Egyenesen a termelőtől Kínálatunkban több mint 20 féle termelői méz közül választhat. Szállítás A szállítást a GLS futárszolgálat végzi, akik hétfőtől-péntekig normál munkaidőben kézbesítik a csomagokat.
Reggeli mézédesen Mennyei íz kombináció a rikotta vagy túró - mézes - pirítós vagy kenyérszelet - sonka - zöld fűszer tetszés szerint. Sonka helyett almával is készíthetjük. Hétvégén együtt a család. Van idő egy nyugodt, különleges és tápláló reggelihez. Ebből a gyerekek is biztosan repetáznak. A sima változathoz javasoljuk a zamatosabb mézfajtákat: hárs, napraforgó, vegyes virágméz. Termelői magyar mężczyzna. A sonkáshoz inkább a szolidabb ízű akác, vagy selyemfű mézet. Mézes tejes bundás kenyér, vagy kalács Hozzávalók: 25 cm-es bagett, vagy más kenyér (lehetőleg pár napos, kicsit szikkadt) 1, 5 dl tej 2 egész tojás 1 evőkanál méz vanília por ízlés szerint Vaj a sütéshez A tejet, a tojást, a mézet és a vanília port kézi habverővel elkeverjük, amíg a méz fel nem olvad. Serpenyőbe kis vajat felmelegítünk és a tojásos-tejes masszába forgatott kenyereket kisütjük. Nem szabad nagyon forró serpenyőben, különben megég. Addig sütjük mindkét oldalát, míg szép aranybarna lesz. Ha jól megszívta magát áztatás közben, akkor ezután még a sütőben süssük át.
Ha termékeinkről kíván többet megtudni, látogasson el "Termékeink" oldalra… Ha érdekességekre kíváncsi, vagy kérdezne, nézze meg "Érdekességek" oldalunkat…. És ne felejtse Sőtér Kálmán, Magyarország első igazi méhész szaktekintélyének jelmondatát: " A méhek nappalainkat megédesítik, éjszakáinkat megvilágítják! " Tisztelettel: Dávid Márton A méhészetről bővebben ide kattintva olvashat még.
A hazánk területén dolgozó mintegy 16. 000 méhész több mint 650. 000 méhcsaládot tart. Évenkénti több mint 25 ezer tonna magyar mézzel Európa második legnagyobb termelőjeként a világtermelés 5%-át biztosítjuk. Akácméz viszonyhlatában pedig egyenesen Világnagyhatalom vagyunk. Ha érdekel, melyik fajtamézeket találhatod meg kis hazánkban, katt IDE.
"a tojás legalsó része alsó földdé átváltozik, a tojásnak felső része felső éggé átváltozik; sárgájának felső része világító fényes nappá, fehérjének felső része átváltozik halvány holddá" A sumér Gilgames-eposz az emberiség első epikus műve, i. a XVII. században jegyezhették le. Hőse Gilgames, akinek társa és barátja lesz Enkidu, a vadember. Gilgames az örök élet füvét keresi, ám szembesülnie kell létének végességével, halandóságával. Kezdetben szájhagyomány útján terjedtek, ezért több változatban is léteznek. A mítoszok epikus művek, rendszerüket, a mítoszok összességét, illetve a mítoszokkal foglalkozó tudományágat mitológiának nevezzük. Miért töltött be olyan fontos szerepet őseink életében a mítosz? Mert egyszerre jelentett világmagyarázatot és erkölcsi útmutatót. Ezek az elbeszélések, történetek már az őskorban is létezhettek. Az első fennmaradt mű a Kr. e. XVII. Eposz. századból való. Mit gondolsz, hány, illetve hányféle mítosz létezik? A legtöbb mű a világ keletkezéséről szól, ezt nevezzük kozmogóniának.
Ókori kelet és a Biblia A mítosz görög eredetű szó, egy történet elbeszélését, elmondását jelenti. A mítoszok a szóhagyomány útján terjedtek, s ebből adódóan a szövegek állandóan változtak. A mítoszok többnyire istenekről, isteni eredetű, emberfeletti képességű hősökről szólnak. Enkidu | Irodalmi alakok lexikona | Kézikönyvtár. Egy kulturális közösség tudatában természetesen sok mítosz létezett, amelyek hatottak egymásra, értelmezték egymást, illetve variánsokat hoztak létre. A mítoszok összessége, adott rendszerbe szerveződése a mitológia, amely önálló és egységes jelrendszerként is értelmezhető. A sumer mítoszok elbeszélései az eposz műfajában alakultak ki. Nem alkotnak zárt teológiai rendszert, az isteneket emberi tulajdonságokkal felruházva az emberihez hasonló világban hívják életre. Enki és Ninmah mítoszában Enki, az egyik fő termékenység-isten, az ember teremtésével rakja föl a koronát alkotásaira. Az akkád eposzok témája a keletkezésnek és a történelem kezdetének ugyanaz az ősi anyaga, amelyet már a sumer irodalom is feldolgozott.
Az eposz cselekményét mesterien osztották el a 12 tábla közt: minden egyes tábla egyben önálló szerkezeti egységet is jelent. Első tábla: Gilgames, a "kétharmad részt isten, egyharmad részt ember" állandó építkezései miatt ellentétbe kerül Uruk városának lakóival, alattvalói az istenekhez fordulnak segítségért. Hivatkozások Források Komoróczy Géza, "Fénylő ölednek édes örömében…": A sumer irodalom kistükre, Budapest, Európa, 1970 Pecz: Ókori lexikon C. W. Ceram: A régészet regénye. (Gondolat Kiadó 1965) További irodalom Kodolányi János: Vízöntő (Magvető, Bp., 1967. Terj. 600 old. Kiadványsz. 9213. ) Ajánlott irodalom Bábel tornya (Bp., 1964) Gilgames (Bp., 1960) Ford. Rákos Sándor Gilgames (Bp., 2004) Ford. Zászlós Levente Ókorportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap A Hét gonosz szellem (modern cím) egy ősi, akkád eposz, amely valószínűleg az i. e. II. évezredben keletkezett. A mű csak töredékesen maradt az utókorra, eredetileg valószínűleg egy, a holdfogyatkozás káros következményeinek elhárítására szolgáló ráolvasás mitologikus bevezetője volt.
Az adatok egy szerkesztői elbírálás után bekerülhetnek az adatbázisba, és megjelenhetnek az oldalon. Ha rendszeresen szeretnél megfejtéseket beküldeni, érdemes regisztrálnod magad az oldal tetején lévő "Regisztráció" linkkel, mert a bejelentkezett felhasználóknak nem kell visszaigazoló kódot beírniuk a megfejtés beküldéséhez! Megfejtés: (a rejtvény megfejtendő rubrikái) Meghatározás: (az adott megfejtés definíciója) Írd be a képen látható ellenőrző kódot az alábbi mezőbe: A megfejtés beküldése előtt kérlek ellenőrizd, hogy a megfejtés nem szerepel-e már az oldalon valamilyen formában, mert ebben az esetben nem kerül még egyszer felvitelre! Rejtvények teljes poénja elvi okokból nem kerül be az adatbázisba! Lehetőség szerint kérlek kerüld a triviális megfejtések beküldését, mint pl. fal eleje, helyben áll, ingben van, félig ég stb. Ezeket egyszerű odafigyeléssel mindenki meg tudja oldani, és mivel több millió verziójuk létezhet, ezért ezek sem kerülnek be az adatbázisba! A rejtvényfejtés története A fejtörők és rébuszok csaknem egyidősek az emberiséggel, azonban az ókori görögök voltak azok, akik a szájhagyomány útján terjedő rejtvényeket először papírra vetették.