Dr. Borlainak (Kern András) rutinfeladat, hogy bizonyos betegeivel közölje valamelyes tapintattal azt a rossz hírt, hogy immár csupán megszámlálható mennyiségű napjuk maradt. Egy sz ép – vagy inkább csúnya – napon kollégája ővele közli a rossz hírt. A minta férj, a legszeretőbb apa, a legkedveltebb orvos ekkor ördögi tervet eszel ki: szépen magára haragítja a szeretteit, a gyerekeit, a feleségét (Eszenyi Enikő), az anyját, hogy majd ne okozzon fájdalmat nekik, amikor el kell veszíteniük. Ám amikor már mindenkit lebontott maga körül, és egy emberként azt gondolják róla, hogy egy ocsmány, önző, kibírhatatlan alak – még mindig él, holott az emberi – orvosi – számítás szerint már rég a temetőben kéne lennie… A film a Kern Andrásra oly jellemző fekete humorral, csavarosan, szellemesen mesél, hazugságainkon, árulásainkon, bűnös és gyakran a visszájukra forduló "jót akarásainkon" keresztül egyfajta szembenézés önmagunkkal. "Szeretném, ha ez a film igazi MOZI lenne, nem vígjáték, nem tragédia, nem blockbuster, hanem egy emberi történet, kicsit lelkizős, amin sokat lehet nevetni, amelyben magára ismerhet a néző, és felteheti magának a kérdést, hogy a főszereplőhöz hasonlóan cselekedne-e. Ezt nevezem én MOZInak, dramedynek. '
Pedig lehetett volna ebből a témából egy igazán rázós drámát is forgatni. Hasonló történettel operált például Sarah Polley Az élet nélkülem ( My Life Without Me, 2003) című filmjében, ahol halálos beteg anyaként nem-búcsúzik szívszorító érzékenységgel a családjától és az élettől. Csak az ilyet végighaknizni sem lehet, és nem is ülne be rá az a jó 100 000 néző, ami egy magyar film esetében a sikert jelenti. Kern András tehát 1997 óta először ismét filmet rendezett annak a fix rajongóbázisnak, aminek már A miniszter félrelép (1997) és a Sztracsatella (1996) is bejött, és egyébként sem szereti, ha a moziban valami megfekszi a gyomrát – és persze zömében LGT-t és Pressert hallgat. Kapcsolódó A szerző véleménye nem feltétlenül tükrözi a szerkesztőség véleményét. Dr. Borlainak (Kern András) rutinfeladat, hogy bizonyos betegeivel közölje valamelyes tapintattal azt a rossz hírt, hogy immár csupán megszámlálható mennyiségű napjuk maradt. Egy szép? vagy inkább csúnya? napon kollégája ővele közli a rossz hírt.
Én egy egész jó színészt láttam, aki az előbbit igyekszik nagyon jól eljátszani… Eszenyi Enikő viszont eléggé hiteles, ám számomra talán Elek Ferenc mellékszerepe emelkedett ki leginkább a gárdából. A Gondolj rám leginkább azok számára lehet szórakoztató, akik az előző évezred vége felé jókat nevettek és szórakoztak Kern András generációjának alkotásain. A fiatalabb, másféle ingerekre vágyó közönség inkább a Filmalap által felkarolt, újdonsült alkotók művei után kutasson.
Emberi – orvosi – számítás szerint már rég a temetőben kéne lennie. Orvos kollégája sem érti, mi történt. Ekkor megpróbálja visszahódítani mindazokat, akiket magára haragított. Csakhogy a bizalmat sokkal könnyebb elfecsérelni, mint visszaszerezni… Kern András eddig két játékfilmet rendezett: az 1996-os Sztracsatellá-t és az egy évvel későbbi A miniszter félrelép-et, utóbbit Koltai Róberttel közösen. Színészként utoljára 2010-ben a Halálkeringő című thrillerben láthattuk a moziban. Új filmje kapcsán a Kossuth- és Jászai Mari-díjas művész elmondta: "Egy igazi dramedy-t szeretnék rendezni, egy keserédes komédiát, melyben merünk viccelni a halál közelségével és eközben váratlan fordulatok is akadnak majd bőven. " A Gondolj rám forgatókönyvét Vámos Miklós Halhatatlan című novellája nyomán a szerzővel duettben Kern András rendező írta. A film főszereplői Kern András és Eszenyi Enikő, a további szerepeket Majsai-Nyilas Tünde, Szilasi Blanka, Rajhona Ádám, Puskás Tamás, Börcsök Enikő, Liptai Claudia, Zsurzs Kati, Papp János, Fesztbaum Béla, Cserna Antal, Törőcsik Franciska és Elek Ferenc alakítják majd.
Film 2016. január 22. 18:39, péntek Ritkaság manapság az idősebb generációkat megcélzó fekete humorú, csavaros emberi történet. Lehet, hogy most sem kellett volna erőltetni. Nem is olyan régen akadt néhány évtizednyi holtidő a magyar filmgyártásban, ám úgy öt-hat éve megkezdődött a felfelé ívelés meglepően hirtelen, gyors ütemű fordulata. Megjelent a színen egy olyan filmes generáció, amely soraiban az újdonsült művészek végre friss mondanivalóval és szemléletmóddal rendelkeznek. Ezek az alkotók az igazán hasznosnak bizonyuló Filmalap támogatásával sorra készítik a jobbnál jobb mozgóképeket, így örülhetünk az elmúlt esztendőkben olyan produkcióknak, mint az Utóélet, a Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan, a Saul fia, vagy éppen sorozatos területről az Aranyélet. A Gondolj rám nem a fent leírt generáció munkája… Dr. Borlai (Kern András) osztályvezető főorvos, aki a rák szó hallatán nem rezzen össze, inkább cinizmussal üti el a komoly témák súlyát. A doktor semmiben nem szenved hiányt, hiszen munkájában elismert, magánéletében pedig sikeres.
Dr. Borlai gyakran mondja el betegeinek, hogy alig van már hátra nekik pár hónap, de most neki mondják el, hogy gyógyíthatatlan betegsége van, mire ő úgy dönt, hogy fájdalommentesen fog távozni. Mármint hogy senki másnak ne fájjon, hogy ő már nincs. Ennek érdekében mindenkit elidegenít magától: részegen jár munkába, ha épp bejár, megcsalja a feleségét, ha már így esik, Liptai Claudiával, kirakja a szeretőjét, házsártos anyját pedig az idősek otthonába viszi, ám a halál csak nem jön, és ezzel nem spoilerezünk, mert ezt a szinopszisba is beleírták. A nagy fordulatban, a kedves ember elgenyósodásában lett volna fantázia, ahogy abban is, hogy a vígjáték lassan drámába csapjon át, és vannak momentumok, amikor ez tényleg érződik. Kernnek vannak jó, érzékeny pillanatai, de csak onnan, hogy már a lejtőn van, mert egyszerűen nem tud elég genyó lenni – vagy bennünk van a hiba, és maga a cselekmény sem elég gördülékeny és eldolgozott. A terv mesteri, a kivitelezésbe sem csúszik egy hiba sem, csakhogy telik-múlik az idő, a doki pedig mégsem hal meg.
RESZKET A BOKOR, MERT… – Petőfi Sándor Reszket a bokor, mert Madárka szállott rá. Reszket a lelkem, mert Eszembe jutottál, Eszembe jutottál, Kicsiny kis leányka, Te a nagy világnak Legnagyobb gyémántja! Teli van a Duna, Tán még ki is szalad. Szivemben is alig Fér meg az indulat. Szeretsz, rózsaszálam? Reszket a bokor, mert… – Wikiforrás. Én ugyan szeretlek, Apád-anyád nálam Jobban nem szerethet. Mikor együtt voltunk, Tudom, hogy szerettél. Akkor meleg nyár volt, Most tél van, hideg tél. Hogyha már nem szeretsz, Az isten áldjon meg, De ha még szeretsz, úgy Ezerszer áldjon meg! Pest, 1846. november 20. után
Jöjjön Petőfi Sándor – Reszket a bokor, mert… verse. Reszket a bokor, mert Madárka szállott rá. Reszket a lelkem, mert Eszembe jutottál, Kicsiny kis leányka, Te a nagy világnak Legnagyobb gyémántja! Teli van a Duna, Tán még ki is szalad. Szivemben is alig Fér meg az indulat. Szeretsz, rózsaszálam? Én ugyan szeretlek, Apád-anyád nálam Jobban nem szerethet. Mikor együtt voltunk, Tudom, hogy szerettél. Akkor meleg nyár volt, Most tél van, hideg tél. Hogyha már nem szeretsz, Az isten áldjon meg, De ha még szeretsz, úgy Ezerszer áldjon meg! Petőfi sándor reszket a bokor mert verselemzés. Köszönjük, hogy elolvastad Petőfi Sándor költeményét. Mi a véleményed a Reszket a bokor, mert… írásról? Írd meg kommentbe!
Erre utal a megszólítás is: "Űlj, hitvesem, űlj az ölembe ide! " Majd tovább tűnődik arról, hogy a múló időben miként áll meg a szerelem. Kétség gyötri a férfit felesége hűségét illetően. Szentimentalizmusra (érzékenység kultusza) jellemző látomásban jelenik meg előtte az özvegyi fátylát eldobó nő, és a sírból feljövő kísértet alakja. A vers utolsó sora azonban az örök szerelem mellett tett tanúbizonyság, mely szerint a lírai én "Még akkor is, ott is, örökre szeret! ". A halál gondolatát a síron túl is tartó szerelem ellenpontozza. Ám a kétely ott bujkál a költőben, és nem hagyja nyugodni az a gondolat, hogy minden, még Júlia szerelme is elmúlik. Nagy ellentétet érzünk a szerelmesek meghitt együttléte és a férfi által elképzelt "síri világ" között. Ez utóbbit ijesztőnek, fenyegetőnek érezzük. Petőfi Sándor verse - Reszket a bokor, mert.... Élet és halál áll szemben egymással. Az ellentétet végül az örök szerelem eszménye oldja fel. A szerelem az, ami győzhet az időn: túlél minket, túléli a halált. Petőfi elgondolása ez volt, de a sors inkább balsejtelmeit igazolta.
Érdekes módon az "eszembe jutottál" azt is sugallja, hogy már majdnem elfelejtettelek (mert az szokott eszünkbe jutni, aki vagy ami korábban már feledésbe merült). Attól azonban, hogy már kezdi elfelejteni, hogy kezdi túltenni magát rajta, továbbra is értékes a költő számára ez a szerelem. A "kicsiny kis leányka" többszörös figura etymologica. A valóságban persze nem pici lány Júlia, pedig szó szerint ezt mondja a költő, és mégis mindenki érti, hogy Petőfi ezzel kedveskedni akar Júliának, becézi őt, érezteti, hogy szereti, hogy közel áll a szívéhez. A "leány" vagy a "lyány" szó is jellemző Petőfire. Petőfi sándor reszket a bokor mert elemzés. A "nagyvilágnak legnagyobb gyémántja" egy túlzó kép (a túlzás a romantika eszköze), ezzel ellentétet alkot a "kicsiny kis leányka" kép. A költő védeni, óvni akarja kedvesét, mert a kicsiny leány védtelen, veszendő, elvész ebben a nagy világban. Az elemzésnek még nincs vége. Kattints a folytatáshoz! Oldalak: 1 2 3 4