azbesztrostok kikerülhetnek a levegőbe, ami már komoly veszélyt jelent a munkát végző munkások és a lakóközösség tagjainak egészségére egyaránt. A kutatások alapján a környezetbe jutó azbesztrostok mennyisége évente 3 gramm négyzetméterenként. Az azbesztszálaknak mindössze 20 százaléka kerül a levegőbe, a nagy részét a csapadékvíz lemossa (több európai kutatás arról számol be, hogy az azbeszt mennyisége a mérési pontokon általában meghaladja a környezetvédelmi határértékeket). Németországban a felmérések alapján jelenleg közel 1000 négyzetkilométernyi erodálódott azbesztpala található a tetőkön, ez alapján feltételezhetően 1000 és 3000 tonna közti azbesztrost-mennyiség jut a környezetbe évente, amelyből legalább 200 tonnányi mennyiség a levegőbe kerül.
Eladó családi ház győr újváros Influenza meddig fertőz Kompetencia alapú feladatgyűjtemény matematikából 8 évfolyam Albérlet budapest 22 kerület > azbesztpalaveszely Ibm székesfehérvár Alagút szindróma Archives - Napidoktor Ki hord ma pecsétgyűrűt? | FEOL Azbeszt hullampala bontása Elektronikus végrehajtási eljárás Azbeszt pala Hol találkozhatunk AC hullám- és síkpalával? Tetô, kerítés Homlokzat burkolás Válaszfalak Gáztûzhelyekben a sütô körül (azbeszt lapok) Mit tegyünk az azbeszt palával? A nem sérült azbeszt pala nem jelent számottevő kockázatot, így cseréje a jelenlegi törvények és tudás szerint nem szükséges. Cseréje, bontása esetén a palatáblák törése, vágása, fúrása szigorúan tilos, hiszen kizárólag ily módon kerülhet a levegőbe, veszélyeztetve az emberi egészséget. Az azbesztpala táblákat épen kell duplafalú polietilén zsákba, vagy zárt konténerekbe helyezni, majd veszélyes hulladéklerakóba szállíttatani, míg az új lerakási jogszabály máshogy nem rendelkezik. Az azbesztet sose piszkáljuk meg, ne akarjuk letakarítani!
Németországban a felmérések alapján jelenleg közel 1000 négyzetkilométernyi erodálódott azbesztpala található a tetőkön, ez alapján feltételezhetően 1000 és 3000 tonna közti azbesztrost-mennyiség jut a környezetbe évente, amelyből legalább 200 tonnányi mennyiség a levegőbe kerül. Az tehát biztosnak látszik, hogy a felületi kopás miatt megnő a környezeti levegő azbesztrost-szennyezettsége, ahogy az is, hogy a tetőben lévő azbeszt sajnos nemcsak a szakszerűtlen bontáskor, hanem a meg nem bolygatott, "normál" állapotában is veszélyt jelenthet. Mi a helyzet Magyarországon? Magyarországon Selypen és Nyergesújfalun gyártottak azbeszttartalmú termékeket, de a termelés már mindkét helyen leállt.