Eljárás tervezett megindítása 2018. január 01. 2017. negyedév 6 54. Elektronikus aláíró komponens mobileszközökre (licensz) 55. Helyszíni szemle elektronizálása 3D feltérképezés és számítógépes feldolgozás 56. Szakértői Tanácsadás - Java támogatás a NOVA rendszer fejlesztéséhez 57. Fejlesztői architect szakértői tevékenység 58. Közterületek drónos megfigyelése, online mobil térfigyelő kamera távoli vezérlése, tesztelése 59. Mobil testkamera beszerzése, integrálása a TIR Térfigyelő és TIR MOBIL kamera megoldások közé on-line eléréssel Biztonsági kamera rendszer 60. 61. 62. 63. MEGJELENTEK A 2016. ÉVI KÖZBESZERZÉSI ÉRTÉKHATÁROK | Soter-Line Oktatási Központ. ORFK GF IFFO és SZSZB MRFK Szerverterem kialakítása - Szabolcs-Szatmár-Bereg MRFK épületében Rendőrségi Igazgatási Központ LAN eszközök cseréje ESR 112 LAN eszközök supportja 168/2004. rendelet alapján, keretmegállapodásból történő beszerzés 2017. -III. IV. negyedév 7 64. SIS VIS eszközök fejlesztése 65. ESR 112 WAN eszközök supportja 66. Informatikai eszközök beszerzése - szolgáltatások 67. Informatikai eszközök beszerzése - hardverek 68.
Beküldve: 2016/02/02 Szerző: admin A Közbeszerzési Értesítő 2016. évi 12. számában megjelent a Közbeszerzési Hatóság Elnökének tájékoztatója a 2016. január 1-jétől irányadó közbeszerzési értékhatárokról. A tájékoztató letölthető innen Bejegyzés navigáció Korábbi bejegyzés A Kbt. 113. § szerinti érdeklődés jelzéséről Következő bejegyzés Módosult a 44/2011-es Korm. rendelet
(3) A Kbt. § (1) bekezdés a) pontja szerinti, az építési koncesszióra és a szolgáltatási koncesszióra vonatkozó uniós közbeszerzési értékhatár 2016. december 31-éig 5 186 000 euró. (4) A Kbt. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott, a tervpályázati eljárás lefolytatására vonatkozó uniós közbeszerzési értékhatár – kivéve a közszolgáltatói szerződésekre vonatkozó értékhatárt – 2016. december 31-éig a) az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott értékhatárok, ha a tervpályázati eljárás eredményeként szolgáltatás megrendelésére kerül sor, b) az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott értékhatárok minden olyan tervpályázati eljárás esetében, amelynek pályázati díja és a pályázóknak fizetendő díjak együttes teljes összege eléri vagy meghaladja ezeket az értékhatárokat. 70. § (1) A 69. § (1), (2) és (4) bekezdésétől eltérően a közszolgáltatói szerződések esetén irányadó, a Kbt. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott uniós közbeszerzési értékhatár 2016. december 31-éig a) árubeszerzésre, valamint a szolgáltatás megrendelésére 414 000 euró, b) építési beruházásra 5 186 000 euró, c) a Kbt.
Agria – Az Egri Múzeum Évkönyve – Annales Musei Agriensis Agria 43. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2007) Csiffáry Gergely: Csulai Móré László emlékezete pen Csulai Móré György fiaként tartja számon Szádeczky Lajos is. 5 Egy másik szerző még tovább bonyolítja Móré László származását, amikor azt írja, hogy a két Móré testvér (Fülöp és László) valószínűleg Móré Péternek voltak a gyermekei. 6 Móré László származásának a tisztázását egy a nádor előtt 1504. augusztus 5-én kelt oklevél segíti. Eszerint Csulai Wladul három fia: Móré György nándorfehérvári bán, Fülöp ez időben bácsi prépost és királyi titkár, valamint János között a már egyszer felosztott birtokaikat most két egyenlő részre osztják György és a másik kettő testvér között. 7 Az újabb történeti irodalomban Móré György testvéreként említik Móré Fülöp pécsi püspököt. 8 Egy másik 1504. október 11-én, Budán kiadott oklevélben II. Ulászló meghagyja Heves és Külső Szolnok vármegyék közönségének, hogy Móré Fülöp bácsi prépost és királyi titkárnak a kettős megyében lévő birtokait ne háborgassák, tőlük adót ne szedjenek, mert a prépostnak szüksége van arra, s a testvére Móré György kötelezte magát arra, hogy katonáit az ország bármely helyén kiállítja a haza védelmére.
Agria – Az Egri Múzeum Évkönyve – Annales Musei Agriensis Agria 43. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2007) Csiffáry Gergely: Csulai Móré László emlékezete Csulai Dénes Csulai Vlad (t 1480 körül) Móré György Móré Fülöp Móré János Móré László Móré Miklós (t 1526) (t 1526) (1549) (f 1554 után) Katalin Péter János (1547-1548) (1548) 1567) 1. ábra. Csulai Móré László származása. Érdemes Móré László testvéreivel is megismerkedni. Csulai Móré György 1492-ben, amikor először feltűnik a forrásokban már birtokos volt a mezőtúri határban. 14 Még abban az évben nyáron, mint Szörény várának egyik védőjeként szerepel a bátyjával együtt, aki Szörényi bán volt. A bátyjának a keresztnevét nem írta le Antonio Bonfíni, de ő volt az, aki a Szörény várát ostromló törökökön aratott győzelem után, két levágott török fejekkel megrakott szekérrel indult Budára a királyhoz. Viszont ő útközben hirtelen meghalt, így helyette Móré György kísérte a szállítmányt Budára. 15 Utóbb 1495-ben II. Ulászló király nándorfehérvári bánnak nevezte ki Szokolyi Alberttel együtt.
9 Más forrásból - a kortárs Brodarics Istvántól, a mohácsi csata résztvevőjétől és leírójától tudjuk -, hogy a fent említett Móré Fülöp 1526-ban pécsi püspök, akinek a fivére volt Móré László. 10 Hasonlóképpen Brodaricshoz Istvánffy Miklós állítása szerint is Móré Fülöp testvére volt Móré László. " A fiútestvérek sorában található még Móré Miklós is. 12 Az előzőekből tisztázódott, hogy Csulai Vlad fiai voltak György, Fülöp, János, László és Miklós, akik testvérek voltak. Makkal László szerint a Csulaiak a Hunyad vármegyei Hátszeg vidékéről származtak, ahol eredendően az apjuk, Csulai Vlad egy szerény birtokkal rendelkező nemes kenéz volt, akinek összesen hét fia született, akik közül öt a felnőtt korában magas közéleti rangot szerzett. Ezek név szerint Ficsor László jajcai, majd Szörényi, Kende Miklós sabáci, Móré György Szörényi és nándorfehérvári bán, Váncsa János bálványosi várnagy, Móré Fülöp pedig pécsi püspök lett. A Csulai fiúk feleséget az előkelő Bethlen, Haranglábi és Dóczi családokból választottak maguknak.
A menekülés nem sikerült, elfogták és erős őrizet mellett Isztambulba vitték, a híres-hírhedt török börtönerődbe, a Jedikulába, magyarul a Héttoronyba. A megrongálódott kisnánai várat csupán rövid időre elfoglalta el a török. Kiürítése után későbbi története nem tisztázott, de az 1560-as évektől már romos állapotúként említik a források. Kisnánai vár felülnézetből, Fotó: Magyar Várarchívum Alapítvány Móré László túlságosan gazdag, nagyhatalmú és vitéz úr volt ahhoz, hogy a törökök elengedjék. Még váltságdíjért sem adták vissza szabadságát, mert már addig is sokat ártott nekik, így még közvetítők útján sem tárgyaltak szabadon bocsátásáról. Móré fogolyként, a boldogulásáért cserében, hajlandónak mutatkozott a muzulmán hit felvételére, ami nem ment ritkaságszámba a rabságba került katonák, de papok körében sem. Érdemes elolvasni Rákóczi Regécén jártunk – képgaléria Gárdonyi regényében Móré alattomos, ravasz, jellemtelen, hazug ember, aki alig több holmi hitvány rablógyilkosnál, azonban az igazság az, hogy mások is hozzá hasonlóan tevékenykedtek a korszakban.
Ferdinánd és János király követei Visegrádon tárgyaltak, ahol megegyeztek, hogy meg kell zabolázni a harmadikat, az illegális uralkodót, kinek országa volt az országban. A Palota várába szorult Móré elleni 1533. évi ostromban még a szultán hadai szerepet vállaltak, azonban a hatalmaskodó nagyúr mindenét feláldozva, családját, gyerekeit maga mögött hagyva dicstelenül el tud menekülni déli birtokaira. Itt aztán ismét Ferdinánd zsoldjában harcolt a déli végeken Szapolyai János és a török ellen, majd miután onnan a török ki tudta szorítani, a Mátra térségébe, Nánára menekült hadaival. Látkép a toronyból, Fotó: Mayer Jácint Móré nánai tartózkodása alatt is sorozatosan zaklatta tovább a törököket, egyik rajtaütésével kirabolta a budai basa karavánját Szolnok közelében, ami az utolsó csepp volt a pohárban. 1543-ban a török sereg körülzárta a várat. Istvánffy Miklós leírása szerint ekkor Móré csellel próbált szabadulni, kincseit az ostromlók elé szórta, s amíg azok azt szedték, megpróbált elmenekülni fiaival.