Orbán Viktor: Meg fogjuk állítani a migránsokat, ha esetleg a magyar határhoz érnének "Nőügyekkel nem foglalkozom" – mondta Orbán, mikor a nagykövet buktatásáról kérdezték | Élet+Stílus: Orbán Viktor szomorú nőügyei | "Nőügyekkel nem foglalkozom", mondta Orbán a washingtoni nagykövet visszahívásáról - 444 (Amúgy ilyen alapon tökéletesen okafogyott volt az ellenzéki "ki javára lépünk vissza a legvégén" nevű szánalmas társasjáték is. ) Szóval, ha a kormány nem egy lábszagú férfiöltöző lenne, és tagjai végre kilátnának a saját alsógatyájukból, no, meg az ellopott pénzkötegek mögül, nem kellett volna lehajolni az utolsó zsarolással, megvezetéssel vagy hazug ígérgetéssel megszerezhető szavazatért is. Viszont cserébe bármikor instant masszív 4 milliós szavazótábort jelentene, ha ebben az országban valaki, bárki végre hajlandó lenne a gesztusértékű látszatintézkedéseknél komolyabban is tenni a nőkért! Megsúgom én ingyen Habony, Finkelstein és Ron Werber nélkül is, hogy már a szülészetek poklában rendet téve, és a családon belüli erőszak áldozatait érdemben megvédő, állami intézményrendszer felhúzásával simán választást lehetett volna nyerni.
Nem tartom túlzottan sértőnek, legalábbis olyan dolognak, amivel különösebben foglalkozni kellene, azt, hogy Orbán Viktor "asszonyságnak" nevezte Karikó Katalint. A magyar miniszterelnököt ismerjük. Nem most szembesülünk először stílusával, vagy gondolkodásával a nőkről. Ennyire képes, ha tisztelettel kell beszélnie egy nőtársáról. A Kossuth Rádiónak adott orbáni interjúból engem jobban megragadt az a kiszólás, hogy Karikó lánya – bár két éves korában vándoroltak ki Amerikába – beszél és ír magyarul, tehát a professzorasszony szíve a helyén van. Egy ember szívének a tisztasága nem azon áll vagy bukik, hogy anyanyelvére sikerül-e megtanítani gyermekeit, sokkal inkább azon, ahogy a Nobel-pletykákra reagál. Attól sem lesz Karikó nagyszerűbb, hogy lánya olimpiai aranyat nyert, mert azért ez elsősorban mégiscsak a lánya, Francia Zsuzsanna (Susan Francia) érdeme, és Karikó akkor is méltán lehetne büszke rá, ha egyetlen érmet sem szerzett volna egy tisztes versenyzés végén. A büszkeségen túl bennem a fájdalom is erős Karikó vallomásait olvasva.
Mindezek ellenére Orbán Viktor arról szeretné meggyőzni a magyar lányokat, hogy lehetőleg minél fiatalabban szüljenek, aztán meg sem álljanak a klimaxig, a lehetőségek adottak: Magyarország fejletlen és primitív ország lett, és még fejletlenebb és primitívebb lesz hamarosan, akkor meg miért nincs akkora szülési kedv, mint például Eritreában vagy Pakisztánban?! Ez nem fér a kedves vezető fejébe. Kétségtelen, hogy a megoldás nem ilyen egyszerű, mert nem elég tönkrevágni egy országot ahhoz, hogy a szülési kedv fellángoljon, hanem egyéb feltételek is szükségeltetnek: általános elmaradottság, a nők oktatásának betiltása, a születésszabályozás büntetése, esetleg a kényszerházasság intézményének bevezetése 12 év fölött. További lökést ad a szaporodásnak a nők jogainak – lehetőleg – teljes megvonása, a gyermektelen családok szankcionálása és az elektromos hálózat leépítése. Sajnálatos, de ezen feltételek megteremtésében a Fidesz erősen elmaradt, bár az akarat megvan, mégis alig történtek az elmúlt nyolc évben előremutató intézkedések e téren (hacsak nem számoljuk ide Orbán Viktor vejének határozott beavatkozását a vidéki városok közvilágításának felszámolásába).
Egyébként is sok török is halt meg a Héttoronyban: a statisztika szerint hét trónfosztott szultán is itt végezte be életét, az áldozatok fejeit pedig elrettentő példaként az erőd falaira tűzték ki, más leírások szerint levágott fejüket a "Vérkút"-ba (kan-kujutu) dobták. Az erődöt 1831-ig használták börtönként, majd lőporgyárat hoztak itt létre. A Héttorony börtönét 1895-ben múzeummá minősítették. 1958-70 között Törökország első női építészeinek egyike, Cahide Tamer végzett rekonstrukciós munkálatokat. S végül nekünk magyaroknak fontos dátum, hogy 2009. június 25-én az itt raboskodott magyar történelmi személyiségek emlékére háromnyelvű emléktáblát avattak a következő felirattal: " Török Bálint, Bornemissza Gergely, Majlád István, Béldi Pál / és mindazon magyar rabok emlékére, akik hazájuktól távol, / a Héttoronyban raboskodtak a XVI. - XVII. Bornemissza gergely ever love. században ". Az emléktáblát a Magyar Emlékekért a Világban Egyesület és a Bornemissza család állíttatta. Az emléktábla avatáson jelen volt Aykut Aki, a Héttorony Múzeum igazgatója, Székelyné Németh Mária főkonzul, dr. Messik Miklós a Magyar Emlékekért a Világban egyesület elnöke és Keszthelyi László, a Bornemissza Gergely Emlékbizottságtól, aki a sajtó tudósítások szerint hitet tett amellett, hogy Bornemissza Gergely emléke a magyarok szívében örökké élni fog.
Bornemissza Gergelyt a király 250 gyalogossal küldte a vár védelmére, ami jelentős erősítésnek számított. Dobó István várkapitány jól felkészült az ostromra, nagy készleteket halmozott fel mind a hadianyagot, mind az élelmet illetően. A várnak körülbelül 2000 fős védőserege volt, amelyben kiemelkedő szerep jutott Bornemissza tapasztalt katonáinak. A híres tüzeskerék, Gergely találmánya Az ostrom 1552 szeptemberében kezdődött. A török sereg pontos létszáma nem ismert, a becslések 50 és 100 ezer között ingadoznak. A magyar védőkkel szemben óriási túlerőben voltak. Elkezdődött a Bornemissza Gergely emlékverseny. Bornemissza Gergely a vár egyik legveszélyeztetettebb pontját védte. A védők hősiesen több török támadást visszavertek. Ebben oroszlánrésze volt Gergely deáknak, aki kivételes műszaki ismeretekről tett tanúbizonyságot. Olyan találmányai, mint a híres tüzes kerék vagy a tüzes hordók óriási veszteségeket okoztak az ostromlóknak. A törökök októberben feladták a harcot, és elvonultak. Ez volt a magyarság legnagyobb sikere az 1552-es háborúban.
Miután megnéztük az emléktáblát, menjünk fel a tornyokba, sétáljunk egyet a falon, nézzünk rá Isztambul modern és pezsgő metropoliszára, merengjünk el kicsit a Márvány-tenger felé nézve, esetleg idézzük fel egy kőre leülve a hely szépirodalmi vonatkozásait. Itt a Héttoronyban játszódik Ivo Andrić boszniai származású jugoszláv Nobel-díjas író Az elátkozott udvar (Prokleta avlija) című novellája. És természetesen Gárdonyi sorait is olvashatjuk a Héttoronyról: "Konstantinápoly déli sarkán egy régi vár áll. Falai magasak. A falakon belül hét köpcös torony, mint hét óriás szélmalom… A vár falát felében a Márvány-tenger mossa, felében faházak környezik. Ez a híres Jedikula, magyarul Héttorony. A hét toronyba van berakva és betömve a szultánnak minden kincse. A középső kettőben az arany és gyöngyös ékszerek. A tenger felől állókban az ostromszerek, kézifegyverek és ezüstkincsek. Bornemissza gergely iskola eger. A másik kettőben a régi fegyverek és a régi okiratok, könyvek. Ott a hét torony között őrzik a fejedelmi rabokat is.