A hajdúk élén indította meg Bocskai a szabadságharcot a Habsburg önkényuralom ellen. Rövidesen csatlakozott hozzá a köznemesek hazafias része is. 1605. februárban Erdély, áprilisban a szerencsi országgylésen Magyarország fejedelmévé választották. A török szövetséget kötött vele, st királyi koronát ajánlott fel neki, ezt azonban visszautasította. 1605 végén egész Magyarország törökök által el nem foglalt területe, és Erdély Bocskai birtokában volt, a Habsburgok béketárgyalásra kényszerültek. Bocskai végrendelete a mának is üzen - Székelyföldi Magyar Újságírók Egyesülete. Bocskai is békére hajlott, mert a szabadságharc eredményes folytatását a nemesek és a hajdúk fokozódó ellentéte veszélyeztette. Bocskai megvédelmezte a nemesi elnyomástól a székelyeket és a hajdúkat, gyzelmeinek kivívóit. Az elbbieknek visszaadta a székely felkelés után elvesztett szabadságukat, az utóbbiaknak nemességet adott és letelepítette ket ( hajdúvárosok). A Habsburgokkal kötött bécsi béke után hirtelen meghalt; halálát a kortársak mérgezésnek tulajdonították. A Bocskai vezette szabadságharc az els és egyben az egyetlen magyar szabadságharc, amely gyzelemmel végzdött, Bocskai volt az a vezér, aki nemcsak eszményi vagy morális gyzelmet aratott, hanem kézzelfogható, a társadalom nagy része számára jogokat, elismerést és szabadságot tudott kiharcolni.
A magyar király (és egyben császár) ekkor már I. Rudolf volt (1576-1612). Rudolf békét akart a törökkel, ám a szultán úgy érezte, hogy ezzel csak gyengeségét takargatja. 1593-ban megtámadta és bevette a Dunántúl két legfontosabb várát, Veszprémet és Várpalotát. Ezzel megkezdődött a Tizenöt éves háború. I. Rudolf más államokat is meg akart győzni arról, hogy érdemes a törökkel felvenni a küzdelmet, Erdélyt kívánta bevonni a harcokba (a Pápai Állam és a Német-Római Birodalom is támogatta a harcokat. ). Erdély élén akkor Báthory Zsigmond állt, de ő nem a határozottságáról volt híres, először küldött seregeket a közös küzdelembe, később egy súlyos vereség után már nem. Rudolf megelégelte Erdély zavaros viszonyait, és csapatokat küldött oda, aminek az lett a következménye, hogy rettegésben tartotta a szegény embereket is, teljesen feldúlta az erdélyi – addig sem túl békés – mindennapokat. Lelkileg és anyagilag kifosztott magyarság A királlyal szemben a harag nemcsak a keleti országrészekben nőtt, hanem a protestáns országrészekben is (főleg a kisnemesek részéről).
Nemcsak akkor tudtak ilyen nemzetpolitikai üzenetű végrendeletet írni, hanem Istenbe vetett hittel és a zászlóval, továbbá mindennapi cselekedeteinkkel ma is tudunk üzenni. A főtéri templom kertjében álló két zászlóárbóc és lobogó üzeni, hogy van a magyar nemzetben hit és van magyar jövő itt, a Kárpát-medencében. Ezért a polgármester az önkormányzat és a közösség nevében a református egyháznak két lobogót adott át, hogy azokat nemzeti ünnepeinken mindig felhúzzák az árbócokra. A Pécsi L. Dániel által tervezett református zászlót, valamint a székely zászlót a helyi Siklódi Edit készítette el. Tőkés Attila lelkész "megfelelő alázattal és felelősségtudattal" átvette az ajándékot, és ígéretet tett arra, hogy ezeket megőrzik és a megfelelő időben kitűzik. Akinek hite van, azé a jövő Himnuszaink eléneklése után az ünneplők a templom előtti térre vonultak. A fejedelem 1906-ban állított mellszobránál koszorút helyeztek el a helyi református és unitárius egyházak, a fejedelem nevét viselő középiskola, alapítvány, dalkar, a Szent László Társaság (1861) és Rend, a Bekecs néptáncszínház, az általános iskola, az önkéntes tűzoltóegyesület, az Erdélyi Magyar Méhészegyesület, a helyi és megyei önkormányzat, az RMDSZ helyi, kerületi és megyei szervezetei, valamint nőszervezete, Novák Csaba Zoltán szenátor, az EMSZ és MPP, EMI és Nyárádszereda Székely Tanácsa képviselői.
Lírikus vígjáték; Alfred de Musset A gyertyatartó c. műve nyomán Gaston Armand de Caillavet, Robert de Flers; ford. Várady Sándor; Operaház, Bp., 1907 Gamiani vagy A kicsapongás két éjszakája; s. n., s. l., 1919 1920–1944 [ szerkesztés] Vallomás; ford. Kállay Miklós; Genius, Bp., 1921 (Nagy írók – nagy írások) Javotte titka; ford. Takács Mária; Világirodalom, Bp., 1923 A század gyermekének vallomása; ford. Benedek Marcell; Pesti Napló, Bp., 1936 (Pesti Napló könyvek) A becsület nem tréfa; Kaland, Bp., 1942 Néma szerelmesek; Kaland, Bp., 1942 Csodatevő szerelem; Soóky, Bp., 1943 Falusi kislány; Sík, Bp., 1943 Párizsi lány; Siményi, Bp., 1943 Fehérrigó házassága; Sík, Bp., 1943 A király asszonya; Sík, Bp., 1943 Szerencsétlen flótás; Sík, Bp., 1943 1945– [ szerkesztés] Szeszély; ford., bev. Cs. Lev Tolsztoj: Bál után – Könyvek neked. Szabó László; Révai, Bp., 1945 Lorenzaccio. Dráma 5 felvonásban; ford. Dávid Mihály, bev. Benedek Marcell; Budapest Irodalmi Intézet, Bp., 1948 (Új könyvtár) Lorenzaccio (Dráma 5 felvonásban). Fordította Dávid Mihály.
Az olvasás kalandja A blog személyes olvasmányaimról szól, egyfajta kalandozás a bölcselet, irodalom és a képregény világába
A legpompásabb csődör sem mutatkozhatott volna, még ereje teljében sem, erősebbnek - legalábbis ami a méretet illeti. Alfred de Musset - Gamiani Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható. Az olvasás kalandja - archívum. Alfred de Musset - Tizian fia Alfred de Musset - Lorenzaccio Alfred de Musset - Il faut qu'une porte soit ouverte ou fermée / Egy ajtó legyen nyitva vagy csukva Kéttannyelvű kiadványainkkal eslősorban a nyelvtanulóknak kívánunk segítséget nyújtani, hogy kellemes és tanulságos módon tökéletesíthessék tudásukat. Éppen ezért kiadványaink fordításánál minél nagyobb nyelvhűségre törekszünk, bár a jó magyar stílus követelményei helyenként megkívánják, hogy a kisebb-nagyobb eltérjünk a szó szerinti fordítástól. Olvasóink számára a teljesség kedvéért dőlt betűs írással jelöltük azokat a magyar szüvegben található szavakat, vagy szócsoportokat, amelyek az eredeti szövegben nem szerepelnek, de a magyar nyelv szellemének megfelelően a magyar szövegben elkerülhetetlenek. Számozással jelöltük viszont azokat a legfontosabb kifejezéseket, amelyek jellegzetesen hozzátartoznak a szóban forgó idegen nyelvhez., de magyarra szó szerint nem lefordíthatók.
Brigitte erre nem ad okot, őszintén szereti a fiatalembert, képes lenne feláldozni érte mindent. Octav azonban ezt nem képes belátni, állandóan sötét titkokra gyanakszik, mindenhol összeesküvést szimatol, fantasztikus történeteket agyal ki, és csak a regény végén, már csak a lelki szenvedések legmélyén látja be, hogy tévúton járt, minden fájdalmat ő okozott önmagának és a kedvesének, és egyedül ő az oka annak, hogy tönkrement a szerelem. Octav az önsorsrontó embertípus emblematikus alakja, testvére lehetne Füst Milán Störr kapitányának a Feleségem történeté ből, vagy Jake La Mottának Scorsese Dühöngő biká jából. Freud az ismétlési kényszer működését fedezné fel benne: egy ember, aki mindig ugyanazt a sorsot szenvedi el, ahogy, mint Freud utal rá A halálösztön és az életösztönök ben, Tankréd A megszabadított Jeruzsálem ben véletlenül megöli a szerelmét, Clorindát, majd megsebesíti a fát is, amivé Clorinda változott. Az önsorsrontás egyenes következménye a külső céltalanságnak: aki a külvilágban nem talál örömöt, sem célt, annak a belső világa sem lesz túl tartalmas.