Időpont 2022. April 30. Szekszárd szent istván tér 11/b. Saturday 11:00 – 01:00 Helyszín Kulturális Központ 7100 Szekszárd, Szent István tér 10. Magyarország Szervező Bartina Néptánc Közhasznú Egyesület A Bartina Néptánc Közhasznú Egyesület és a Babits Mihály Kulturális Központ 2022. április 29-én és 30-án rendezi meg a Szekszárdi Néptáncfesztivált, amely a magyar néptáncmozgalom rangos versenye, melyen Magyarország és a határon túli területek legkiválóbb együttesei vesznek részt. 2022.
- Bödő terem Szenior Örömtánc Remilong Judit szenior örömtánc oktató vezetésével 2022. 03. ) - Bödő terem A Mentálhigiénés Műhely Önkéntes Szolgálat Nyugdíjas Tagozatának egészségvédő előadása Az idősebb korosztályban leggyakrabban előforduló betegségekről dióhéjban Előadó: Gliedné Tillmann Erzsébet egyetemi okleveles ápoló, EFI vezető 2022. 04. 27. (szerda) 17:00 EGÉSZ-SÉG szabadegyetem X. évfolyam 4. előadás és beszélgetés Testi bajban lelki baj van? III. Előadó: Dr. Budai László Károly - szabad foglalkozású orvos-természetgyógyász Germán Gyógytudomány terapeuta videó 2022. 23. (szombat) 16:00 2022. 22. -től péntekenként 14:30 - 17:00 Mentálhigiénés Műhely konzultációs szobája Személyre szabott természetes gyógymódok az eszenciális olajok segítségével A konzultációt vezeti: Dr. Tumpekné Gombay Tímea, doTerra tanácsadó beharangozó 2022. 19. (kedd) 14:00 A félelem leckéje 2022. Szekszárd – Prométheusz park, Szent István tér, Liszt Ferenc tér | Zöldkalauz. (kedd) 14:00 Az Élet leckéi - az élet titkai 2022. 30. évfolyam 3. előadás és beszélgetés Hogyan ismerd meg és fogadd el önmagad és a körülötted élőket?
Vezérkar Szűcsné dr. Füredi Szilvia igazgató 7100 Szekszárd, Szent István tér 11-13. Tel. : +36 (74) 505-674 Fax: +36 (74) 311-773 E-mail: Szabóné Ónodi Anna szakmai Igazgatóhelyettes Tel. : +36 (74) 505-681 Tóthné Pintér Julianna közfoglalkoztatási igazgatóhelyettes Tel. : +36 (74) 505-671 Osztályok Pénzügyi és Számviteli Osztály Szabóné Ónodi Anna szakmai igazgatóhelyettes Foglalkoztatási Programok Osztálya Mátyás Tibor Attila osztályvezető Tel. : +36 (74) 505-678 Szervezési és Hatósági Osztály dr. Lugosi Barnabás András Tel. : +36 (74) 505-673 Befektetés Ösztönzési és Szolgáltatási Osztály Tóthné dr. Panoráma Mozi , Szekszárd. Priger Tamara Közfoglalkoztatási és Koordinációs Osztály Tóthné Pintér Julianna E-mail:
A trianoni békeszerződés közvetlen gazdasági következményei A békeszerződés teljesen új feltételrendszert hozott létre a magyar gazdaság számára. Magyarország egyik pillanatról a másikra kikerült a háború után igen kedvezőtlen világpiaci tendenciák közé. Megszűnt a Monarchia egységes vámterülete, közös valutája, hatalmas felvevőpiaca. Az új nemzetállamok nagyon bizalmatlanul, ellenségesen viselkedtek a trianoni Magyarországgal. Trianon máig tartó gazdasági következményei | ma7.sk. Vagyis: radikálisan megváltozott a gazdasági térszerkezet – jelentős kihívásokat okozva a magyar gazdaság számára. Az írás megjelent a Magyar 7 hetilap 23. heti számában Megosztás Címkék
Mindez megroppantotta az ország termelőerejét, nemzetközi hitelre nem számíthattunk. Kulturális: elvesztettük egyetemeinket (Pozsony, Kolozsvár), alsó- és középfokú iskoláink százait, múzeumainkat (a legfontosabbak: Erdélyi Múzeum-Egylet, Kolozsvár; Brukenthal Múzeum, Nagyszeben; Székely Nemzeti Múzeum, Sepsiszentgyörgy; Kelet-Szlovákiai Múzeum, Kassa), nemzeti emlékhelyeinket, számos színházunkat, könyvtárunkat, könyvkiadónkat, sajtónk nagyobb részét. Közösségi/családi: az új hatalomra fel nem esküdött családok ezrei települtek az anyaországba, elszakadva az ottmaradtaktól, ami a családi kapcsolatok felbomlását, meglazulását okozta. A döntés hatásai | Trianon. A magasan kvalifikált értelmiség jelentős része Magyarországra költözött (itt csak évek múlva jutott megfelelő álláshoz), nagyobb része ottmaradt, de elszigetelődött a többségi társadalomtól, egyben az anyaországitól is. A társadalmi és gazdasági veszteségek mellett a magyar tudományos életet is súlyos csapás érte: kutatóink más országok állampolgáraivá váltak, egy egész tudósgeneráció kényszerült kisebbségi létbe vagy szülőhelye elhagyására.
- A mérsékelt magyar nemzetiségi politika motívuma az Iratok a magyar államnyelv kérdésének történetéhez narratívájában 5. ) Manzinger Krisztián (NKE Stratégiai Tanulmányok Intézet, tudományos segédmunkatárs): A kisebbség kérdés geopolitikája az első világháború utáni Közép-Európában 6. ) Fülöp Mihály (NKE ÁNTK, egyetemi tanár) "Második Trianon"? Trianoni béke következményei esszé. A Külügyminiszterek Tanácsa 1945. szeptember 20-i magyar-román határvitája 7. ) Nagymihály Zoltán (Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum, tudományos segédmunkatárs): "A hazám határai is folyékonyabbak…" - Trianon és a belőle fakadó magyar "sorsproblémák" Illyés Gyula "tudattisztító" esszéiben 8. ) Pap Milán (NKE Molnár Tamás Kutató Központ, tudományos segédmunkatárs): "…a határkérdés véglegesen lezárt ügy" - Trianon és a határon túli magyarság a korai Kádár-korszak ideológiájában
Siposné Kecskeméthy Klára (NKE HHK, ezredes, egyetemi tanár): Trianon hatása a magyar térképészetre 11. ) Soós Viktor Attila (Nemzeti Emlékezet Bizottsága, bizottsági tag): Trianon és a történelmi magyar egyházak 12. ) Keve Gábor (NKE VTK, egyetemi docens): Bácska vizei nem ismerik a Trianoni döntést 13. ) Balla Tibor (NKE HHK, ezredes, kutatóprofesszor): A Ludovika Akadémia parancsnokai, 1920-1945 III. Szekció: Magyarország területi változásai a 20. században - a békeszerződések és a kisebbségek kérdése a közgondolkodásban 1. ) Pető Zoltán (NKE Molnár Tamás Kutató Központ, tudományos segédmunkatárs): Szabó Dezső és Bajcsy-Zsilinszky Endre Trianon-reflexiója 2. ) Pongrácz Alex (NKE ÁNTK, adjunktus): Szlovák és magyar autonómiatörekvések az első Csehszlovák Köztársaságban 3. A trianoni békekötés következményei Magyarországon (hajtogat. ) Zachar Péter Krisztián (NKE ÁNTK, tanszékvezető egyetemi docens, dékánhelyettes): A Trianon utáni államreform keresztényszociális koncepciója 4. ) Hőnich Henrik (NKE Molnár Tamás Kutatóintézet, tudományos segédmunkatárs): Szekfű Gyula és a "szentistváni szelíd gyakorlat".
A magyar értelmiség elvándorlása a határokon túl is komoly következményekkel járt. A kisebbségi léthelyzetbe kényszerült magyar közösségek elveszítették az értelmiség egy részét, amely társadalmi állásánál, tekintélyénél, műveltségénél fogva vezető szerepet játszhatott volna a határon túli kisebbség életében. Szerzők: Kecskeméti Tibor, Buzár Ágota Személyes sorsok Vándorló Intézmények Trianon hatása a kutatásokra Velünk élő Trianon
Az államalakulat gazdasági fejlettségében egy túliparosított nyugatra és egy tengődő keletre szakadt szét. A főváros mint egyetlen centrum, és a Vág mente környéke viharosan fejlődik, a keleti országrész pedig lassan kiürül, és az elvándorlók helyét egy másik etnikum kezdi betölteni. Gyors talpra állás Magyarországon az újjáépítés már 1920‑ban megkezdődött, a gazdasági eredmények 1924 körül jelentkezni kezdtek, és 1929‑re a megerősödő gyáripar termelése megháromszorozódott. Ez az ipar olyan nagymértékű fejlődését mutatja, amellyel a trianoni veszteségek teljes ledolgozására nyílott lehetőség. A gazdasági fejlődést nagyban segítette Klebelsberg Kuno vallás‑ és közoktatásügyi miniszter szellemi tőkét erősítő munkálkodása. Szinte hihetetlen, hogy 1927–28‑tól az állami költségvetés több mint 10 százalékát fordította a kormány oktatásra, kutatásra és kultúrára. Ezt a szintet Magyarország azóta sem érte el. A reménytelennek tűnő helyzetből az ország gazdasága, köszönhetően a jó gazdasági és oktatási irányításnak és a népakaratnak, viszonylag gyorsan kikerült.
Trianon lelki hatásait természetesen a gazdasági sikerek sem feledtethették. A magyar mindig is híres volt arról, hogy veszteségeiből győzelmet tudott faragni. Azért, hogy Trianonnal kapcsolatban is elmondhassuk ezt, fogadjuk meg Bogár László közgazdász gondolatát: "Trianon közelgő századik évfordulója jó alkalom lehet arra, hogy történelmi távlatban szemlélve, szelídséggel, türelemmel megértessük szomszédjainkkal: ma kivétel nélkül valamennyi térségbeli nép méltóbb életet élhetne (anyagi, fizikai / népesedés, egészség / lelki, erkölcsi, szellemi értelemben egyaránt), ha a Szentkorona szakrális történelmi Magyarországa egyben maradt volna. Egyszerűen azért, mert az ütközőzóna‑lét konfliktusainak kezelése mindenféle értelemben sokkal sikeresebb lehetett volna. A térség népei számára az elmúlt ezer év épp elég tanulságul szolgálhat arra, hogy az együttműködés elmaradása tragédiák olyan sorát hozza magával, amelyeknek XXI. századi »újratöltése« akár a térség történelmi‑kulturális értelemben való teljes megsemmisülését is okozhatja. "