SISI KIRÁLYNÉ KEDVENC REZIDENCIÁJA Grassalkovich Antal birtokainak központjában építette fel a gödöllői kastélyt, létrehozva ezzel a magyar barokk kastélyok "prototípusát". A kastélyt sok helyen igyekeztek utánozni: jellegzetessége, hogy a látogatót nem díszudvar (előkert), hanem a főhomlokzat fogadja. Az építkezés több szakaszban zajlott, mindvégig Mayerhoffer András tervei alapján. Nem sokkal azután, hogy a Grassalkovich-család utolsó tagja is meghalt, egy belga bank kezébe került az épületegyüttes. Az új tulajdonos elhanyagolta a kastélyt, nem törődött még az állagmegóvással sem. A magyar állam 1867-ben vásárolta meg – koronázási ajándékként a királyi pár számára. Az átalakításokat Ybl Miklós vezetésével végezték: megcserélték a szárnyakat, a korábbi férfi szárny lett a női és fordítva. Megszüntették a fürdőt, színházat és a söröspincét is. Az épület főhomlokzata két kupolát kapott, ezzel is hangsúlyozva a dísztermet. Grassalkovich kastély gödöllő. Wittelsbach Erzsébet (Sisi) magyar királyné halála utána Ferenc József látogatásai ritkultak, 1911-ben járt Gödöllőn utoljára.
Windisch-Grätz hercegnek 1849-ben itt volt a főhadiszállása. 1849. április 6-i győztes isaszegi csata után már Kossuth Lajosék ünnepeltek itt. A kastély második fénykorát, az Osztrák–Magyar Monarchia idején élte. A magyar állam megvásárolta, majd 1867-től királyi pihenő rezidenciává alakították, enteriőrjei ma is ezt a kort idézik. Ferenc József és Erzsébet királyné koronázási ajándékként kapta meg Gödöllőt és a kastélyt. Erzsébet királyné távol a bécsi etikettől, tavasszal és ősszel pihent itt, férje Ferenc József gyakran elkísérte. Erzsébet királyné halála után (1898) Ferenc József már ritkábban látogatott ide: utoljára 1911-ben járt itt. Gödöllő egyik gyöngyszeme - A Grassalkovich-kastély. I. Ferenc József utóda IV. Károly első hosszabb gödöllői tartózkodásának a monarchia összeomlása vetett véget 1918. október 26-án. Azután 1920-tól a kastély Horthy Miklós pihenőhelyévé vált. A második világháború után a szovjet katonák raktárnak, laktanyának és istállónak használták. 1944-ben a berendezés nagy részét elszállították, illetve helyben elpusztították.
A színházból közvetlenül megközelíthető volt a kastély saját söröspincéje, ahonnan közvetlenül a lovardába lehetett eljutni. A söröspince már nincs meg, 1867-ben a színházzal együtt átalakították. Az 1867-es felújítást Ybl Miklós felügyelte, a munkálatok fél évig tartottak. Ekkor készültek el például a kupolák is. Sisi királyné 1866-ban járt először Gödöllőn, mert a budai várat melegnek találta, a felajánlott budai palotát pedig kicsinek. Meglátogatta a kastély lovardájában berendezett hadikórházat és beleszeretett az épületbe, és azonnal kiköltözött. Az 1867-es koronázás után ez volt a magyar állam ajándéka a királyi párnak. Sisi szerette a cigányzenét, a környékbeli cigánybandák nem egyszer kaptak meghívást, hogy játszanak a kastélyban. "Gödöllői lakos vagyok" mondta sokszor Sisi, mikor eltévedt a környékbeli sétáin és útbaigazítást kért. Gödöllő grassalkovich kastély cím. A helybeliek imádták, névnapján fáklyásmenettel, szerenáddal köszöntötték. Ferenc József is kedvelte a helyet, szabadon vadászgathatott itt, írószobáját a saját trófeái díszítették.
1841-ben Grassalkovich Antal halálával kihalt a Grassalkovich család férfi ága, így a leányágon öröklődő birtokot a kastéllyal 1850-ben báró Sina György (1783–1856) vásárolta meg, akinek fia, Sina Simon(1810–1876) 1864-ben adta el egy belga banknak. A kastélynak sok illusztris vendége volt. Járt itt többek között 1751-ben Mária Terézia is. Windisch-Grätz hercegnek 1849-ben itt volt a főhadiszállása. 1849. április 6-i győztes isaszegi csata után már Kossuth Lajosék ünnepeltek itt. A kastély második fénykorát, az Osztrák–Magyar Monarchia idején élte. A magyar állam megvásárolta, majd 1867-től királyi pihenő rezidenciává alakították, enteriőrjei ma is ezt a kort idézik. Ferenc József és Erzsébet királyné koronázási ajándékként kapta meg Gödöllőt és a kastélyt. Erzsébet királyné távol a bécsi etikettől, tavasszal és ősszel pihent itt, férje Ferenc József gyakran elkísérte. Gödöllő Grassalkovich-kastély | Épített örökségek. Erzsébet királyné halála után (1898) Ferenc József már ritkábban látogatott ide: utoljára 1911-ben járt itt. I. Ferenc József utóda IV.
Az északi szárnyak végén a Honvédelmi Minisztérium alakította ki raktárbázisát. A műemlékké nyilvánított kastély épületében szociális otthon működött. A felújítási munkák 1985-ben kezdődtek. A kastélyt 1990-ben hagyták el a szovjet csapatok, az épület teljes kiürítése 1994 végére fejeződött be. A felújítást 1994-től a Gödöllői Királyi Kastély Közhasznú Társaság koordinálta. Az épületben ma múzeum működik, a kastély jelentős rendezvényközpont is. Lovarda A barokk kastély lovardája 1743 körül épült. Az 1780-as években összekötötték a Barokk Színház alatt lévő, toszkán oszlopsorral díszített teremmel és a Sörpincével. Ismerjétek meg Magyarország legnagyobb és legszebb kastélyát! Ide érdemes ellátogatni!. Erzsébet királyné kívánságára kb. 1877-ben átépítették, a padlószintet feltöltötték, az ablakszintet megemelték, kerek manézst alakítottak ki benne, amelynek négy pontjára tükröket helyeztek. A kastély lovardája Erzsébet királyné egyik kedvenc helye volt az épületben. Műlovarnők, cirkuszi lovasok tanították a királyi felséget mutatványokra, például, tűzkarikán átugratásra. De nemcsak a nevének megfelelő funkciót látta el a tér, Horthy Miklós kormányzó többször adott engedélyt különböző rendezvények, bálok megtartására itt.
Könnyen jött, könnyen ment: távozik a Dél-Alföldi Gazdaságfejlesztési Zóna Komplex Fejlesztéséért felelős kormánybiztos. Sokat elmond Nemesi Pál kormánybiztosi tevékenységéről az, ahogyan a szegediek értesültek a hírről. Nem volt nagy bejelentés, búcsúzkodás, Gulyás Gergelynek a kormányinfón elejtett félmondatából derült csak ki, hogy a "maximalista régió" (még leírni is fáj) fejlesztéséért mostantól Bányai Gábor lesz a felelős. Így ér véget egy furcsa, de rendkívül eredménytelen kormánybiztosi pályafutás. 2019-ben az önkormányzati választásokon egyetlen ígéretet tett, hogy megépíti a harmadik Tisza-hidat. Az eredmény jól mutatja, mennyire veszik még komolyan a városban a híddal kapcsolatos fideszes ígéreteket: Botka László polgármester pályájának legnagyobb győzelmét aratta, a szavazatok 60 százalékával választották meg újra a szegediek. Nemesi Pál akkor békésen elvonulhatott volna, milliárdos nagyvállalkozóként folytathatta volna üzleti pályafutását. De másképp döntött, saját házi médiát épített magának Szegeden és kormánybiztosi megbízatást vállalt.
Az elmúlt 17 évben jelentős fejlesztés nem érkezett Szegedre, komoly ipar nélkül pedig egy település fejlődése nem lehet dinamikus – szögezte le a kamarai elnök. Nemesi Pál készülő programjából kiemelte, célja, hogy Szeged legyen a legerősebb vidéki város, ez hozzájárulhat az itt élők jövedelmének és életszínvonalának emelkedéséhez. Egy nemzetközi cég megtelepedéséhez a beruházás megvalósítására előkészített területre, jól képzett munkaerőre – ez utóbbi az egyetemnek köszönhetően biztosított -, valamint kiszámítható gazdasági környezetre, helyi szabályozásra van szükség – mondta a szakember. Ahhoz, hogy a szegediek életminősége javuljon, a helyi közlekedésben is változások kellenek. Elengedhetetlenül szükséges a harmadik híd megépítése, a parkolási rendszer átalakítás, a díjak csökkentésével és új parkolóházak építésével – közölte. Nemesi Pál szerint a társadalom perifériájára került embereknek átfogó programmal kell segíteni visszatérni a munka világába, a nyugdíjasok számára pedig a város teljes területén működő vészhívórendszer, valamint gyógyszer-házhozszállítás indítását tervezi.
Nemesi Pál a csütörtöki kormányinfóban elhangzottakra nyilatkozattal reagált. A gazdaságfejlesztési zónák kormánybiztosait határozott időre kérte fel Orbán Viktor miniszterelnök. Ez idén májusban lejárt. Itt is köszönöm a Dél-alföldi Gazdaságfejlesztési Zóna Titkárságán dolgozó kollégák elhivatott munkáját. Kijelenthetem a Dél-Alföldön élnek a legkitartóbb és a fejlődés mellett legelkötelezettebb választott és kinevezett vezetők. A jövőben is természetesen minden titulusomban azon dolgozom, hogy Szeged központtal fejlődjön a Dél-Alföld, az elkezdett kiemelt projektek a lehető leghamarabb, és a leghatékonyabban valósuljanak meg. Őszinte leszek: nem könnyű évek várnak ránk, de a dél-alföldi családokat, vállalkozásokat és az itt élő polgárokat meg kell védeni a gazdasági nehézségek negatív hatásaitól. A szegedi déli Tisza - híddal kapcsolatban folyamatosan dolgoznak a szakkollégák, folyamatosak az egyeztetések, hiszen a hídnak meg kell épülnie a város, és a régió dinamikus fejlődése céljából.
Fotó: MTI/Kelemen Zoltán Gergely, szerk., archív Nemesi Pál, a Ferroép Zrt. vezérigazgatója (b) és Kemény Dénes, a Magyar Vízilabda Szövetség elnöke (j) Szentes új fedett uszodájának avatásán 2014. augusztus 7-én. A szegedi székhelyű Ferroép Zrt. vezérigazgatója csütörtöki bemutatkozó sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, Szeged fejlődése sokkal több lehetőséget rejt magában, mint amennyit abból "mostanában megvalósítunk". Nemesi Pál hangsúlyozta, véget kell vetni annak a politikai civakodásnak, amely az utóbbi egy-két ciklusban jellemezte a várost. Az árkokat be kell temetni, együtt kell dolgozni Szegedért – fűzte hozzá a jelölt, aki reális esélyt lát arra, hogy változás következzen be a város gazdasági és társadalmi életében, és Szeged a legélhetőbb vidéki település legyen. Szeged folyamatos lemaradásban van versenytársaihoz képest, elvesztette vezető pozícióját – mondta a vállalkozó, aki szerint ennek oka részben az, hogy a városvezetés nem találta meg az utat azokhoz a kormányhoz köthető programokhoz, amelyek nélkül nemzetközi szinten nem lehet menedzselni a települést.
Külföldi vendégmunkásokkal dolgoztat Szegeden a milliárdos Nemesi Pál cége? A szegedi munkahelyteremtéssel kampányoló független fideszes jelölt saját cégeiben lehet, hogy nem szegediekkel dolgoztat. Több, egymástól független informátorunk szerint, bevett gyakorlat, hogy a milliárdos Nemesi Pál cége építkezésein magyar munkavállalók helyett külföldi vendégmunkásokkal dolgoztat. Információink szerint a Ferroép szegedi építkezésein is előszeretettel alkalmaz nem magyarországi munkaerőt, legutoljára a szegedi elefántház építésénél. A külföldi munkaerő foglalkoztatása nem újdonság Magyarországon, a nagy részben Ukrajnából, és más volt szovjet tagköztársaságokból érkező munkavállalók a magyar munkások fizetésének a töredékért dolgoznak. Az ügy érdekessége, hogy Nemesi Pál független fideszes jelölt, folyamatosan a szegedi ipar és munkahelyek hiányával kampányol, és hogy ezen változtatni kell, igaz konkrétumok nem hangzottak még el tőle, hogyan kellene ezt megvalósítani, milyen termelő üzemre lenne szükség Szegeden.
Nemesi Pál vagyok, Szeged független polgármesterjelöltje – így mutatkozott be csütörtök délelőtt az újságíróknak a Ferroép építőipari cég tulajdonosa és ügyvezetője, valamint a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, hogy aztán az alig félórás sajtótájékoztató alatt még legalább tízszer megismételje, kihangsúlyozza, aláhúzza, hogy függetlenként indul az októberi önkormányzati választáson, és nem valamelyik párt színeiben. Nem lettem Mágnás Miska Bor- és pezsgőkóstolóval várták az újságírókat Szeged belvárosában, a Hági Udvarban, mindenütt Nemesi plakátja volt kitéve a falra "Szeged az e1ső" felirattal, ami első hallásra a Fidesz "Nekünk Magyarország az első" választási szlogenjére rímel. A vállalkozó kedden jelentette be, hogy megméretteti magát az októberi önkormányzati választáson, a ugyanakkor már májusban arról írt, hogy a Fidesz őt indíthatja Botka László, jelenlegi MSZP-s polgármester ellen. Mindig is önálló voltam, senki nem tudja megmondani nekem, hogy mit csináljak.
Mintegy 2, 5 kilométer hosszú szakaszon újult meg az árvízvédelmi fal, és a Maros belterületi szakaszán partvédelem épült. Az ABAM vezetésével egyeztették, összehangolták és kiegészítették a meglévő vízügyi – hidrológiai és geoinformatikai – adatbázisokat, továbbá közös árvízi elöntési "haváriatérképek" készültek, lefedve a folyó Makó és Nagylak közötti 21 kilométeres határszakaszát. Ez utóbbiban jelentős szerepet vállalt a Szegedi Tudományegyetem Természeti és Környezetföldrajzi Tanszéke is. A 2, 686 millió eurós (mintegy 10, 5 milliárd forintos) projekt költségeiből 2, 283 millió eurót fedezett uniós támogatás.