Eperlesen – Piacoztunk: ennyiért kapható most magyar eper Pest egyik kedvenc piacán - Dining Guide Gépelje be amit keres, majd nyomja meg az "ENTER" gombot A Lehel Csarnokban, azaz a Lehel téri piacon néztünk körül eper ügyben, összehasonlítva a magyar gyümölcsök árát és kínálatát a leggyakoribb import áruval, a görög eperével. Ilyen kondíciók mellett eprezhetünk április végén, körbejártunk a piacon. Az eper szinte mindenkinek az egyik kedvenc gyümölcse, és a szezonja szerencsére nem is olyan rövid, mint több más zöldségnek vagy gyümölcsnek, amelyet szintén ilyen lelkesen várunk minden évben, gondoljunk csak a cseresznyére és a spárgára. Április közepétől-végétől szinte mindenhol piroslik az eper, és egyre több magyar árut is fellelhetünk. Az élelmiszerár-változások a piac ezen területét sem hagyták érintetlenül. Talán már meg sem lepődünk rajta, hogy idén az eper ára is feljebb kúszik. A kistermelők számítanának a vevőikre, de az egyelőre számukra – és számunkra is – kérdés, hogy a jelen helyzetben hányan fogják a magyar terméket választani, ha az importáruk majdhogynem feleannyiba kerülnek.
300 ezer forintos bírságot szabott ki Budapest Főváros Kormányhivatala arra a hentesre a Lehel téri piacon, aki 2800 forintos kilónkénti áron kínálta a csirkehúst még márciusban – közölte csütörtökön az Innovációs és Technológiai Minisztérium. Miután a méregdrágán kínált csirkemellről készült fotók komoly közfelháborodást váltottak ki a közösségi oldalakon, az ITM kezdeményezésére a fogyasztóvédelmi hatóság munkatársai helyszíni ellenőrzést végeztek a budapesti Lehel és Fővám téri piacokon 2020. március 18-án. A vizsgálat tapasztalatai szerint a széles körben elterjedt fényképeken látható csirkehús árak kirívónak voltak tekinthetőek, más üzletekben hasonló mértékű árakra nem akadt egyetlen példa sem. A vállalkozóval szemben fogyasztóvédelmi hatósági eljárás indult, amely 300 ezer forintos bírság kiszabásával zárult. A fogyasztóvédelem már február végétől kiemelten vizsgálja, hogy a kereskedők nem használják-e ki a magasabb kereslet adta lehetőséget, nem élnek-e vissza a vásárlók járvány okozta aggodalmaival – olvasható a közleményben.
Az első kofák már ebben az évben megjelentek – ahogy akkor hívták – a Ferdinánd téren, a mai Szent Margit-templom helyén. A hagyományos nyitott piac már akkor, a századfordulón sem számított igazán korszerűnek, különösen, hogy a főváros 1897-ben öt korszerű vásárcsarnokot (Központi, Hold utcai, Klauzál téri, Rákóczi téri, Hunyadi téri) építtetett. Felmerült, hogy esetleg a Lehel téri szabadtéri piac helyére is épüljön egy fedett utód, ez azonban végül egy évszázadig váratott magára. A piac az 1910-es években Fotó: Budapest Régi Képekben / Facebook A Lehel téri piacról a következőket írta 1928-ban a Magyarság: "... Most is éppen olyan hepe-hupás, sáros, mint harminc esztendővel ezelőtt volt. Az alacsony deszkasátrai is nagyon megöregedtek. Csak éppen összébhúzódtak az ínséges esztendők folyamán. Mindig kevesebb és kevesebb az árusítóbódé a kivénhedt Lehel piacon, mintha szimbolikusan jelképezni akarná az egész külső Lipótváros, különösen Angyalföld és a munkás-lakta Váci út teljes elszegényedését. "
Ez a cikk több mint 1 éve frissült, elképzelhető, hogy a benne szereplő információk elavultak. Fotó: Balkányi László - We Love Budapest A fővárosiak hihetetlenül hűségesek tudnak lenni bizonyos dolgokhoz – például a törzshelyükhöz, a kerületükhöz vagy épp a piacukhoz. A néha generációkon át öröklődő szokás miatt simán előfordulhat, hogy valaki felnőttkorában is oda jár szombatonként, ahol 50 évvel korábban a nagymamája mellett totyogott – különösen, ha a piac megmarad élőnek és nem válik turistalátványossággá. Budapest egyik legnépszerűbb – törzsközönsége szerint naná, hogy a legjobb – piaca a Lehel téri vásárcsarnok, mely az elmúlt 100 évben különböző néven és minőségben szolgálta a XIII. kerületieket. Az első kofák A 18. század utolsó évtizedében a mai Váci út, Lehel utca, Taksony utca háromszögében jelölték ki a "váci temetőnek", Pest egyik első központi temetőjének a helyét. A temetőnek természetesen semmi köze nem volt Váchoz, csak az arra vezető úthoz. De hogy pont időben alapították, azt jól mutatja, hogy a nem kis területen álló temető 50 év alatt meg is telt – 1841-től tilos volt benne temetkezni, 1871-ben lezárták, majd 20 évvel később már a tervek is készen voltak, hogy mi kerül majd a helyére.
Vélemény: Dr. Tóth Ildikót mindenkinek csak ajánlani tudom. Nagyon empatikus, mindenre nagy türelemmel válaszol, követi a betegek útjait. Komolyabb baj esetén akár saját ismerettségi körét is beveti hogy megkezdődjön a mihamarabbi ellátás. Sok betege van, de kis türelemmel mindig elérhető. Tovább Vélemény: Fűkaszát vásároltam tőlük, a kiszállítás viszonylag gyorsan meg is történt. Összeszereléskor derült ki, hogy hiányzik a damilvágó penge a csomagból, így ha damilt kell adagolni, azt minden alkalommal kézzel kell lecsípni, mert különben szétveri a védő műanyagot, hiszen nincs ami méretre vágja. Írtam a gruppinak aki egyből a partnerhez irányított, letolva ezzel magukról a felelősséget. Írtam a partnernek, akik nem hajlandóak külön alkatrészt küldeni, szereljem újra szét, csomagoljam vissza és postázzam vissza az egészet a saját költségemen és megnézik. Miután jeleztem, hogy az alkatrész nem kerülne annyiba, mint a visszaküldés díja, javasolták, hogy akkor sétáljak be egy helyi üzletve és vegyek hozzá alkatrészt... Sem a gruppit, sem a Megalodon SK s. r. o.
A szakemberek figyelik a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat és a megtévesztő tájékoztatás megvalósulását is, és ahol szükséges, határozottan fellépnek a jogsértő vállalkozói magatartással szemben. A hatóság 2020. április elejéig több mint 700 üzletet vizsgált, 70 bolt esetében indít eljárást árfeltüntetési jogsértések miatt. Szintén sokak figyelmét keltette fel, hogy egy cég közel 15 ezer forintos áron hirdetett koronavírus elleni autófertőtlenítést egy Vecsésen kihelyezett molinón és közösségi oldalon. A megtévesztés miatt elindított hatósági eljárás eredményeként kiadott határozatában a Pest Megyei Kormányhivatal arra kötelezte az autómosót, hogy a jövőben reklámhordózóin, kereskedelmi kommunikációjában csak hitelt érdemlő dokumentumokkal alátámasztható állításokat közöljön. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) Élelmiszer és Vegyipari Laboratóriuma összesen 69 féle kézfertőtlenítőt, antibakteriális szappant, folyékony szappant és tusfürdőt, felületfertőtlenítőt ellenőrzött.
15. 23 A csarnok belső területén: Hétfőtől – péntekig: 6 - 18 óráig Szombat: 6 - 14 óráig Vasárnap: 6 - 13 óráig A METRO - szint területén: Hétfőtől – péntekig: 6 - 20 óráig Szombaton és vasárnap: 6 - 16 óráig Az ünnepi nyitva tartás - az érdekeltek véleményének, valamint a magasabb jogszabályok, kerületi rendelkezések figyelembevételével – esetileg kerül meghatározásra. Cím Utca, házszám: Váci út 9-15. Képgaléria: Hirdetés Termelő értékelése Változás bejelentése Ha az adatok nem felelnek meg a valóságnak, jelezd kérlek e-mailben! Felelősségi nyilatkozat A termelőtő a termelő adatlapján található információk valódiságát nem tudja ellenőrizni, ezért felelősséget sem tudunk vállalni az ott leírtakért. A termelőtő nem vállal felelősséget a látogató és a termelő közötti adásvételkor történő esetleges problémákért sem.
Értékelés: 17 szavazatból Az aktuális rész ismertetője: Az 1990-es évek elején Bostonban szabadon randalíroztak a helyi bűnüldöző szervek gyengeségétől vérszemet kapott bűnözők, és virágzott a korrupció és a rasszizmus, amíg hirtelen meg nem változott a helyzet. A Város a hegyen a híres "bostoni csoda" fiktív meséje, amelynek második évadjában egy Roxbury negyedbeli szövetségi lakásprojekt áll a középpontban. A koalíció vezetője, Grace Campbell (Pernell Walker) fáradhatatlanul dolgozik a közösségért, ám erőfeszítéseit aláássák a bandák szeme láttára zajló akciói. A cinikus FBI-ügynök, Jackie Rohr (Kevin Bacon) közben saját előmenetelén ügyködik, kiaknázva Boston több sebből vérző büntető-igazságszolgáltatási rendszerét. Ám Jackie balszerencséjére a kerületi ügyész, Decourcy Ward (Aldis Hodge) már ellenfele legújabb ballépése után szaglászik. A műsor ismertetése: Az 1990-es évek elején erőszakhullám söpört végig Boston városán, miközben a hatóságok a korrupció és a rasszizmus mocsarában vergődtek.
A Város a hegyen ebben a közegben mozgatja figuráit – egy igencsak különleges, első blikkre együttműködésre képtelen duóval a középpontban. Kevin Bacon alakítja hibátlanul az öntörvényű, kétes erkölcsű FBI-nagykutyát, Jackie Rohrt, aki leginkább azzal szerzett hírnevet és hatalmat magának, hogy annak idején elkapott egy maffiafőnököt. Mestere a helyezkedésnek és a manipulációnak: látszólag csak az érdekli, hogy kedvére halászhasson Boston zavarosában. Egy napon összetűzésbe kerül a feltörekvő, fiatal kerületi ügyésszel, Decourcy Warddal (Aldis Hodge), aki nem csak önfejű és arrogáns, de –, s ez annak idején több szinten is feszültséget hordozott magában – fekete is. Rohr és Ward viszonylag hosszú ideig kóstolgatják egymást, aztán egy bonyolult szövetű rablássorozat kapcsán összefognak. A Város a hegyen hangnemében, stílusában abszolút felismerhető Affleck empatikusan is tárgyilagos viszonya Bostonnal, és sokat elárul minőségéről az is, hogy számos ponton eszünkbe juthat a sorozattörténelem legfontosabb zsaruszériája, a Drót: a Baltimore-ban játszódó kultikus alkotás alapossága, részletgazdagsága máig etalon a műfajban, s Affleckék vállalása mindenképpen méltó a nagy elődhöz.
Június közepén vált elérhetővé először angol nyelven, majd magyar szinkronnal a Város a hegyen című krimi az HBO GO-n. A Ben Affleck és Charlie McLean ötlete alapján készített sorozat az 1990-es években játszódik, Bostonban, ahol tombol az erőszak, a hatóságok pedig a korrupció és a rasszizmus mocsarában vergődnek. Ebben az időszakban érkezik meg Brooklynból egy afroamerikai kerületi ügyész, aki háborút indít a bűnözők ellen. Decourcy Ward (Aldis Hodge) valószerűtlen szövetségre lép a korrupt, de sokak által tisztelt FBI-ügynökkel, Jackie Rohrral (Kevin Bacon). Elsőként a pénzszállító autókat kirabló bandát akarják felszámolni, az ügy azonban sokkal nagyobb, és sokkal több embert érint mint sejtették. A Város a hegyen magyar szinkronváltozatát Egyed Mónika rendezi, a főbb szerepekben pedig Epres Attilát, Széles Tamást, Bozsó Pétert és Zámbori Somát hallhatjuk. A sorozat első évada a tervek szerint 10 epizódból áll, és nem csak hazánkban, hanem Amerikában is most van képernyőn. A Város a hegyen szinkronhangjai: Kevin Bacon (Jackie Rohr) – Epres Attila Aldis Hodge (DeCourcy Ward) – Széles Tamás Jonathan Tucker (Frankie Ryan) – Bozsó Péter Mark O'Brien (Jimmy Ryan) – Zámbori Soma Lauren E. Banks (Siobhan Quays) – Bánfalvi Eszter Amanda Clayton (Cathy Ryan) – Ruttkay Laura Jill Hennessy (Jenny Rohr) – Bertalan Ágnes Magyar szöveg: Szojka László Hangmérnök: Bokk Tamás Vágó: Kránitz Bence Gyártásvezető: Molnár Melinda, Újréti Zsuzsa Szinkronrendező: Egyed Mónika Produkciós vezető: Marjay Szabina Stúdió: SDI Media Hungary Kiemelt kép: HBO Magyarország
TÉMA CÍME: Az építkező király BIBLIAI TÖRTÉNET: Dávid városa és a templom (1Sámuel 5, 6–12; [6] 7) Mindezek a tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide! 2015-09-22 / 234 215 mazsola mazsola 2015-09-22 13:10:11 2018-03-28 08:28:05 1. "A hegyen épült város"
Péterffy Miklós kolozsvári tervező műszaki szempontból mutatta be a templomot, Winkler Gyula EU-képviselő és Dézsi Attila alprefektus pedig a kis létszámú szórvány-közösségek összefogással megvalósítható célokra hívták fel a figyelmet. Úrvacsora-osztás után dr. Szabó Árpád megkoszorúzta Dávid Ferenc első, 1910-ben felalított, majd az Első Világháború után eltűnt, végképp elveszettnek tekintett, majd csodák-csodájára 2005-ben megtalált emléktábláját. Az ünnepség a Téglás Gábor iskolában ért véget, ahol vacsorázás után Kocsis Attila igazgató mutatta meg az erdélyi magyarság legújabb tanügyi büszkeségét a kolozsvári és amerikai vendégeknek.
Ehhez – folytatta – két nagy lépés vezetett el, két rendszerváltás: az első 1990-ben megszüntette a szovjet világot, ez volt "a liberális rendszerváltás", az elnyomástól való megszabadulás, a megszállástól való szabadság korszaka. Ez természetszerűleg liberális demokráciát eredményezett, amelynek középpontjában a valamitől való szabadság állt – tette hozzá, hangsúlyozva ugyanakkor: voltak, akik már akkor felismerték – "önök előbb, én később" -, hogy nem lesz elég azt megmondani, mitől akarunk szabadok lenni, arra a kérdésre is meg kell találni a választ, mire akarjuk használni a szabadságot. Ezért kellett megtörténnie a második rendszerváltásnak 2010-ben, amikor "azt tettük, amit Antall József tanácsolt": "kétharmados, alkotmányos forradalmat csináltunk" – mondta, úgy értékelve, hogy a második rendszerváltás kijavítja és kiteljesíti az elsőt, megadja annak értelmét. A kormányfő ezt nemzeti, illetve keresztény rendszerváltásnak nevezte, amely kereszténydemokráciát eredményezett, középpontjában a keresztény szabadsággal.