július 2022 A kastély gyertyafényben – tárlatvezetés kóstolóval egybekötve Különleges hangulatú tárlatvezetésen a 19. század esti fényviszonyai között. A látogatást gyulai termékek kóstolója egészíti ki. Előzetes regisztrációhoz kötött, az adott napi eseményre 15 óráig lehet jelentkezni a 66/650-218 telefonszámon! Jegyár: 2900 Ft/fő 2900Ft Bővebben Erkelek a kastélyban – előadás az Almásy kastélyben Minden hónap harmadik szombatján 16. 00 órakor – Erkelek a kastélyban Az Erkel család története, kapcsolata a gyulai kastéllyal. Részvétel kastélybelépővel. Grófi Passziók – az Almásy-kastélyban Minden hónap negyedik szombatján – 16. 00 – Grófi passziók Minden a főúri időtöltésről (utazás, szórakozás, sport, kikapcsolódás, zene, színház, művészetek). Részvétel kastélybelépővel. augusztus 2022 Pincetárlat az Almásy-kastélyban Minden hónap első szombatján! 11. KASTÉLYTÖRTÉNET - Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpont. 00, 12. 00, 13. 00 Pincetárlat Tarts velünk egy középkori rejtély nyomába: hogyan került három koponya nélküli csontváz az egyik pincehelyiség padlózata alá 20-30 centivel?
Wenckheim-Almásy kastély információk A Wenckheim család gyulai kastélyának története egészen a XVIII. század első feléig valamint Harruckern Jánosig vezethető vissza. A gyulai birtok már az 1723-ban került Harruckern János báró tulajdonába került, aki a középkori vártól délre, az egykori huszárvár helyén 1740-es években építtette fel kastélyát. Fia, Harruckern Ferenc később a huszárvár kaputornyát barokk kialakítással felújíttatta, emeletesre építette át, rajta órát helyeztek el és párnatagos toronysisakkal fedték le. A kastély 1795-ben leégett. NYITVATARTÁS - Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpont. Wenckheim Józsefné 1798-ban új kúriát építtetett az előző, de 1801-ben ez az épület is a tűzvész áldozata lett. Négy év múlva gróf Wenckheim Ferenc megbízására igler Antal egykori vár egyetlen megmaradt része az ún. Kerecsényi-kaputorony felújításával és kibővítésével új, cops stílusú katélyt emelt. A század második felében az épület már az Almásy család tulajdonában volt, Almásy Dénes 1888-ban felújíttatta az épületet, majd 1902-ben az oldalszárnyakat emeletesre építtette Sztraill Ferenc építésszel.
1855-ben árvíz pusztította el Gyula városának harmadát. Az áradást követően jelentős védelmi, csatornaépítési munkák kezdődtek a városban és környékén. A munkák megtekintésére az uralkodópár látogatást tett a területen. Az 1857. május 25-én tartott szemle alkalmával I. Ferenc József és felesége, Erzsébet királyné a gyulai kastélyban szállt meg. A városban a jeles alkalomra diadalíveket építettek, a település utcái, házai, templomai és a kastély fényesen ki voltak világítva. A gyulai kastély 1888-ban a kétegyházi kastélyban lakó Almásy–Wenckheim házaspár tulajdonába került. A házaspár legidősebb fia, Almásy (III. Almasy kastély gyula . ) Dénes (1863–1940) 1888-ban kötött házasságot nagykárolyi gróf Károlyi Gabriellával. A friss házasok még abban az évben beköltöztek az akkor már tíz éve üresen álló kastélyba, amelyet még abban az évben "alaposan átjavították". A legkorábbi fénykép ábrázoláson látható, hogy már a historizáló stílusban átalakított architektúrával ábrázolták az épületet. Az épület belsejében is jelentős változtatásokat végeztek.
A mai kastély első periódusát, főszárnyának középső részét, a talajvíz miatt magas feltöltésre emelt épületet Harruckern János György 1740 körül építtette fel az 1776. évi tanúvallomások szerint. A külsejében dísztelen épület belső kialakítása a kor minden igényét kielégítette. A Harruckernek mély vallásosságát jellemzi, hogy már az 1730-as évektől kápolnát rendeztek be a várban az ott élő szolgálónépek lelki gondozására. Báró Harruckern János György 1742-ben bekövetkezett halála után fia, báró Harruckern Ferenc Domonkos (1696–1775) örökölte a gyulai uradalmat. Harruckern Ferenc folytatta apja építő, fejlesztő tevékenységét, valószínűleg már az ő birtoklása idején jött létre a kastély kert felőli középrizalitja, valamint a belsőben is történtek módosítások. A báró az 1760-as évek elején a kastély jelentős bővítésére határozta el magát, döntésének közvetlen oka nem ismert. Gyulai Hírlap - Négylábúakkal ünnepelték az Almásy-kastély születésnapját. Az 1762. január 4-i keltezésű tervsorozaton a gyulai kastély elegáns rezidenciává történő kibővítésének tervvariánsa szerepel.
A kastély állandó kiállításainak központjának a szálló áll, míg az épület pincéjében társasjátéktermeket és szabadulószobákat hoztak létre, ahol a résztvevők segíthetnek a tulajdonosoknak az államosítást megelőző titkos vagyonmentésben. Szállásajánlatok a környéken>> Mesebeli kastélyok Kelet-Magyarországon - Károlyi kastély, Füzérradvány Mesebeli kastélyok Kelet-Magyarországon - Károlyi kastély, Füzérradvány Gyulai Almásy-kastély, Gyula Az eredeti barokk tömböt néhány generációval később nemesi rezidenciává bővítették, melyhez tartozott lovarda és egy nagy télikert is, majd egy házasság révén a kastély az Almásy család birtokába került. A kastélyban már 1746-ban színjátékot tartottak – Magyarországon először –, és Erkel Ferenc is szeretettel időzött az itteni parkban, de Munkácsy Mihály is megfordult itt párszor. Az állandó és időszakos kiállítások részletesen bemutatják ezeket az időszakokat, és rengeteg érdekességet tudhatunk meg az elmúlt évszázadokról. Gyulai szállásajánlatok>> Mesebeli kastélyok Kelet-Magyarországon - Gyulai Almásy-kastély, Gyula Mesebeli kastélyok Kelet-Magyarországon - Gyulai Almásy-kastély, Gyula Gödöllői Királyi Kastély, Gödöllő Budapestről egy rövid autóút után érkezünk meg a Gödöllői Királyi Kastélyba, melyet Grassalkovich I. Antal gróf kezdett építgetni a 18. században, és amit nem sokkal később Mária Terézia is meglátogatott.
Megszűnt az épület kéttraktusos kialakítása, a vár felé néző szobasor helyén az épület teljes hosszában folyosót alakítottak ki. Felszámolták a barokk kor óta üzemelő nagykonyhát, helyén a belső cselédség számára szobákat hoztak létre. A konyha a mellékszárnyba került. Az első világháború alatt az Almásy család a kékkői kastélyában tartózkodott. A tanácsköztársaság, majd az azt követő román megszállás idején nem történt komolyabb rombolás az épületben. 1921-ben földreform céljára igénybe vették és 328 házhelynek kiosztották Almásy gróf kastélykert melletti szántóföldjeit. A tanácsköztársaság időszakát követő helyreállítás egyik eredménye a villanyvilágítás bevezetése volt. Az Almásy örökösök 1940-ben felajánlották megvételre a kastélyt egyrészt a Műemlékek Országos Bizottsága, másrészt Gyula Város számára. Sem a magyar állam, sem a város nem élt a lehetőséggel. Az Almásy család 1942-ben Tábor József ny. hitbizományi uradalmi titkár aktív közreműködésével Fürdő és Üdülő Részvénytársaságot hozott létre, amelynek célja a gyógyvízfúrások megkezdése, majd ennek sikere esetén egy fürdőegyüttes, a kastélyból pedig gyógyszálló kialakítása volt, ám ez a terv nem realizálódott.
2016 júliusában visszatértünk és megnéztük belülről is a kastélyt. Minden várakozásunkat felülmúlta, fantasztikus a kiállítás, a fejlett technikának az alkalmazásával különleges, interaktív módon nyerünk bepillantást az akkori életbe. Tanulságos és gyönyörű az egész, nagyon ajánlott megnézni. Bővebb információ a kastély saját honlapján található. A kastélylátogatás végén az ajándékbolt után találunk egy fantasztikusan hangulatos kis kávézót, ahol nagyon finom kávéval, süteményekkel lephetjük meg magunkat. Megtekintések száma: 3432
vízi sportok, kajak-kenu labdajátékok, úszás, lövészet). Hazai és nemzetközi mérkőzéseknek, versenyeknek, bajnokságoknak ad teret a város, és büszke számos kiváló sportolójára. A Sportmúzeum névadója Georgiades Gábor (1941- 2004) okleveles gépészmérnök, mérnök-közgazdász, ifjú korában birkózóként versenyzett. Százhalombattán napi munkája mellett sportvezetőként, sportszervezőként a tömegsport fejlesztésén dolgozott, városismereti, erőnléti és tájékozódási túrákat szervezett A város sportmúltjának egy-egy pillanatát felvillantó Sportmúzeumban méltó helyet kaptak a múlt emlékei. A "Matrica" Múzeum végezte az anyaggyűjtést, és a tárlat rendezését. A hosszas gyűjtő- és kutatómunkát követően mára kiállítás lett. A városi sportéletben napról napra születtek és születnek sikerek, így a sportolók, egyesületek szívesen ajánlották fel az érméket, relikviákat a múzeum részére vagy akár egy-egy értékes, becses sportereklyét is. St. Martin karácsonyi koncert a "Matrica" Múzeumban - Pest Megye Online. A hasznosoldalak immáron évek óta áll a megelégedett látogatóink szolgálatában.
------------------------------------------------------------------- Az OTS internetes oldalán található hírek, közlemények, fotók a forrásmegjelöléssel (OTS) szabadon és korlátozás nélkül felhasználhatók. Továbbközlés esetén a közzétevő köteles az átvett anyagot tartalmának torzítása nélkül, félreérthetőséget, rosszindulatú következtetéseket kizáró, az eredeti szövegkörnyezetnek megfelelő módon feldolgozni és megjelentetni. E Matrica Pest Megye. Az OTS hírek nem képezik az MTI hírkiadás részét, az MTI által szó szerint továbbított tartalomért minden esetben a beadó a felelős. © Copyright MTI nonprofit Zrt. Az OTS szolgáltatással kapcsolatban további információt a (06-1) 441-9050 telefonszámon vagy a elektronikus levelező címen kaphat. Fotóalbum készítés Keanu reeves párja Fehér adidas cipő deichmann Vicces búcsúztató szövegek kollégának lyrics Durex mutual pleasure óvszer vélemény
Pest megyében, a százhalombattai "Matrica" Múzeumban szeptember 23-án 17 órakor nyílik Gelencsér Ferenc fotóművész RÓMAI ISTENEK - ISTENNŐK című kiállítása. A megnyitón a megjelenteket köszönti PhD Vicze Magdolna a "Matrica" Múzeum igazgatója. A kiállítást Nádorfi Gabriella a Szent István Király Múzeum régésze, muzeológusa nyitja meg. Közreműködnek a százhalombattai Művészeti Iskola tanárai. E matrica pest megye kentucky. Gelencsér Ferenc 1964 óta a székesfehérvári Szent István Király Múzeum fotósa. Az antik művészet tárgyai mellett a hagyományos paraszti életmód emlékeit fényképezi Magyarországon, Erdélyben, a Felvidéken, valamint városképeket készít, elsősorban Székesfehérvárról. E város nevezetesebb személyiségeit pedig portrékon örökíti meg. Múzeumi munkájának jelentős, a múzeumlátogatók által is ismert részét az Intézmény kiállításaiban szereplő fotói alkotják. Fotói rendszeresen jelennek meg a kiállításokon és a kiadványokban. Gelencsér Ferenc fotóművész munkáinak közel két hónapig ad otthont a település római kori nevét viselő "Matrica" Múzeum (ejtsd: mátrika).