Győr talán legszebb tere a Bécsi kapu tér. Szinte minden épülete műemlék, barokk, copf, és kora klasszicista stílusú homlokzatokkal. Északról a Sforza Bástya és a Káptalandomb, keletről a Szabadsajtó utca, délről a Kármelita templom, nyugatról, a Rába felől a XVI. század közepétől falak zárták le, ma erről az oldalról a Rába-kettőshíd határolja. Ezen a ponton állt egykor a város nyugati kapuja, a reneszánsz stílusú Bécsi kapu, melyet 1860-ban bontottak el, innen a tér mai neve. A keleti oldalán magasodó Ott-ház arról nevezetes, hogy homlokzata egy emelettel magasabb, mint maga az épület. A Szabadsajtó utca-Bécsi kapu tér sarkán álló másik palota egyes források szerint a város legrégebbi, ma is álló épülete.
Ha csak 500 forinttal támogatna bennünket mindenki, aki ezt az üzenetet látja, akkor néhány nap alatt összejönne a szerkesztőség éves költségvetése. TÁMOGATÁS Főszerkesztő // A Régi Győr nonprofit kezdeményezésként alakult meg 2010-ben. A oldal szerkesztői szabadidejükben gyűjtik, készítik napi szinten a tartalmakat.
Emlékét a Domján Edit Alapítvány őrzi, amely évről évre adja át egy-egy vidéken játszó fiatal színésznőnek a Domján Edit-díjat. Az idei díjazott Trokán Nóra, a kecskeméti Katona József Színház, Mészáros Sára, a kaposvári Csiky Gergely Színház és Csonka Szilvia, a szombathelyi Weöres Sándor színház tagja. A díjátadással egy időben a Tolnay Szalonban Domján Edit fotókiállítás nyílt, amely január 20-ig látogatható. A kiállítást megnyitó Szirtes Tamás, a Madách Színház igazgatója elmondta: 1972-ben szerződött a Madách Színházhoz, és az év karácsonyán hunyt el Domján Edit, ennek ellenére közelről ismerte a színésznőt. Felidézte a színésznő varázslatos és ellentmondásos lényét, amely maga volt a nyitottság, a vidámság, miközben valami különös titkot őrzött magában. Szólt arról, hogy Domján Edit szabadon és bátran élt. Mintha a női princípiumnak ő volna a megtestesítője, kedvesség, nyitottság, gyengédség és erotika jellemezte, maga volt a derű, nevetése varázslatos volt. "Az volt a benyomásunk, hogy ő úgy él, ahogy szeretne" - mondta.
Trokán Nórának, Mészáros Sárának és Csonka Szilviának ítélték az idén a díjat. Az elismeréseket csütörtökön a budapesti Madách Színházban adták át, ahol megnyitották a színésznő alakításait felidéző fotókiállítást is. Domján Edit 2012. december 25-én lenne 80 éves. Születésének kerek évfordulója alkalmából az idén három színművésznőnek ítélték oda a Domján Edit-díjat. A kitüntetéseket Szakonyi Károly író, a Domján Edit Alapítvány kuratóriumának elnöke adta át a Madách Színház Tolnay Szalonjában. Szakonyi Károly felidézte a színésznő alakításait, köztük első drámája, az Életem, Zsóka címszerepét, a Koldusopera Pollyját és Az üvegcipő Irmáját. Kiemelte: Domján Edit maga volt a megtestesült nőiesség, elkápráztató volt - a szerepeiben is. Mint emlékezett: amikor kijelentette, hogy 40 évnél tovább nem akar élni, akkor ezt senki nem vette komolyan, ő azonban igen. "Azt hiszem, az öregségtől akart elszökni" - mondta, hozzáfűzve: úgy gondolta, hogy maradjon meg emlékezetünkben fiatalon. Emlékét a Domján Edit Alapítvány őrzi, amely évről évre adja át egy-egy vidéken játszó fiatal színésznőnek a Domján Edit-díjat.
Mint írják, tatabányai alakításai közül kiemelkedik a Tartuffe Dorine-ja, A salemi boszorkányok Elizabeth Proctorja, A mi osztályunk Dorája, Stuart Mária és Lady Macbeth. Most Nagypál Gábor Macbethje mellett a Ladyt játssza Tatabányán, feketében és bőrben, sötét, tragikus szenvedéllyel, letaglózó drámaisággal – olvasható a méltatásban. Mint írják, Danis Lídia a naivától a cserfes szolgálólányon és a díván át a görnyedt hátú anyósboszorkányig mindenféle karakter lehetőségét magában hordozza. Domján Edit (1932-1972) a magyar színjátszás ikonikus alakja, aki rövid élete során legendás szerepeket alakított mind színpadon, mind a filmvásznon. Domján Edit 1932. december 25-én született Budapesten. A színművészeti főiskola vizsgái után 1954-től a Szegedi Nemzeti Színház, 1961-től a Petőfi Színház, 1963-tól a Nemzeti Színház, 1964-1972-ig a Madách Színház tagja. 1965-ben Jászai Mari-díjjal tüntették ki. 1954-1972-ig eljátszott csaknem nyolcvan színházi szerepet, többnyire főszerepet, tíz filmszerepet és számtalan rádió- és tv szerepet.
Domján Edit története járt Keleti Éva fejében visszavonulása alatt 60 éves korában egy időre felhagyott a fotózással a magyar fotográfia nagyasszonya, Keleti Éva. A fotóművész a Ridikül vendégeként idézte fel a kényszerszünet időszakát, valamint egykori barátnője, Domján Edit szavait, amelyek segítettek neki abban, hogy lezárhassa pályafutását – ám a végén mégsem így alakult. Domján Edit története járt Keleti Éva fejében visszavonulása alatt 60 éves korában egy időre felhagyott a fotózással a magyar fotográfia nagyasszonya, Keleti Éva. A fotóművész a Ridikül vendégeként idézte fel a kényszerszünet időszakát, valamint egykori barátnője, Domján Edit szavait, amelyek segítettek neki abban, hogy lezárhassa pályafutását – ám a végén mégsem így alakult.
Domján Edit Született 1932. december 25. [1] [2] [3] Budapest [4] Elhunyt 1972. december 26. (40 évesen) [5] [2] [3] Budapest [6] Állampolgársága magyar Házastársa Kaló Flórián (1954–1969) Foglalkozása színész Iskolái Színház- és Filmművészeti Főiskola (–1954) Kitüntetései Jászai Mari-díj (1965) Halál oka öngyilkosság Sírhely Farkasréti temető (27-5-54) IMDb A Wikimédia Commons tartalmaz Domján Edit témájú médiaállományokat. Domján Edit ( Budapest, 1932. december 25. – Budapest, 1972. december 26. ) Jászai Mari-díjas magyar színésznő. Életpályája [ szerkesztés] Édesapja (Domján Elek) műszaki ügyintéző volt az akkori Ruggyantaárugyárban, édesanyja (Peczenko Rozália) parasztszármazású cselédlányként dolgozott egy jómódú budapesti orvos családjánál. [7] Öccse, Domján Dénes természettudós. Meglehetősen szerény körülmények között éltek. 1946-ban Maglódra költöztek, ott végezte el az általános iskolát, kitűnő eredménnyel. Sokat szerepelt iskolai ünnepségeken, szavalóversenyeken. E sikerei következtében erősödött meg benne az elhatározás, hogy színésznő lesz.
színész, szereplő Meghalt: 1972. december 26. (Magyarország, Budapest) 1932-ben született Budapesten, gyermekkorának egy részét Maglódon töltötte. A Színház- és Filmművészeti Főiskolát 1954-ben végezte el, ezután 1960-ig volt a Szegedi Nemzeti Színház tagja. Később a fővárosba visszatérve játszott a Nemzeti Színházban, a Petőfi Színházban, majd 1964-től a Madách Színházban, legismertebb szerepe Marcel Achard Bolond lány ának Josefája volt. 1965-ben Jászai Mari-díjban részesült. Színházi és rádiós munkái mellett számos tévé- és mozifilmben is szerepelt, feltűnt többek között a Két emelet boldogság, az Oldás és kötés, valamint az Othello Gyulaházán című alkotásokban. 15 évig volt Kaló Flórián színművész felesége, 1972-ben ismerkedett meg Szécsi Pállal, rövid, viharos kapcsolatuk legendássá vált. Ugyanazon év karácsonyán öngyilkosságot követett el. Volt férje 1991-ben hozta létre a Domján Edit Alapítványt. 2000 1974 A labda 8. 1 színész (magyar tévéfilm, 71 perc, 1974) 1972 Szerelmespár 9.
2022. márc 19. 4:40 Damu Roland december 27-én, mindössze 47 évesen, koronavírusban vesztette életét /Fotó: Blikk Budapest – Hosszas huzavona után közel egy hónapja, február 22-én eltemették a tavaly decemberben elhunyt Damu Rolandot. A temetést a színész jó barátja, Szilágyi Zsolt szervezte és finanszírozta, ennek köszönhető, hogy immár gyönyörű, olasz impala gránit síremlék őrzi Damu Roland emlékét. Ám a tragédia után szembefordult családtagok és barátok között azóta sem enyhült a feszültség. A Blikk is beszámolt korábban többször arról, hogy Damu halála után viszály alakult ki a famíliában. A Jóban Rosszban egykori sztárjának nagynénje, Éva ugyanis állította, amikor a színész kórházba került, arra kérte, ő intézze a temetését, amelyre ne is engedjen be más családtagokat. Hetekig húzódó vita után végül mégis Damu édesapja, Rudolf és a művész barátja, Szilágyi Zsolt temethette el Rolandot. Ez persze, nem kis költséget jelentett, amelyben Zsolt nem kapott segítséget, de legalább az a tudat nyugtatja, hogy a búcsúztató méltó módon sikerült.