A Szinglik éjszakája pedig most megy a mozikban. - Mi az, amit te tudsz a legjobban a magyar színészek közül? - Én tudok a legjobban mulatni a takarásban. - Mit mutatnál meg a munkáidból egy olyan rendezőnek, aki színészt keres a filmjébe? - Nem tudom, én soha nem vagyok elégedett magammal, ezért igazából nem tudok sem kiemelni, sem eltakarni semmit. - Mondj három filmrendezőt, akivel szívesen dolgoznál együtt! - Hajdu Szabolccsal, Pálfi Gyurival... ezekkel a fiatalokkal, igazából mindenkivel. Sárközi-Nagy Ilona: „Elmélyülni egy ilyen anyagban életre szóló ajándék” - Színház.hu. Külföldiek közül mondjuk Tarantinóval, Martin McDonagh-gal, vagy Park Chan-wookkal. Ilyen őrültekkel szívesen dolgoznék. - Melyik színészt/színésznőt látnád többet szívesen a vásznon? - Az osztálytársaimat (Bányai Miklós, Dobra Mária, Fellinger Domonkos, Fridrik Noémi, Horváth Illés, Krékits Péter, Kovács Mária, Losonczi Katalin, Mészáros András, Olt Tamás, Pál András, Patocskai Katalin, Sipos Eszter, Szabó Vera, Szirmai Melinda, Valcz Péter, Vékes Csaba). Nagyon szívesen látnám filmben Moskovits Krisztinát, és a kaposvári kollégákat is.
Játszottam egy Négyes pálya című ifjúsági tévésorozatban. Azt hiszem, egyszer ment a tévében, aztán mindenki szépen elfelejtette. Sárközi-Nagy Ilna, László Zsolt és Ónodi Eszter a Májusi zápor című filmben Van egy baráti társaságunk, V. A. P. Productions a nevünk, és minden évben csinálunk egy kisfilmet csak úgy magunknak, szórakozásból. Csináltam pár reklámfilmet is, az egyik nagyon felkapott lett a YouTube-on. Tavaly nyáron forgattam Sas Tamással a Szinglik éjszakájá -t. Az egy csajos film, igazi közönségfilm, és ilyennel eddig még nem volt dolgom. Nagy szerep, majdnem végig ott voltam a forgatáson. Sárközi-Nagy Ilona - Csokonai Színház. Arról szól, hogy van egy lány (Hámori Gabi), aki férjhez akar menni és a három legjobb barátnője mindenféle akadályokat gördít el az esküvő útjából. Én játszom az egyik barátnőt. - Miben láthatunk legközelebb? - Kaposváron játszom A padlás -ban, az Oidipus király -ban, A víg özvegy -ben, és hamarosan jön A falu rossza Mohácsi János rendezésében. Így néz ki az évadom. Pesten még játszom a Homburg herceg -ben az Örkényben.
Még idén bemutatják a Liszt Ferenc-filmet Gyöngyössy Bence (Romani Kris, Egy szoknya, egy nadrág, Egy bolond százat csinál) szeptember végétől filmet forgat Liszt Ferencről. Sárközi-Nagy Ilona: „Semmiért nem adnám, hogy vidéken nőttem fel” – Móri évek - Mormost.hu - Város és környék. Az Utolsó rapszódia című filmben Jordán Tamás alakítja a zongorista-zeneszerzőt, mellette Sárközi-Nagy Ilona, Söptei Andrea, Molnár Piroska és Kálloy-Molnár Péter játsszák a főbb szerepeket. Sárközi-Nagy Ilona, Gyöngyössy Bence, Söptei Andrea A film Liszt 1886-os halálát megelőző utolsó hónapjaira koncentrál, de - mint a sajtóközleményből kiderül - visszapillantások formájában megjelennek benne a zenész életének korábbi pillanatai is, valamint lesz egy 1911-ben játszódó szál is, amelyben... A legjobb magyar csajok - első rész Még Hámori Gabi és Ónodi Eszter korosztályáé a vászon, de már felbukkant a színésznők új nemzedéke, amely hamarosan helyet követel majd a mozikban. A feltörekvő tehetségek szakmai képességét már számos alkalommal méltattuk, most azt nézzük meg, mennyire dögösek a trónkövetelők. A tizenöt legcsodálatosabb szépségű harminc év alatti magyar színésznő névsorát három részben tesszük közzé.
színész, további szereplő Született: 1982. október 9. (39 éves) (Magyarország, Mór) 2020 Doktor Balaton 5. 2 színész (magyar tévéfilmsorozat, 25 perc, 2020) 2018 A Tanár 7. 0 (magyar filmsorozat, 45 perc, 2018) 200 első randi 6. 8 (magyar filmsorozat, 60 perc, 2018) VIASAT2: kedd (júl. 12. ) 17:55, szerda (júl. 13. ) 18:00, csütörtök (júl. 14. ) 02:40, csütörtök (júl. ) 17:55, péntek (júl. 15. ) 18:00, szombat (júl. 16. ) 03:05, hétfő (júl. 18. ) 17:55, kedd (júl. 19. ) 03:10, kedd (júl. 20. ) 17:45, csütörtök (júl. Sárközi nagy ilonaa. 21. 22. ) 17:55, szombat (júl. 23. ) 02:55, hétfő (júl. 25. ) 17:30 2017 Hetedik alabárdos 5. 9 (magyar vígjáték, 86 perc, 2017) 2013 Isteni műszak 8. 0 (magyar vígjáték, 106 perc, 2013) 2011 Társas játék 8. 9 (magyar filmsorozat, 30 perc, 2011) 2010 2008 Májusi zápor 7. 8 (magyar tévéfilm, 52 perc, 2008) Fuvar (magyar kisjátékfilm, 10 perc, 2008) 2006 Férfiakt 6. 1 (magyar romantikus dráma, 90 perc, 2006) 2001 Négyes pálya 7. 5 (magyar tévéfilmsorozat, 43 perc, 2001) 2000 Egyszer élünk 7.
Igen, ennek én is örülök. Most a verses előadásunkkal turnézunk, elsősorban a Köszönjük, Magyarország! keretein belül. Ez a legkönnyebben utaztatható produkciónk, emellett kifejezett célunk a kortárs líra népszerűsítése. Különösen jólesik, hogy ez a több, mint 6 éves előadás új életre kelt, rengeteget ért bennünk, és változott is az elmúlt évek alatt. Olyan helyekre jutunk el, ahol – a ráfordított idő tekintetében mindenképp – luxusnak számít a színház, és sokszor bennünket is meglep, hogy milyen nyitott és befogadó közönséggel találkozunk. A minap épp egy nagyon lelkes nyugdíjas közönség előtt játszottunk, és amikor elköszöntek, egy idős úr utánunk szólt, hogy nagyon köszönik, jól megtornáztattuk a szürkeállományt. Ha valamiért, akkor ezért érdemes. Az aktuális kedvencem egyébként a legújabb előadásunk, a Válogatáskazi – avagy szomjas fiúk tolják a kakaót. Sárközi nagy ilona meztelen. Ez tükrözi leginkább társulatunk színházi nyelvét, és talán nem szerénytelenség, ha azt mondom, hogy egy nagyon vicces, érzelmes és elgondolkodtató előadás született.
Kinyilt a földbe zárt titok. Csak nézzétek, a drága jószág hogy elvadult, a gép! Törékeny falvak reccsennek össze, mint tócsán gyönge jég, városok vakolata omlik, ha szökken; s döng az ég. Ki inti le – talán a földesúr? – a juhász vad ebét? Gyermekkora gyermekkorunk. Velünk nevelkedett a gép. Kezes állat. No, szóljatok rá! Mi tudjuk a nevét. És látjuk már, hogy nemsoká mind térdre omlotok s imádkoztok hozzá, ki pusztán a tulajdonotok. De ő csak ahhoz húz, ki néki enni maga adott… Im itt vagyunk, gyanakvón s együtt, az anyag gyermekei. Emeljétek föl szivünket! Azé, aki fölemeli. Ilyen erős csak az lehet, ki velünk van teli. Föl a szívvel, az üzemek fölé! Ily kormos, nagy szivet az látott-hallott, ki napot látott füstjében fulladni meg, ki lüktetését hallotta a föld sok tárnás mélyeinek! Föl, föl! … E fölosztott föld körül sír, szédül és dülöng a léckerités leheletünktől, mint ha vihar dühöng. Fujjunk rá! Föl a szivvel, füstöljön odafönt! Mig megvilágosúl gyönyörű képességünk, a rend, mellyel az elme tudomásul veszi a véges végtelent, a termelési erőket odakint s az ösztönöket idebent… A város peremén sivít e dal.
Ezáltal bizalmassá teszi a hangvételt, s egyúttal az üzenet az olvasónak is szól. A város peremén szerkezetileg 5 egységre bontható. A költő mindig összefoglaló, ténymegállapító sorokkal nyit új részt. Az 1. egység (1. versszak) a keret, a költő monológja, melyben általánosságban mutatja be a külvárost. A 2. egység (2-7. versszak) egy önelemző rész, melyben József Attila a munkásosztály kialakulásának történelmi-társadalmi folyamatát mutatja be. A költő az anyag gyermekeiként jellemzi a munkásokat. Az anyag, a gép (amely feldolgozza az anyagot) és a munkás (a munka) egymáshoz való viszonyát vizsgálja. A tőkés társadalom (kapitalizmus) anyagelvű és csak a maga hasznát keresi, így szerepe ellentétes az anyag, a gép és a munkás társadalmi feladataival (szocializmus). A 3. egység (8-10. versszak) a gépet az ipari társadalom jelképeként mutatja fel. A gép osztályok fölött álló hatalomként jelenik meg: a burzsoáziát a pusztulásba kergeti, a munkásosztályt viszont szolgálni fogja. A munkás kezében a gép "kezes állat", mivel a munkás ismeri és alkalmazni is tudja az anyagi világ törvényszerűségeit.
Kinyilt a földbe zárt titok. Csak nézzétek, a drága jószág hogy elvadult, a gép! Törékeny falvak reccsennek össze, mint tócsán gyönge jég, városok vakolata omlik, ha szökken; s döng az ég. Ki inti le - talán a földesúr? - a juhász vad ebét? Gyermekkora gyermekkorunk. Velünk nevelkedett a gép. Kezes állat. No, szóljatok rá! Mi tudjuk a nevét. És látjuk már, hogy nemsoká mind térdre omlotok s imádkoztok hozzá, ki pusztán a tulajdonotok. De ő csak ahhoz húz, ki néki enni maga adott... Im itt vagyunk, gyanakvón s együtt, az anyag gyermekei. Emeljétek föl szivünket! Azé, aki fölemeli. Ilyen erős csak az lehet, ki velünk van teli. Föl a szívvel, az üzemek fölé! Ily kormos, nagy szivet az látott-hallott, ki napot látott füstjében fulladni meg, ki lüktetését hallotta a föld sok tárnás mélyeinek! Föl, föl!... E fölosztott föld körül sír, szédül és dülöng a léckerités leheletünktől, mint ha vihar dühöng. Fujjunk rá! Föl a szivvel, füstöljön odafönt! Mig megvilágosúl gyönyörű képességünk, a rend, mellyel az elme tudomásul veszi a véges végtelent, a termelési erőket odakint s az ösztönöket idebent... A város peremén sivít e dal.
A város peremén, ahol élek, beomló alkonyokon mint pici denevérek, puha szárnyakon száll a korom, s lerakódik, mint a guanó, keményen, vastagon. Lelkünkre így ül ez a kor. És mint nehéz esők vastag rongyai mosogatják a csorba pléhtetőt - hiába törli a bú szivünkről a rákövesedőt. Moshatja vér is - ilyenek vagyunk. Uj nép, másfajta raj. Másként ejtjük a szót, fejünkön másként tapad a haj. Nem isten, nem is az ész, hanem a szén, vas és olaj, a való anyag teremtett minket e szörnyű társadalom öntőformáiba löttyintve forrón és szilajon, hogy helyt álljunk az emberiségért az örök talajon. Papok, katonák, polgárok után igy lettünk végre mi hű meghallói a törvényeknek; minden emberi mű értelme ezért búg mibennünk, mint a mélyhegedű. Elpusztíthatatlant annyian, mióta kialakult naprendszerünk, nem pusztítottak eddig, bár sok a mult: szállásainkon éhinség, fegyver, vakhit és kolera dúlt. Győzni fogó még annyira meg nem aláztatott, amennyire a csillagok alatt ti megaláztatok: a földre sütöttük szemünk.