Kurdi Réka vagyok, Social media manager, blogger, tartalomgyártó, kreatív szövegíró és virtuális asszisztens Legfőbb célom, hogy olyan hazai kisvállalatokat és vállalkozókat, énmárka építőket segítsek, akik nem engedhetik meg maguknak, hogy több százezer forintot fordítsanak marketinges célokra. Manapság nagyon fontos jelen lenni a közösségi médiában, az online világban és természetesen a való életben. Éppen ezért szeretnék segíteni ezeknek az embereknek, hogy ők is hozzá juthathassanak ehhez a szolgáltatáshoz. Fontos számomra, hogy olyan megoldásokat keressek, amely a megbízó számára tökéletesnek bizonyulnak. Szeretem a személyes kontaktust, látni azt, hogy kinek és miben segítek. Kulka János: Szia, a Vidnyánszky hogy van? | 24.hu. Éppen ezért tervezem felkeresni a legtöbb ügyfelet, hogy lássam, miben is utaznak pontosan. Ezáltal könnyebben építkezhetünk közösen, hogy egy elkötelezett közösséget alakíthassunk ki a közösségi médiában és az online világban, amelyből hosszútávon profitálhat a vállalkozás. A Te vállalkozásod is lehet egyedi.
Hazudnék, ha azt mondanám, hogy teljes mértékben készen állok az anyaságra, bár abban sem vagyok biztos, hogy tökéletesen fel lehet rá készülni. Annak ellenére, hogy egyre többször képzelem el magam várandósan, és egyre jobban vágyom rá, hogy anya legyek, félek tőle. Nem amiatt, mert megváltozik majd az életem, nem amiatt, mert nem lesz már időm úgy magamra, mint korábban, és amiatt sem, mert megváltozik majd a testem. Persze ezek kicsit mind ijesztő dolgok, de igazán attól rettegek, hogy jól fogom-e csinálni. Hogy mindent meg tudok-e adni, ami ahhoz kell, hogy olyan tiszta szívű, nyitott embert neveljek, aki képes másokat elfogadni, tisztelni és szeretni. És igen, ahogy a generációm tagjai közül sokan, úgy én is félek attól, hogy milyen világba fog érkezni. Mert nem szeretném, hogy olyanba kelljen, ahol az embert bármilyen megkülönböztetés éri akár a bőrszíne, a vallási vagy a szexuális hovatartozása miatt. Szia hogy vagy 3. Esetleg azért, mert harminc felett még épp nincs gyereke. Filákovity Radojka Kiemelt képünk illusztráció
Ben köszönt rám így, széles vigyorral az arcán, amikor összefutottunk az egyik belvárosi szórakozóhelyen. Ben mindig ilyen pofátlanul őszinte volt a csajokkal, sose tudtuk eldönteni, hogy éppen felpofozzuk, vagy együtt mókázzunk vele. De a stratégiája verhetetlen volt, szinte bárkit meg tudott dönteni. Szia! Hogy vagy? | CsamClub - Motoros Nők Közösségi Portálja. Igen, ami azt illeti, engem is. Éppen egy viharos, érzelmekkel és lelki bonyodalmakkal teli kapcsolatból másztam kifelé, kapargatva maradék önbizalmam foszlányait. Gondűzőként beültem egy sörre egy füstös, hangos, kissé lepukkant kocsmába, ahol szombatonként ősrégi zenéket döngettek valami fülsértő ócska szerelésen, a keverőnél egy huszadrangú, de legalább barátságos DJ-vel. A törzsközönség – pár kiöregedett alkesz, egykor jobb napokat megélt öreglány, az asszony mellől kalandozgató szépfiú – meg néhány arra tévedt vékonypénzű fiatal táncolt is lelkesen, az elfogyasztott alkoholtól kipirult arccal. Ahogy üldögéltem az asztalnál, és görcsösen próbáltam nem belehalni az önsajnálatba, egyszer csak lehuppant mellém egy rövidre nyírt hajú, mosolygós szemű, korombéli srác, és a poharát lerakta szorosan a sörösüvegem mellé.
Pedig a túlterhelt, fáradt, stresszes munkaerő nem igazán jó. Munkájuk nyoma ott lesz láthatatlanul a mindennapokban, mert a közösségben való együttműködést az óvodában, iskolákban is lehet és kell tanulni. A sok láthatatlan, az oktatási intézmények mindennapjaihoz tartozó munka adja a legszebb emlékeket, legyen az anyák napja, karácsony, farsang, osztálykirándulás, vagy ballagás. Kicsit szomorúak lehetünk, mert lassan elmúlik az a régi, természetes, jó szívvel adok és örömmel elfogadok állapot! Pedig, ha a pedagógusoknak adunk, azzal gyerekeinknek adunk! A boldog diákévek gondtalansága, a megszerzett ismeretek sora mindannyiunkat vissza-visszavezet időnként, – ha csak gondolatban is – egykori iskolánkba. Köszöntő pedagógusnapra. Boldog lehet az az ember, aki olyan iskolában, olyan pedagógusok keze alatt nevelkedhetett, akikre sok év múltán is jó szívvel gondolhat. A pedagógusok munkája talán soha nem szólt ennyi küzdelemről, alkalmazkodó készségük, türelmük valószínűleg soha nem állt ki annyi próbát, mint napjainkban.
"Vezesd őket, utat ne tévessz, S magadhoz mindig hű maradj, Mert élen állsz és messze látszol, Sose feledd: példa vagy! " (Nagy László) Pedagógusnap alkalmából tisztelettel és megbecsüléssel köszöntjük pedagógusainkat!
"/ Szentgyörgyi Albert/ A pedagógus mindenkori feladata, s talán az egyik legnagyobb, hogy a kötelező tudásanyag mellett a,, Nagybetűs Életre", is felkészítse a diákjait. S ha ott boldogulnak, bizonyítanak és helytállnak, akkor az elvetett mag szárba szökkent, termést hozott – ez az igazi pedagógus mindenkori feladata – kellő tudást, emberi tartást, értékrendet közvetíteni tanítványainak, mely ki kell hogy tartson egy egész életen keresztül. De ehhez mindenképpen pedagógusra, jó pedagógusra, Gárdonyi "lámpásaira" van szükség, nélkülük nem megy. Mert – "A tanító olyan lámpás, hogy minél inkább világít másnak, annál inkább fogyasztja önmagát. Pedagógusnapi köszöntő – Nemzeti Pedagógus Kar. " Emlékezzünk meg róluk, becsüljük meg és köszöntsük, biztassuk őket pár keresetlen kedves szóval, – a Pedagógusnapon. Higgyék el, megérdemlik… (Pék Éva/Felvidé)