A demokrácia halála Az MSZP szerint a demokrácia halálát okozza az új választási eljárásról szóló törvényjavaslat, amelyet vissza kell vonni, és egy új, konszenzuson alapuló javaslatot kell beterjeszteni és elfogadtatni az Országgyűléssel. Molnár Zsolt országgyűlési képviselő vasárnap Budapesten sajtótájékoztatóján azt mondta, országos turnéra indul az MSZP azért, hogy párbeszédet folytassanak az emberekkel arról, mit is jelent a feliratkozás intézménye, és mit kell majd tenniük, mivel ezekről az emberek "semmit nem tudnak". A képviselő kifejtette: amióta a Fidesz kormányon van, a választási szabályok minden évben változtak: 2010-ben az önkormányzati választási törvény módosult, 2011-ben a választókerületeket módosították, az idén pedig a választási eljárásról szóló törvény vitája van napirenden. Eközben nem beszélnek sem a kampányról, sem a kampányfinanszírozásról, vélhetően azért, mert ezt csak az utolsó pillanatban akarják megváltoztatni – mondta Molnár Zsolt. Úgy fogalmazott, a Fideszt a saját maga által írt alaptörvény sem akadályozza és az Alkotmánybíróság hatásköréből is igyekeznek kivonni a kérdést.
Molnár Zsolt kitálalt: hiba volt a kádári nosztalgia, az osztogatás – Az MSZP önálló útra lép a fájdalmas vereség után Optikai csalódás volt az önkormányzati választás eredménye, a szocialisták megdöbbentő választási vereséget szenvedtek, az ellenzék pedig hibázott, amikor az orosz–ukrán háborúval kapcsolatban erőteljes Putyin-ellenes kommunikációt folytatott – minderről Molnár Zsolt, az MSZP pártigazgatója beszélt a Spirit FM műsorában. A politikus kifejtette azt is, miért gondolja úgy, hogy a szocialista párt az elmúlt tíz évben "talán sokat is áldozott az összefogás érdekében", és Karácsony Gergely politikai ambícióival kapcsolatban is markáns kritikát fogalmazott meg. Hozzátette: hiba volt a kádári nosztalgia, az osztogatás; Molnár vállalhatatlanként jellemezte a baloldali politikát. Az interjúból kiderült az is, hogy a szocialisták új politikai vízióval rukkolnak majd elő, így például olyan oktatáspolitikát képzelnek el, amelyben kötelezővé tennék az egyhetes üdülési jogot. És ez még nem minden.
De talán újra ebbe a pocsolyába nem fogunk belelépni, ebből tanulni kell, ezeket a baloldali vívmányokat hangsúlyosan kell visszahozni a szocialista pártnak – fogalmazott A szocialista párt az elmúlt egy évtizedben az összefogás oltárán talán túl sokat is áldozott – vélekedett Molnár Zsolt. Úgy fogalmazott: túl sokat adtak fel magukból azért, hogy létrejöjjön egy olyan együttműködés az ellenzéki oldalon, ami elvi esélyt kínált a hatalom leváltására, gyakorlatit nem. Mint mondta, Karácsony Gergelyt tisztelik, a Párbeszéddel továbbra is jó viszonya lesz a pártnak, de az MSZP-nek önálló útja lesz. Eljött az a pillanat, amikor a baloldaliság, az a szociáldemokrácia, amit újra kell értékelni, és igen, a Horn Gyula-i gondolatok, az őt megelőző Kéthly Anna-i gondolatok. Ezeknek a gondolatoknak és tartalmaknak a mai viszonyba ültetésével egy olyan szociáldemokrata pártot kell újraépítenünk, amely büszke a nemzeti identitására, amely nagyon messze kerül azoktól a gondolatoktól, amely a Kárpát-medencei magyarságot bármilyen problémának, akadálynak látná.
Fuzik Zsolt azonban nem kizárólag Zuglóban dolgozott, a SYS IT Services fővárosi pályázatába is bevonták. A cég 2019 nyarán nyert el egy jelentős közbeszerzést, amely alapján két éven át milliárdokért működtethették a BKV informatikai rendszereit. Ebben az ügyben bukkant fel Molnár Zsolt és társa, akik a pályázat beadása előtt keresték fel a SYS IT-t azzal, hogy nem támadják meg a szerződést, ha fizetnek nekik. Molnár negyven milliót kért, a társa harmincat és a megállapodás szerint a díj két évre szólt. A vallomás szerint Molnár Zsolt kezdetben bizalmatlan volt Fuzikkal szemben, a pénzátadást ezért egy közös ismerősük, Z. Zs. segítségével akarták lebonyolítani, ám a tervezett találkozók meghiúsultak. A vallomásrészletek alapján nem világos, hogy Fuzik Zsolt miért nem tudott találkozni a közvetítővel, ám később az MSZP-s országgyűlési képviselő maga jelentkezett nála. 2019 második felében negyven millió forint vesztegetési pénzt adtam át Molnár Zsolt országgyűlési képviselőnek – jelentette kis vallomásában Fuzik Zsolt.
Az MSZP pártigazgatója szerint ez még akkor is igaz, ha nem az MSZP kormányoz. Molnár Zsolt a Klikk TV Tíz című műsorában beszélt arról, hogy több mint két hónap telt el a választások óta, minden párt és politikus keresi a helyét és a válaszokat, hogy mit is kell tenni az előttük álló időszakban. A pártigazgató álláspontja szerint immár tartalmi-politikai változásokra is szüksége van a szocialista pártnak. "Ez nem azt jelenti, hogy eddig nem voltak helyes gondolataink, de talán a hangsúlyokat nem kellő erővel, hitelességgel tettük egy-egy lényegi pontra. " Ezek közül elsőként említette, hogy a jelen gazdasági válsága, az európai helyzet miatt is a jövő szociáldemokrata. Ez akkor is igaz, ha egy választást nem feltétlenül egy szociáldemokrata párt nyer. (... ) "Erre újra lesz társadalmi igény és ennek az élére kell állni és ez a Magyar Szocialista Párt feladata" – fogalmazott Molnár Zsolt. (Mandiner)
2019-ben is igen nagy népszerűségnek fog örvendeni a kisadózó vállalkozások tételes adója (KATA), ezt a prognózist állították fel az adózási szakemberek 2018 végén. A KATA adózási forma a kisvállalkozások körében igen népszerű, mert viszonylag kevés adóteher befizetésére kötelezi a kisadózót. Kiknek éri meg a KATA adózási forma? Kik tekinthetőek kisvállalkozónak? Ezekre a kérdésekre is választ adunk mai blogbejegyzésünkben. Kik a kisadózók és kinek lehet kisadózó vállalkozása? Az induló vállalkozásoknak érdemes segítséget kérni, hogy eligazodjanak a gazdasági fogalmak, a választható adónemek között. A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és kisvállalati adóról a 2012. évi CXLVII. törvény rendelkezik. Ki lehet kisadózó? Egyéni vállalkozó olyan magánszemély, aki a kisadózó vállalkozások tételes adóját jogszerűen választja Egy egyéni cég vagy Bt. vagy Közkereseti társaság olyan tagja, aki kisadózóként van bejelentve Egy ügyvédi iroda kisadózóként bejelentett tagja A kisadózó vállalkozások tételes adóját választhatja egyéni cég közkereseti társaság egyéni vállalkozó, aki jogosult a kisadózó vállalkozások tételes adójára betéti társaság (mely kizárólag magánszemélyekből áll) az ügyvédi iroda Sajnos a Kft-k kiesnek a kisadózó vállalkozások tételes adóját választók köréből.
A kisadózó vállalkozás tételes adófizetési kötelezettségéhez adóbevallási kötelezettség nem kapcsolódik, a kisadózó vállalkozásnak a tárgyévet követő év január 20-áig csak nyilatkoznia kell az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon az adóévben megszerzett bevételéről. Ugyanakkor a kisadózó vállalkozásnak az egyéb adókötelezettségeit az általános szabályok szerint kell teljesítenie, így például munkaviszonyban történő foglalkoztatott esetén az általános szabályok szerint köteles az adó megállapítására, az adóbevallás benyújtására és az adó megfizetésére is. Számlázási kötelezettség A kisadózó vállalkozás a termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról köteles az általános forgalmi adóról szóló törvény szabályai szerinti nyugta vagy számla kiállítására. A számlán kötelezően fel kell tüntetni azt, hogy "Kisadózó vállalkozások tételes adójának alanya által kiállított számla". Milyen tevékenységet folytatóknak érdemes a tételes adózást választani? Fontos változás lesz, hogy a társasági adó szempontjából nem minősül a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak, a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint pedig nem számolható el költségként az a kiadás, amely a kisadózó vállalkozások tételes adójának hatálya alá tartozó vállalkozás által kiállított számla alapján juttatott ellenérték következtében merül fel.
Ki választhatja a KATÁT? A KATÁT választhatja: az egyéni vállalkozó; az egyéni cég a kizárólag magánszemély taggal rendelkező betéti társaság a kizárólag magánszemély taggal rendelkező közkereseti társaság az ügyvédi iroda. Hogyan választható a KATA? A bejelentés módja A tevékenységét év közben kezdő egyéni vállalkozó az egyéni vállalkozói nyilvántartást vezető NAV-hoz jelentheti be a tevékenysége megkezdésekor a KATA választását a Webes Ügysegéden keresztül. A már működő, az egyéni vállalkozók nyilvántartásában szereplő egyéni vállalkozó a 'T101E bejelentő lapon jelezheti választását. A tevékenységét év közben kezdő kkt., bt., egyéni cég a cégbírósági nyilvántartásba vételi kérelemmel egyidejűleg nyilatkozik, és az adatok az úgynevezett egyablakos rendszeren keresztül érkeznek meg a NAV-hoz. A már működő kkt., bt., egyéni cég a 'T201T jelű adatlap benyújtásával jelentkezhet be. január 1-jétől egy magánszemély csak egyetlen jogviszonyban jelenthető be kisadózóként. Ha egy magánszemély a nyilvántartásában kisadózóként már szerepel, és egy kisadózó vállalkozás szintén kisadózóként szeretné bejelenteni, a bejelentést a NAV visszautasítja.
Milyen kötelező adóterhe van egy KATA adózási formát választó vállalkozásnak? A kisadózó vállalkozásnak kötelező tételes adófizetési kötelezettsége van. A tételes adófizetés mellett van százalékos mértékű adózási kötelezettsége is, ami nem fogja mentesíteni a tételes adózás terhe alól. Tételes adófizetési kötelezettsége van a kisadózó vállalkozásnak a főállású kisadózója (vagy adózói) után, havi 50 ezer Forint vagy választása szerinti 75 ezer Forint (emelt összegű, magasabb ellátási alap), valamint a nem főállású kisadózója után is, havi 25 ezer Forint. A tételes adót minden hónap után meg kell fizetni a következő hónap 12. napjáig. Százalékos adófizetési kötelezettsége akkor van egy kisadózó vállalkozásnak, ha az adott naptári évben meghaladja a rá irányadó bevételi értékhatárt. Egy teljes évben működő kisadózó éves keretösszege 12 millió forint, de például ha csak augusztus 01-i naptól válik kisadózóvá akkor 5 millió forint a bevételi értékhatára. Ugyanígy arányosítani kell az éves kata keretünket, ha valami ok miatt az év egy részében mentesülünk a tételes adófizetési kötelezettség alól, például szünetel a vállalkozásunk, vagy táppénzen, cseden stb.
chevron_right Mire jogosít és mire kötelez a kisadózói tételes adó? hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt 2012. 07. 14., 06:31 Frissítve: 2012. 17., 11:37 A kormány által benyújtott, T/7954 számon tárgysorozatba vett törvényjavaslat szerint a tételes adó mértéke a főállású kisadózó után havi 50 000 forint a főállásúnak nem minősülő kisadózó után havi 25 ezer forint lesz. Mit nem kell, és mit kell mégis fizetnie a tételes kisadózónak? Ha a teljes naptári hónapban az egyéni vállalkozó kisadózó az egyéni vállalkozói tevékenységét szüneteltette, erre a hónapra tételes adót nem kell fizetnie. A kisadózó egyéni vállalkozó mentesül a vállalkozói személyi jövedelemadó és osztalékalap utáni adó vagy átalányadó bevallása és megfizetése alól, továbbá a kisadózás kiváltja a társasági adót, a személyi jövedelemadót, a járulékokat, az egészségügyi hozzájárulást, a szociális hozzájárulási adót, valamint a szakképzési hozzájárulást is.