Az életben mindannyian mást képviselnek, a K. Galéria falain jól megférnek egymás mellett. Czimbal Gyula művészekről készült fotóin szinte eggyé válik kép és valóság; a művészt a saját alkotói terébe, műveik környezetébe helyezi, de beállított jelenetbe, ahol azonossá válik művész és műalkotás. Azt a kérdést feszegeti, hogy a művön mennyire vannak jelen a művész személyiség nyomai és fordítva, a személyiséget mennyire alakítja át a létrejövő életmű. Ezek a fotók nem egyszerűen művészportrék, hanem művészi portrék, ahol a beállított jelenetben a képzőművész, a műve és a környezete ugyanabban a gondolati egységben találkoznak a fotóművész szemén keresztül. Megtekinthető: 2022. május 19-ig, szerda, csütörtök, péntek 15-18 óráig. Facebook esemény Május 19-én 17 órakor kiállítászáró beszélgetés a művésszel az ELEVEN TAVASZ programjaként. A kiállítás a Budapest Fotó Fesztivál keretén belül kerül megrendezésre. KECSKEMÉTI: 75 2022. Kiállították Budapesten a Saul fia Oscar-díját. március 30. szerda Szeretettel hívjuk meg Kecskeméti Sándor egyéni kiállításának megnyitójára!
A kezdeteket bemutató részből kiderül, hogy 1908-tól 1931-ig hatszáz némafilm készült, ezek 93 százaléka elveszett. Mint az egyik kurátor, Kurutz Márton kiemelte, a hangosfilmek első korszakában, 1930 és 1945 között készült alkotások nagy része a második világháború után külföldről, idegen nyelvű feliratokkal került később elő, ugyanakkor 1945-öt követően 260 fasisztának minősített filmet meg kellett semmisíteni vagy be kellett szolgáltatni. KIÁLLÍTÁS-MEGNYITÓ | Nemzetiségek.hu. A második világháború utáni és a rendszerváltozásig tartó magyar filmtörténetet három részre (1945-1956; 1957-1968; 1969-1989) bontva mutatja be a tárlat, mindhármat egy-egy emblematikus alkotás fémjelez: Fábri Zoltán Körhintá-ja, Jancsó Miklós Szegénylegények-je és Huszárik Zoltán Szindbád-ja. Külön terem taglalja a cenzúra történetét, a Balázs Béla Stúdió éveit, a filmgyártás folyamatát. A rendszerváltás óta eltelt három évtizedet bemutató terem nagy teret szentel az Oscar-díjas Saul fiá -nak (a díj maga is megtekinthető), a Magyar Hollywood című terem kitér valamennyi magyar vonatkozású Oscarra, az utolsó falat pedig az archiválásnak, a filmművészet megőrzésének szentelik.
Bár a módszer talán radikálisnak tűnik, a végeredményt látva bejött, és még az sem rontott az élményen, hogy Williams állítólag nem volt a legjobb hangulatban a forgatáson, mert épp zajlott a válópere. Tehetségét mutatja, hogy mindebből semmit sem venni észre a vásznon. A Holt költők társasága 1989. június 2-án került bemutatásra, és mindössze 16, 4 millió dolláros költségvetéséhez képest világszerte 236 millió dollárt hozott, amivel az év ötödik legnézettebb filmje, és a legnézettebb drámája lett, valamint a kritikusok szinte egyöntetű elismerése fogadta. A The Washington Post " okos és szolid szórakozásnak " nevezte, kiemelve Williams alakítását, míg Vincent Canby, a The New York Times vezető kritikusa úgy fogalmazott: " lenyűgöző film, mely sokkal kevésbé szól Keatingről, mint a fiúkról ". Ezek szerint kiváló döntésnek bizonyult a rendező részéről, hogy a forgatás előrehaladtával megváltoztatta Shulman eredeti forgatókönyvének fináléját, ami szerint Keating meghalt volna leukémiában.
Kísértetek tűnnek elém és suhannak tova. Elég baj, hogy csak őket látom. Az engem látható árnyakat. De nem baj, mert legalább látom végre a barátaimat. Sokszor pislant a gyertya lángja, eltűnnek ma éjszakára, Hogy holnap újra visszatérjenek, Hozzátenni ehhez sokat már nem lehet. Hozzátenni ehhez, vagy elvenni belőle nem fog senki soha. Áll a Holt Költők Társasága és folyik a bor és egyre foly a lakoma.
Ha a világ úgy fejlődik, hogy egy újabb generáció forradalmat szít az előző felett, akkor nem lehet csupán az élet rendje az, hogy az ember az öregedéssel együtt kapja ajándékba a begyöpösödött, visszautasító, a saját rendjéhez és szabályaihoz ragaszkodó mentalitását? Azaz nem lenne az élet rendje ellen, ha olyan szabad gondolkodású és önazonos emberek maradnánk mindannyian, mint amire Keating ösztönöz? Valahol erre a kérdésre is válasz a tanár bölcselete: "Valamikor merésznek kell lenni, valamikor óvatosnak, és az okos ember tudja, mikor melyiknek. " Azaz nem elég csak egyszer élni, tudatosan kell tenni azt, így éppen olyan fontos a szabályokat megfontolni, és úgy alkalomadtán követni, mint szabadon gondolkodni, önfeledten szavalni, és nemtörődöm módon megragadni a napot. A lázadás se nem játék, se nem életcél, ahogy nem is örökké tartó cselekvés kell hogy legyen. A lázadás eszköz, amely bizonyos esetben szükségszerű, bizonyos esetben pedig komplett blődség. Ez a válasz persze nem teljesen kielégítő, ezért is lesz a Holt költők társaságának a mondanivalója ambivalens.