Látnivalók a környéken Károlyi Kastély Nagymágocs 40 hektáros, arborétum szerű park, ezen belül is kiemelkedő szépségű az Angolkert ritka őstölgyekkel, fenyőfélékkel. A kastélyhoz tartozik egy 10 hektáros tó is. A jelenleg szociális otthonként funkcionáló épület 40 hektáros, arborétum szerű parkkal rendelkezik, ezen belül is kiemelkedő szépségű az Angolkert ritka őstölgyekkel, fenyőfélékkel. A turisztikai lát... Kastély Horgásztó Megújult ősparkban, családbarát környezet. Category:Károlyi mansion, Nagymágocs - Wikimedia Commons. Újratelepített horgásztó (7ha), telepített halfajok:afrikai harcsa, ponty, amur, csuka, kárász, dévér. Horgászni szeretők, családi, céges, egyesületi rendezvény...
A nagymágocsi Károlyi kastélyt 1896 és 1897 között Károlyi Imre építtette, eklektikus neobarokk stílusban. A kastélyt és hozzátartozó épületek egy részét Ybl Miklós tervezte. Az összes épületek eredeti állapotban maradt meg, jóllehet a kastélyhoz az idők folyamán hozzáépítettek, és egyes részeit lebontották. A kastélyt 41 hektáros gondozott park öleli körül, ami a parképítő művészet remekei közé tartozik; 18. századból származó barokk szobrok díszítik. Károlyi-kastély, 1. kép - Nagymágocs. Az angol kert kiemelkedő értékei a ritka őstölgyek és fenyőfélék, de itt áll az 1883-ban épült egytornyú, neoromán stílusú, egyhajós, hossz-házas, római katolikus templom is. A turisztikai vonzerőt növeli a kastélyhoz tartozó, 10 hektáros tó is. Napjainkban a Károlyi-kastély szociális otthonként működik. Károlyi Zsófia 1896-ban másod unokatestvérével Károlyi György gróf unokájával, Károlyi Imrével kötött házasságot. A házaspár röviddel az esküvő után, 1896 és 1897-ben új, historizáló, döntően neobarokk formaelemeket tartalmazó kastélyt építtetett Nagymágocson.
A horgászjegy hal elvitelére nem jogosít, azt külön lehet megvásárolni. A vízparton található csónakház( mely szintén örökségvédelem alatt áll), képezi a Kastélytó központját. Itt lehet horgászjegyet váltani, valamint a büfé, és a rendezvénysátor is a csónakház közelében helyezkedik el, a wc-kel együtt. A Kastélytó lehetőséget nyújt akár egyéni, családi, céges, egyesületi rendezvények megtartására egyedi környezetben. Lehetőség van kajakozásra is, természetesen a horgászat az elsődleges. A több napra érkező vendégeknek lehet sátorozni a tóparton, melyhez tisztálkodási lehetőséget biztosítanak az ide látogatóknak. Károlyi kastély nagymágocs. Strandolási lehetőséget nyújt a 10km-re található Gyopárosfürdő. Aki nem szeret sátorozni, annak lehetősége van az Önkormányzat turista házában megszállni, mely a kastélytól nem messze található. Információ: Tel: 30/60-68-590 Szeretettel vár minden kedves látogatót a Kastély Horgásztó, Nagymágocson
Petőfi-szobor Fotó: Rappay Balázs, funiQ Petőfi Művelődési Központ Fotó: Rappay Balázs, funiQ Története A községet 1426-ban említik először az oklevelek, Magoch néven. Később, 1903-ig Mágocsnak hívták a települést, azóta Nagymágocsnak nevezik. Húsz, egymástól távol eső uradalmi majorságból jött létre a falu. 1552-ben az egész település elpusztult, amikor a törökök felégették azt, azonban néhány éven belül a lakosok visszatértek. Károlyi Kastély, Nagymágocs. Az 1579-80-ban kelt török feljegyzések szerint közel 130 család élt itt. 1596-ban azonban a tatárok elpusztították a falut, amely ebben az időben Mágocsy Dorottya tulajdona volt. 1640-ben lakatlan pusztaként adták bérbe. Az 1700-as évek elején először eladományozták, aztán eladták a birtokot, amely így 1722-ben gróf Károlyi Sándorhoz került, aki megkezdte annak újranépesítését. Az uradalom fejlesztése Szendrey Ignác és Klauzál Imre nevéhez fűződik. A különféle fejlesztések eredményesek voltak, hiszen a XIX. század közepére országos hírű mintagazdasággá vált a település.
A turisztikai vonzerőt növeli a kastélyhoz tartozó 10 hektáros tó is. Az egykori angolparkot mára jelentősen átalakították, új sétányokat építettek ki benne, és új fákat (főként fenyőket) telepítettek bele. Napjainkban a park területe 40 hektárt tesz ki, és a 10 hektáros tó is megvan benne. A kastély növényei közül a lucfenyők, a mamutfenyők, a tiszafák, mocsári ciprusok és a tuják érdemelnek említést. Ma is állnak a kastély egykori melléképületei és a park építményei is. II. világháború végén a grófi család elmenekült, a gazdátlan kastély berendezését nagyrészt elhordták, a könyvritkaságokat eltüzelték a kandallóban. 1944 nyarán a front közeledtével a kastélyban a Magyar Királyi 113. sz. tábori (kötöző) kórházat helyezték el az épületben. 1945-ben az állam a megmaradt bútorokat, festményeket és egyéb műtárgyakat lefoglalta, majd Szentesre, Sárospatakra és Egerbe szállíttatta. Napjainkban ezen városok múzeumaiban lelhetőek fel az eredeti berendezés megmaradt darabjai. A turisztikai vonzerőt növeli a kastélyhoz tartozó, 10 hektáros tó is.
A zsinagóga nagysága a korabeli fővárosi zsidóság jelentőségét, magas színvonalú gazdasági és kulturális igényét bizonyítja. Kiváló akusztikája miatt komolyzenei koncertek helyszínéül szolgál, és a nyárvégi Zsidó Fesztivál rendezvényeinek is helyet ad. Dohány utcai zsinagógakomplexum Magában foglalja a zsinagógát, a zsidó múzeumot, a temetőkertet, a Wallenberg-emlékkertet és a gettókiállítást. A Hősök temploma is látogatható, amely sokáig el volt zárva a látogatók elől. A Dohány utcai zsinagóga orgonája – Wikipédia. A COVID-19 járvány miatt Dohány utcai zsinagóga egyelőre csak a turisztikai értelemben legforgalmasabb napokon, pénteken, vasárnap és hétfőn lesz nyitva délelőtt 10 és délután 4 óra között. Az eddig csak szakrális események idejére nyitva tartó Hősök templomában 15 óráig lehet aznapra jegyet vásárolni, hogy a látogatóknak legalább egy órájuk maradjon az épületek és a kert megtekintésére.
Feszl Frigyes, a Vigadó híres építésze tervezte a tóraszekrényét. Az 53, 1 méter hosszú és 26, 5 méter széles épület a világ legnagyobb neológ zsinagógája, méreteit tekintve a világ második legnagyobb zsinagógája. A 26 méter belmagasságú, csarnokszerű épület hosszanti terét a kétszintes karzatok homlokvonala, illetve a sík mennyezetet tartó karcsú öntöttvas oszlopkötegek osztják három hajóra. A 12 méter fesztávú főhajót és a mellékhajókat öntöttvas ívek hidalják át, a templomban 1492 férfi és 1472 női ülés van. Zsinagóga dohány utc status.scoffoni.net. A Jeruzsálemhez, a zsidóság szent városához legközelebb eső keleti fal az előtte lévő emelvény aranyozott öntöttvas korlátrács-együttesével válik hangsúlyossá. Itt jelenik meg először torony magyarországi zsinagógán, korábban nem lehetett tornyot építeni, és a zsinagógák magasságát is szabályozták. A hagymasisakkal fedett, 43, 61 m magas tornyok közti, ráccsal elválasztott nyitott tér átmenetet alkot a belső udvar felé, mely kétoldali árkádsorával a középkori zsinagógák meghitt enteriőrjét idézi.
Az építmény romantikus stílus bizánci-mór elemekkel keveredik, és sajátos keleties hangulata van a kerámiadíszítésű, kettős kupolájú épületnek. A frigyszekrény tetején egy díszes kupola látható – ez is Feszl Frigyes nevéhez fűződik, akárcsak a szentélyben található berendezési tárgyak, a frigyszekrény előtt álló két nagy, 12 ágú kandeláber és az egész templom kifestése is. A frigyszekrényhez, amely előtt mindig örökmécses ég, lépcsőkön juthatunk fel – az ősi Szentély oltárához 15 darab lépcsőn vonultak fel a papok és a léviták kórusa. Az erőteljes keleties jelleg, a sokszínű nyerstégla, a belső tér öntöttvas szerkezete újdonságnak számított a zsinagóga építésekor. Zsinagóga dohány utc status. A zsinagóga homlokzatának mindenképpen keletre, Jeruzsálem felé kell néznie, ez ősi szabály: ezért egy kisebb törésvonal keletkezett a Dohány utcai zsinagóga bejáratánál, ami eltér az utca irányától. Belül, a keleti főfalon elhelyezkedő frigyszekrényben őrzik az ősi Tóra-tekercseket. A frigyszekrényt bársonyfüggöny és kárpit takarja el, melyen héber szöveg és zsidó jelképek láthatók, mint a menóra (hétágú lámpás), Dávid-csillag, a kettős oszlop, az oroszlán és a korona (a Tóra vagy a tudás koronája).