Gyorsulás és sebesség Newton második cselekvési törvénye Isaac Newton első Mozgalmi Törvénye szerint "Egy nyugodt test pihentető marad, és egy mozgó test mozgásban marad, hacsak nem egy külső erő. " Mi akkor történik egy testtel, ha külső erőt alkalmaznak rá? Ezt a helyzetet Newton's Second Motion Act írja le. A NASA szerint ez a törvény kimondja, hogy "az erő változik meg az időváltozás mértékében bekövetkező változásnál, állandó tömeg esetén pedig az erő a tömeges gyorsulásnak felel meg. " Ezt matematikai formában írják F = m egy F az erő, m tömeg és egy a gyorsulás. A matematika mögött ez meglehetősen egyszerű. Ha megduplázza az erőt, megduplázza a gyorsítást, de ha megduplázza a tömegét, akkor a gyorsulást félig vágja le. Newton 1687-ben megjelentette mozgásszabályait, a "Philosophiæ Naturalis Principia Mathematica" (A Természetfilozófia matematikai elvei) című műben, amelyben hivatalos formában leírta, hogy a hatalmas testek mennyire mozognak a külső erők hatása alatt. Newton kiterjesztette Galileo Galilei korábbi munkáját, aki Greg Mindun, az Oregoni Egyetem fizikai professzora szerint kifejlesztette a tömegek mozgásának első pontos törvényeit.
A törvény így szól: "Minden tárgy fenntartja a nyugalmi állapotot, vagy rendezett egyenesben mozog, hacsak nincs erő, amely megváltoztatja azt. " Az előző esethez hasonlóan egy hirtelen fékező autó, majd az utas lepattant. Ez azt jelzi, hogy az első Newton-törvény megfelel az utasok körülményeinek, akik hajlamosak fenntartani állapotukat. A kérdéses helyzet az, hogy az utas az autó sebességével halad, így annak ellenére, hogy az autó fékezik, az utas továbbra is fenntartja a mozgó állapotot. Ugyanez van egy hirtelen mozgó álló tárgynál is. Példa erre, amikor az ember egy székre ül, és a széket gyorsan meghúzzák. Az történik, hogy a székre ülő személy elesik, mert megőrzi csendes állapotát. Newton II. Törvénye Newton második törvényével gyakran találkozunk a mindennapokban, különösen a mozgó tárgyak esetében. Ennek a törvénynek a hangzása: "A mozgásváltozás mindig egyenesen arányos a generált / megdolgozott erővel, és ugyanolyan irányú, mint az erő és a tárgy érintkezési pontjától számított normál vonal. "
De itt elfelejtjük, hogy van egy erő, amely hat rá, és lassítja: levegő súrlódása. Ezért lehetetlen pontosan reprodukálni ezt a törvényt. Még az űr vákuumban is vannak részecskék és kozmikus porok, amelyek lelassítják a testek mozgását. Newton második törvénye: az erő törvénye "A testre ható erő egyenesen arányos a gyorsulásával. " Newton második törvénye, más néven az erő törvénye vagy a dinamika alaptörvénye az, amely azt mondja, hogy létezik egy közvetlenül arányos kapcsolat az A test által kifejtett erő (vagy erők) és a B test mozgása között. Amíg ezek az alkalmazott erők nem szűnnek meg (ha egy autót meghatározott erővel tolunk, és valaki ugyanazzal az erővel tolja a másik oldalról, addig nem mozog), a B test gyorsul a többségi erő irányába. Itt jön be a gyorsulás fogalma. És ez az amikor erőt alkalmazunk egy testre, az mindig felgyorsul. A gyorsulás annál nagyobb lesz, minél nagyobb az alkalmazott erő, de minél nagyobb a mozgatandó test tömege, annál kisebb lesz a gyorsulás. Gondoljunk csak bele: ha bevásárlókocsit mozgat, mikor gyorsul a legnagyobb mértékben?
Kezdeti adatok $$\vec{F} = m \times \vec{a}$$ Tömeg / súly (m) Gyorsulás (a) Erő (F) Lásd még: Gyorsulás
Március 15. idézetek Kossuth Lajostól "A haza örök, s nem csak az iránt tartozunk kötelességgel, amely van, hanem az iránt is, amely lehet, s lesz. " "…Letétetett a szabadság talpköve, a felelős független magyar minisztérium alakítása által feltétetett az alkotmány boltozatának záróköve. " "Ezt akartam kérni, de önök fölállottak; s én – leborulok e nemzet nagysága előtt! Csak azt mondom: annyi energiát a kivitelben, mint a mennyi hazafiuságot tapasztaltam a megajánlásban, s Magyarországot a poklok kapui sem fogják megdönteni! " "Ezredéves történelmünk bizonyságul szolgál, hogy nem vagyunk gyermek nemzet; 1848-i történelmünk bizonyságul szolgál, hogy nem vagyunk elaggott nemzet. " Március 15. Petőfi Sándor - Idézetek Neked. idézetek Petőfi Sándortól "Ez volt március 15-e. Eredményei olyanok, melyek e napot örökre nevezetessé teszik a magyar történelemben. " "Habár fölűl a gálya, S alúl a víznek árja, Azért a víz az úr! " Március 15. idézetek Arany Jánostól "A mi forradalmunk Pesten, március 15-én nem vérontás volt, hanem egy szép ünnep, a szabadság ünnepe: ezerek meg ezerek csoportoztak össze Isten ege alá, ezerek meg ezerek emelték égre kezeiket, s egy szívvel, szájjal mondták Petőfi Sándor után az eskű szavait.
S ezt elharsogják, Elharsogják kelettől nyúgatig, S a zsarnokság velök megütközik: Ott essem el én, A harc mezején, Ott folyjon az ifjui vér ki szivembül, S ha ajkam örömteli végszava zendül, Hadd nyelje el azt az acéli zörej, A trombita hangja, az ágyudörej, S holttestemen át Fújó paripák Száguldjanak a kivivott diadalra, S ott hagyjanak engemet összetiporva. – Ott szedjék össze elszórt csontomat, Ha jön majd a nagy temetési nap, Hol ünnepélyes, lassu gyász-zenével És fátyolos zászlók kiséretével A hősöket egy közös sírnak adják, Kik érted haltak, szent világszabadság! Minek nevezzelek? Minek nevezzelek, Ha a merengés alkonyában Szép szemeidnek esti-csillagát Bámulva nézik szemeim, Mikéntha most látnák először… E csillagot, Amelynek mindenik sugára A szerelemnek egy patakja, Mely lelkem tengerébe foly – Ha rám röpíted Tekinteted, Ezt a szelíd galambot, Amelynek minden tolla A békeség egy olajága, S amelynek érintése oly jó!