2017. 10. 04. Az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnázium a harmadik, az ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium a hetedik a HVG 2018-as középiskolai rangsorán. Egyetemünk újonnan felvett hallgatóinak jórésze pedig a listavezető iskolákból érkezett. Az ország száz legjobb gimnáziumát mutatja be a HVG 2018-as középiskolai rangsort tartalmazó kiadványa. Az ELTE gyakorlóiskolái évek óta a legjobb tíz intézmény között szerepelnek. Idén az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnázium a dobogó harmadik helyére lépett elő a tavalyi nyolcadikról, az ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium pedig megőrizve pozícióját, ebben az évben is a hetedik helyet foglalja el. A listát idén is a budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium vezeti, míg a második a budapesti Eötvös József Gimnázium. Utóbbi egyébként az a középiskola, ahonnan az idei felvételi eljárás során a legtöbb új hallgató érkezett az ELTE-re. A Radnóti Gimnázium vezeti a listát! | ELTE Online. E tekintetben alig valamivel marad le mögötte a HVG-s lista első helyén szereplő Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium és a harmadik helyen álló ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnázium: tehetséges diákjaik jórésze választotta felsőfokú tanulmányai helyszínéül az ELTE-t. Kiemelkedően sokan, 54-en nyertek felvételt egyetemünkre a Városmajori Gimnázium és Kós Károly Általános Iskolából is, mely a HVG összesítésében hatodikként szintén előkelő helyen szerepel.
8 osztályos képzés Az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Iskola évente két osztályt indít 8 osztályos képzési rendszerben, ahová negyedikes gyerekek jelentkezését várjuk. Az első két év a korosztályhoz illő, tevékenységekre épülő módszerekre építve előkészítő szakasza a nagy gimnáziumi tanulmányoknak. Alapvető célunk, hogy a gyerekek elsajátítsák a különböző munkaformákat, kooperatív technikákat, tanulási módszereket. Hetediktől tizenkettedikig általános gimnáziumi képzést kapnak tanulóink, párhuzamosan az 1+6 osztályos gimnázium hetedik-tizenkettedik évfolyamával. Az első idegen nyelv nálunk az angol, ezt a képzés teljes ideje alatt tanítjuk. A második idegen nyelv (német, francia vagy orosz) tanulása a kilencedik évfolyamon kezdődik. 1+6 osztályos képzés Az első, nyelvi előkészítő év úgynevezett alapozó szakasza a gimnáziumi tanulmányoknak. Ebben az évben kiemelt fontosságú a nyelvoktatás. Heti 2 órában latint, heti 16 órában angolt oktatunk, többféle tanóra keretében. XIV. kerület - Zugló | ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola. Hetediktől tizenkettedikig általános gimnáziumi képzést kapnak tanulóink, párhuzamosan a nyolcosztályos gimnázium hetedik-tizenkettedik évfolyamával.
Legyenek képesek ismereteik alkalmazására, problémamegoldásra, nyitottak az új információk iránt, motiváltak, képesek az önszabályozó tanulásra, humánusak, toleránsak, segítőkészek, legyenek az értelmiségi szerepvállalásra. Kiemelt figyelmet kap a Nemzeti Alaptantervben megfogalmazott probléma-megoldási és a jelenségértelmezési tanulási folyamatok támogatása. Az életkori sajátosságokat figyelembe véve folyamatosan fejlesztjük a tanulási képességeket. A szövegértés és szövegalkotás, a matematikai-logikai kompetenciák fejlesztése minden tantárgy cél- és feladatrendszerében megjelenik. A szociális kompetenciák fejlesztése fontos a versengő attitűdű gyermekekből álló közösségekben. Gyakorlóhelyek és mentor tanárok. A tanítási órákon rendszeresek a kooperatív munkaformák, az alsó tagozaton, az 5-6-7. évfolyamokon projektfeladat és témahét zárja a tanévet. A tehetséggondozás egyéni fejlesztéssel, önképzőkörökben, szakkörökben, versenyfelkészítő foglalkozásokon zajlik. A tehetséggondozás komplex módon történik, a kiemelkedő képességterületekre, illetve az esetleges hiányterületekre fókuszálva.
"A legjobb tíz gimnázium listáját egyébként budapestiek dominálják, két vidéki, a veszprémi Lovassy és a győri Kazinczy fért be közéjük. A Lovassy megcsípett egy első helyet is az alrangsorokban azzal, hogy a diákjai 447 átlagpontot értek el az egyetemi felvételijükön. A legjobb húsz iskola között már majdnem kiegyenlítődik a budapesti–vidéki arány (11:9). Összességében egyébként a vidékiek vannak többen a százas rangsorban, ám inkább a második felében: az első ötvenben 24 budapesti és 26 vidéki található, a második ötvenben azonban a 13 budapestire 37 vidéki jut" – olvasható a kiadványban. Milyen szempontok alapján áll össze a rangsor? Ahogy az előző években, úgy az idén három fő szempont alapján áll össze a rangsor: figyelembe vették a nappali tagozatos tizedik évfolyamosok 2017-es kompetenciamérésének eredményeit matematikából és szövegértésből, a nappali tagozatosok érettségi eredményeit matematikából, magyar nyelvből és irodalomból, történelemből és idegen nyelvből, valamint a felsőoktatási felvételin egyetemre-főiskolára bejutott diákok átlagpontszámát.
A Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnáziumnak a negyedik helyet sikerült elérnie (ami persze szintén egy gyönyörű helyezés! ). A legjobb tíz között egyébként alapvetően Budapest-dominanciát vehetünk észre, de megjelennek köztük vidéki intézmények is: a veszprémi Lovassy László Gimnázium (8. ) és a győri Kazinczy Ferenc Gimnázium (9. A kiadvány alapján azonban kirajzolódik, hogy összesítve több a vidéki iskola, igaz, főleg a lista második felében. Pontosítva ezt, a kiadvány így fogalmaz: "az első ötvenben 24 budapesti és 26 vidéki található, a második ötvenben azonban a 13 budapestire 37 vidéki jut. " A kiadvány Mi alapján történt a pontozás? Ilyen tekintetben nem volt változás, az eddigieknek megfelelően 3 tényező döntött a "helyzésekről": a nappali tagozatos tizedikesek 2017-es kompetenciamérésének eredményei (matematikából, illetve szövegértésből); a szintén nappali tagozatosok érettségi eredményei (matematikából, idegen nyelvből, magyar nyelv és irodalomból, illetve történelemből); végül pedig a felsőoktatási intézményekbe bejutott diákok pontszámainak átlaga.
"Tudatában vagyunk annak, hogy az iskolák munkája ennél sokkal komplexebb, és eredményességük számos más – gyakran nehezebben mérhető – tényezőben is megmutatkozik. Ezért a megítélésüknél a rangsorbeli helyezések mellett a szülőknek és a diákoknak a középiskolákról rendelkezésre álló további információkat is javaslunk figyelembe venni, mint ahogy a TOP 100 iskola bemutatása során mi is többről szólunk, mint a puszta rangsorokról" – olvasható a kiadványban. Forrás:
A herma fej-ereklyetartót jelent, ez esetben Szent László király koponyájának egy részét tartalmazza, s bátran állíthatjuk, hogy hazánk ötvösművészetének legértékesebb darabja. A herma fejrésze aranyozott, domborított ezüstlemezből készült. Belsejében, díszített ezüsttokban helyezték el a koponyaereklyét. A váll- és mellrészen látható kidolgozás az úgynevezett sodronyzománc-technikával készült, mely a XIV. századi Bizáncból eredt, ahonnan Velencének köszönhetően elterjedt Európa többi részében. Magyarországon a XV. század második felében, lett ismert. S hogy mi is az a sodronyzománc? Szent László herma | Hello Győr. A díszítendő tárgyra lemezkéket rögzítenek, amelyre sodrott ezüstdrótból (filigránból) kialakított rekeszeket forrasztanak, majd ezek közét zománccal töltik ki. A zománc a kiégetés során összehúzódik, így a filigrándrótok kiemelkednek a felületből. A hermát készítő mesterek kilétéről sokat vitatkoztak a szakemberek. Az egyik tábor Kolozsvári Mártonban és Györgyben azonosította őket, a hermában pedig III. Béla portréját látták – az ő uralkodása alatt avatták szentté Lászót.
Szent László hermáját 1619-től a győri Nagyboldogasszony-székesegyházban őrzik. Szent László 1040 körül született Lengyelországban. Nagyapját, a pogány Vazult (Vászolyt) István király vakíttatta meg, apja, Béla - testvéreivel együtt - István haragja elől menekült el az országból, s mégis László lett az, aki Szent István életművét folytatta. Anyja a lengyel Richeza, II. Miciszláv király leánya volt. 1057-ben apjával együtt beleegyezett, hogy unokaöccsét, Salamont koronázzák királlyá. Szent László herma / Kiállítások / Szent László Látogatóközpont. 1061-ben része volt apja, I. Béla trónra juttatásában, akinek halála után Géza bátyját támogatta Salamon király elleni küzdelmeiben, majd I. Géza halálát követően 1077 tavaszán őt választották az ország főurai a trónra. Salamonnal 1081-ben sikerült kiegyeznie, aki visszaadta a koronát, s akkor koronázták meg Lászlót másodszor, immár a szent ereklyével. Hadvezéri képességeit már akkor megmutatta, amikor a besenyők, a kunok és a csehek ellen harcolt. 1091-ben, míg Horvátországban hadakozott, a kunok ismét az ország keleti vármegyéit pusztították, mire ő erős sereggel hazatért, s megsemmisítette a támadókat.
Érdekesnek tűnhet, hogy városunk mindkét szakrális kincse máshonnan menekülő püspökök jóvoltából került hozzánk a XVII. században. A Könnyező Szűzanya Kegyképe Írországból, a Szent László koponyájának nagy részét őrző herma Erdélyből. A Lovagkirály a források szerint hatalmas termetű férfi volt, aki "a többi ember közül vállal kimagaslott". A csatákban mutatott személyes bátorságának, erkölcsösségének, erényességének és mély vallásosságának köszönhetően a lovagkori férfieszmét testesítette meg, így válhatott a magyar lovagi kultúra és életmód példaképévé. Törvényeivel, erőskezű, mégis bölcs bel- és rafinált, védelmező, majd hódító külpolitikájával, a magyar egyház bőkezű gyarapításával és erősítésével uralkodása kulcsszerepet játszott az ország és a nemzeti öntudat építésében, és példaként szolgált a trónon őt követőknek. Már 1095-ben bekövetkezett halálakor jelentős tisztelet övezte, s miután holttestét Nagyváradra költöztették 1113-ban, sírja hamar zarándokhellyé vált. Szent lászló hermája. Életének történéseiből számos legenda született, s kultuszának kibontakozását az egész Kárpát-medencében tovább támogatta a halála után közel száz évvel bekövetkezett szentté avatása.
A herma maga a középkori ötvösművészet egyik kiemelkedő remeke. A tizenötödik század végén az állkapcsot leválasztották az ereklyéről, s Bolognába vitték. A Szent László-herma története | Magyar Kurír - katolikus hírportál. A herma a Báthori család kincstárába került, innen Naprághy Demeter a fejedelem kancellárja, későbbi veszprémi, majd győri püspök vitte el, aki Prágában restauráltatta. A hermát a török kiűzéséig az ausztriai Borostyánkő várában őrizték, innen került Győrbe. A nagyváradi székesegyház 1775-ben kapott a nyakszirtcsontból egy darabot, ami ott szintén egy díszes ereklyetartóba került. A cikk folytatása és TÉRFOTÓ-galéria a győri székesegyházról és Szent László hermájáról: Járd be virtuálisan a helyszínt! Fotó: Kovács Olivér
Béla koponyája alapján készült.
Kiemelt kép: Szigetváry Zsolt / MTI Ha tetszik a cikk, kövess minket a Facebookon is!
Szállás a közelben 1 Hotel Isabell Győr A HOTEL ISABELL**** Győr barokk belvárosától 5 percre, a termálfürdőtől 200 méterre, a... 2 Bercsényi Home Panzió Győr A várost a folyóvizek mentén körbeöleli a természet. A pihenni, felüdülni vágyókat id... 3 Termál Panzió Hanekám Győr Panziónk Győr történelmi belvárosától öt percre található, a Duna és a Rába találk... Shopping a közelben 2 Rábaparti Étterem "Tisztelt Érdeklődő! Sok szeretettel várjuk a belvárosban, található éttermünkben. Vá... 3 Vasárus Ferenc Testmasszázs, talpreflexológia, bioptron fényterápia. Általános épülettakarítás, vasa...