Radnóti Miklós - Erőltetett menet (Rendezői változat) - YouTube
357 Ortutay Gyula: A bori notesz (In: Fényes, tiszta árnyak, Szépirodalmi K., 1973. ) 368 Kálnoky László: Nyomozás egy verssor után 374 SEM EMLÉK, SEM VARÁZSLAT Cs. Szabó László: Meredek Út 381 Kormos István: Fehér virág 387 Vas István: Rapszódia a hűségről 387 Komlós Aladár: Radnóti olvasása közben 391 Kálnoky László: Az elveszettek (In: Kálnoky László: Lángok árnyékában, Szépirodalmi K., 1970. ) 401 Pilinszky János: Radnóti Miklós 402 Baróti Dezső: Arcképvázlat Radnóti Miklósról (In: Baróti Dezső: írók, érzelmek, stílusok, Magvető, 1971. ) 405 Kovács András Ferenc: Radnóti-változatok 412 Az önálló kötetekből származó írások bibliográfiai adatait a Tarta- lomban tüntetjük fől, minden más esetben az írások végén találha- tók; aszerint, hogy a kiadvány összeállítója milyen forrásokból merített — a Kiadó megjegyzése.
Radnóti Miklós: Curriculum vitae 5 LÁI3ADOZÓ SZÉL Baróti Dezső: Kortárs útlevelére (In: Baróti Dezső: Kortárs útlevelére. Szépirodalmi K., 1977) 9 Levelek Hilbert (Komlósi) Károlynak Pomogáts Béla: Műhely Szegeden (In: Pomogáts Béla: Radnóti Miklós, Gondolat, 1977) 25 Bálint György: Pogány köszöntő 34 Kardos László: Újmódi pásztorok éneke 36 Elkobozta a rendőrség egy szegedi "progresszív" költő trágár és er- kölcstelen verskötetét 37 [Supka Géza? ]: Szegény pásztordal 38 Vas István: A Nehéz szerelemből (In: Vas István: Nehéz szerelem, Mért vijjog a saskeselyű?, Szépirodalmi K., 1984. ) 39 útlevelére, Szépirodalmi K., 1977. ) 42 Levelek Gyarmati Fanninak 49 Babits Mihály: Új népiesség 52 Ignotus: Utóirat 55 Vajthó László: Tizenegy verseskötet 56 "Felhígított Ady" 56 [Supka Géza? ]: Magyar líra 1933-ban, óh! 58 Bálint György: Lábadozó szél 58 Vas István: 'I Nehéz szerelemből (In: Vas István: Nehéz szerelem. A félbemaradt nyomozás, Szépirodalmi K., 1967. ) 60 Bori Imre: Radnóti (In: Boni Imre: Radnóti, Forum, Újvidék, 1965) 61 Sík Sándor levele Babits Mihálynak 79 Bálint György: Újhold 79 Tolnai Gábor: Újhold 82 Tóbiás Áron: Késői beszélgetések Radnóti Miklósról 85 Baráti Dezső: Radnóti Miklós és Párizs (In: A Petőfi Irodalmi Múzeum évkönyve, 1969-1970. )
A Nem York-i Quad Művészfilmszínház a tavalyi év novemberében Radnóti emlékére felújította az alkotást. Az angol nyelvű filmnek köszönhetően a világ angolul beszélő és értő nézői rangos fordításban ismerhették meg Radnóti költeményeit, így a Bori Noteszt is, amelynek töredezett első oldalán a költő 5 nyelven kéri verseinek publikálását. Karl Bardosh (Bárdos Károly), a film forgatókönyvének írója, a filmről "A Bori Noteszt a háború után egy tömegsír felnyitásakor találták meg, ahová az erőltetett menetben lerongyolódott Radnótit belelőtték munkaszolgálatos sorstársaival együtt. A tömegsírból felszínre tört klasszikus veretű költészet a művészet diadalát hirdeti a háború fölött. Radnóti tragikus sorsa és örökérvényű költeményei a háború elembertelenítő szörnyűségére figyelmeztetnek mindnyájunkat, és arra ösztönöznek, hogy a békét és a toleranciát becsüljük meg és harcoljunk érte. Radnóti szívszorongató versei azt is tükrözik, hogy miként vált a kor tanújából a kor mártírjává. Filmünk egyúttal azt is bemutatja, hogyan válnak átlagos, alapvetően rokonszenves emberek (kiskatonák) is a gyilkosok segédjeivé a háborús gépezet nyomása alatt.
108 Schöpflin Gyula: Az irodalom peremén 129 Pierre Robin: Radnóti Miklósra emlékezve 132 szerelem. Mért vijjog a saskeselyű?, Szépirodalmi K., 1984. ). 136 MEREDEK ÚT Bálint György: Járkálj csak, halálraítélt! 147 Kelemen János: Járkálj csak, halálraítélt! 150 Szerb Antal: Járkálj csak, halálraítélt! 151 Tolnai Gábor: Járkálj csak, halálraítélt' 153 Ortutay Gyula: Radnóti Miklós otthona (In: Beszélő házak. Bibliotheca, 1957. ) 156 Vas István: Folyamatos jelen (In: Vas István: Körül-belül, Szépirodalmi K., 1976. ) 166 Lesznai Anna: Meredek út 168 Forgács Antal: Radnóti Miklós: Meredek út 173 Soproni János: Emlékeim Radnóti Miklósról 175 Pomogáts Béla: Ikrek hava (In: Pomogáts Béla: Radnóti Miklós, Gondolat, 1977. ) 181 Szemlér Ferenc: Radnóti Miklós válogatott versei 184 Bálint György: Radnóti Miklós versei 188 Ortutay Gyula: Az utolsó levelek közül 192 Levél Kner Imrének (In: Kner Imre levelezése, Magyar Helikon, 1969) 202 Radnóti Miklós naplójából (In: Radnóti Miklós: Napló, Magyar Helikon, 1989. )
Nem lehet passzívan szemlélni, ahogyan a gyűlölködő szavakból embertelen tettek lesznek. A film sajnos rendkívül időszerű mióta a kapitalizmus és a szocializmus közötti konfliktust felváltotta a vallási türelmetlenség világszerte. A békés megértésért tehát küzdeni kell, főképpen az ifjúság körében és reméljük, ebben lehet oktatói, nevelői szerepe filmünknek hosszútávon is. A Radnóti emléknap alkalmából úgy éreztük, hogy erkölcsi kötelességünk filmünket vetíteni Magyarországon. "
A másik, amikor a filmbéli Radnóti elbúcsúzik Fannitól, majd Bob elbúcsúzik a költő feleségét megformáló színésznőtől. Ugyanezen a formai vonalon ütközteti a magyarság-, zsidóság - tudatot. Hiszen a film során Bob rájön, hogy mivel anyja keresztény volt, így ő nem igazán nevezhetõ zsidónak. érdemes egyébként megjegyezni, hogy e film a filmben - vonulat gyakran úgy jelenik meg, mintha a fiktív Radnóti - filmet néznénk. Sőt, ez a film végére teljesen dominánssá válik. érdekes szerepet kapnak a versek az alkotásban. A versek nem egy öncélú képorgia ihletõi. Elsősorban Radnóti sorsa a fontos. Azonban, mivel személyének lényege a költészet volt, versei is markánsan hozzátartoznak. A töredékesen és egészben elmondott versek, mint jól szerkesztett beszédek emelik meg az alkotás értékét. A film során a Csütörtök, Nem tudhatom, Töredékek, Hetedik ecloga, Razglednicák című versek tûnnek fel. Ezek közül a legnagyobb hangsúllyal a Nem tudhatom jelenik meg, egy munkatábori éjszakát bemutató jelenetben.
A vár piacára ezüstöt, aranyt, Sok nagybecsü marhát máglyába kihordat; Harcos paripái nyihognak alant: Szügyeikben tőrt keze forgat. "Aztán – no, hisz úgy volt! aztán elesett! Zászlós kopiával hős Ali temette; Itt nyugszik a halmon, – rövid az eset –; Zengjétek Alit ma helyette! " Két dalnoka is volt, két árva fiú: Öltözteti cifrán bársonyba puhába: Nem hagyta cselédit – ezért öli bú – Vele halni meg, ócska ruhába'! "S küldött Alihoz… Ali dús, Ali jó; Lány-arcotok' a nap meg nem süti nála; Sátrában alusztok, a széltül is ó: Fiaim, hozzá köt a hála! " Hogy vítt ezerekkel! Arany jános szondi két apródja vers. hogy vítt egyedűl! Mint bástya, feszült meg romlott torony alján: Jó kardja előtt a had rendre ledűl, Kelevéze ragyog vala balján. " Rusztem maga volt ő! … s hogy harcola még, Bár álgyugolyótul megtört ina, térde! Én láttam e harcot! … Azonban elég: Ali majd haragunni fog érte. " Mint hulla a hulla! veszett a pogány, Kő módra befolyván a hegy menedékét: Ő álla halála vérmosta fokán, Diadallal várta be végét. "Eh! vége mikor lesz?
Ez után a két versszak után végig drámai párbeszéd van a balladában. A 3-4. Ali és szolgája párbeszéde, az 5. -tól a páratlan strófák az apródok énekei, a párosak pedig a török küldött beszéde. Az 5. elején lévő 3 pont azt jelzi, hogy az apródok régóta siratják Szondit. Két különböző erkölcsi világ, két egymásnak ellentmondó lelkület és értékrend áll egymással szemben. Az apródok éneke olyan, mint egy 16. századi krónikásének, amely bemutatja a dicsőséges múltat, Szondi dicsőségét. Ez a szál egészen önálló, folyamatszerű. Ali szolgája viszont a jelenről beszél, bele-beleszól a történetbe, még az is megtörténik, hogy elragadtatottan szól Szondiról, az ellenségről. Arany jános szondi két apródja keletkezés. A szolga közbevágásai jelenetekre tagolják a történetet: Márton pap követsége (a török megadást kér Szonditól); Szondi válasza (elutasítja a felkínált békét); Ali ostromparancsa; Szondi készülődése az ostromra, gondoskodás apródjairól (elégetik a vagyontárgyakat, szép ruhát ad az apródoknak, nem engedi őket harcolni); az ostrom alatti hősiessége és vitézsége, majd dicső halála (az apródok megátkozzák a török hódítót).
"Serbet, füge, pálma, sok déli gyümölcs, Mit csak terem a nagy szultán birodalma, Jó illatu fűszer, és drága kenőcs… Ali győzelem-ünnepe van ma! " Hadd zúgjon az álgyu! pogány Ali mond, És pattog a bomba, és röpked a gránát; Minden tüzes ördög népet, falat ont: Töri Drégel sziklai várát. "Szép úrfiak! a nap nyugvóra hajolt, Immár födi vállát bíborszinü kaftán, Szél zendül az erdőn, – ott leskel a hold: Idekinn hideg éj sziszeg aztán! " A vár piacára ezüstöt, aranyt, Sok nagybecsü marhát máglyába kihordat; Harcos paripái nyihognak alant: Szügyeikben tőrt keze forgat. "Aztán – no, hisz úgy volt! Arany jános szondi két apródja költői kifejező eszközök. aztán elesett! Zászlós kopiával hős Ali temette; Itt nyugszik a halmon, – rövid az eset -; Zengjétek Alit ma helyette! " Két dalnoka is volt, két árva fiú: Öltözteti cifrán bársonyba puhába: Nem hagyta cselédit – ezért öli bú – Vele halni meg, ócska ruhába'! "S küldött Alihoz… Ali dús, Ali jó; Lány-arcotok' a nap meg nem süti nála; Sátrában alusztok, a széltül is ó: Fiaim, hozzá köt a hála! " Hogy vítt ezerekkel!
Szondi vitéz harcolt lelkesen, Drégel alatt nyugszik csöndesen; Sírja felett kopján gyászlobogó, koszorú, Kopja tövén két szép ifiú.......................................................................................
A Szondi két apródja 1856-ban keletkezett Nagykőrösön, és már megjelenésekor felismerték kivételes jelentőségét. A drégelyi vár ostroma (1552) régi toposz volt a magyar irodalomban, már Tinódi Lantos Sebestyén is megénekelte ( Budai Ali basa históriája), és megörökítette a "két énökös apród" alakját is. Arany többször is feldolgozta a témát, de a legjobban a Szondi két apródja sikerült. A vers 1856. június 29-én jelent meg a Pesti Napló c. lapban, majd Arany Összes Költeményei nek 1867-es kiadásában is napvilágot látott. Ignotus Pál a legszebb magyar versnek tartotta. Szondi két apródja Felhőbe hanyatlott a drégeli rom, Rá visszasüt a nap, ádáz tusa napja; Szemközt vele nyájas, szép zöld hegy-orom, Tetején lobogós hadi kopja. Két ifiu térdel, kezökben a lant, A kopja tövén, mintha volna feszűlet. Zsibongva hadával a völgyben alant Ali győzelem-ünnepet űlet., Mért nem jön a Szondi két dalnoka, mért? Irodalom: Arany János: Szondi két apródja. Bülbül-szavu rózsák két mennyei bokra? Hadd fűzne dalokból gyöngysorba füzért, Odaillőt egy huri nyakra! '
"Serbet, füge, pálma, sok déli gyümölcs, Mit csak terem a nagy szultán birodalma. Jó illatu fűszer, és drága kenőcs… Ali győzelem-ünnepe van ma! " Hadd zúgjon az álgyu! pogány Ali mond, És pattog a bomba, és röpked a gránát; Minden tüzes ördög népet, falat ont: Töri Drégel sziklai várát. "Szép úrfiak! Eduline.hu. a nap nyugvóra hajolt, Immár födi vállát bíborszinü kaftán, Szél zendül az erdőn, – ott leskel a hold: Idekinn hideg éj sziszeg aztán! " A vár piacára ezüstöt, aranyt, Sok nagybecsü marhát máglyába kihordat; Harcos paripái nyihognak alant: Szügyeikben tőrt keze forgat. "Aztán – no, hisz úgy volt! aztán elesett! Zászlós kopiával hős Ali temette; Itt nyugszik a halmon, – rövid az eset -; Zengjétek Alit ma helyette! " Két dalnoka is volt, két árva fiú: Öltözteti cifrán bársonyba puhába: Nem hagyta cselédit – ezért öli bú – Vele halni meg, ócska ruhába'! "S küldött Alihoz… Ali dús, Ali jó; Lány-arcotok' a nap meg nem süti nála; Sátrában alusztok, a széltül is ó: Fiaim, hozzá köt a hála! " Hogy vítt ezerekkel!