Fivosz Főoldal - FIVOSZ Calendar Tiktok Fiatal vállalkozók támogatása 2010 qui me suit Fiatal vállalkozók támogatása 2010 c'est par içi GINOP-5. 2. 3-16 Fiatalok vállalkozóvá válása - Vállalkozás indítási költségeinek támogatása (LEJÁRT A BENYÚJTÁSI HATÁRIDŐ! ) | Széchenyi 2020 A kiemelt projekt kedvezményezettje által az egyes újonnan megalapított vállalkozások részére továbbadott támogatás összege 4 573 800 Ft lehet. A támogatás az önfoglalkoztatás, továbbá a vállalkozásban foglalkoztatott munkavállalók személyi jellegű ráfordítására, valamint ennek 40%-ának mértékéig a vállalkozás indításához szükséges egyéb tevékenységek finanszírozására, eszközbeszerzésre, információs technológiai fejlesztésre, bérleti díjra, marketing és kommunikációs tevékenységre használható fel egyszerűsített költségelszámolás keretében. A kiemelt projekt sikeres megvalósulása esetében több mint 5200, fiatal által újonnan alapított vállalkozás indításához és első éves működéséhez nyújt támogatást. A támogatott vállalkozás által igényelhető előleg összege a támogatott vállalkozás 3 havi személyi jellegű költségének, illetve az erre eső 40% átalány költség összege.
A támogatott vállalkozás, a szerződéskötéséhez kapcsolódó okirat hatálybalépését követően a Támogatási Kérelemmel egyidejűleg igényelt, a fentiek szerint meghatározott mértékű előlegben részesül. A Kedvezményezett az utolsó időközi kifizetési igénylésében legalább egy havi személyi jellegű költségét és az arra eső százalékos átalányköltséget köteles előleg terhére elszámolni. A támogatott vállalkozás részére a köztartozás időtartama alatt nem fizethető ki támogatás, beleértve az előleget is. Koordináló szervezetek, regisztrációs oldalak, jelentkezési lehetőség! DARTKE – DÉL-ALFÖLD – Dél-Alföldi Regionális Társadalomtudományi Kutatási Egyesület Konzorciuma – HBMVA – ÉSZAK-ALFÖLD – Hajdú-Bihar Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány Konzorciuma – KISOSZ – DÉL-DUNÁNTÚL – Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetségének Konzorciuma – KVA – NYUGAT-DUNÁNTÚL – Kisalföldi Vállalkozásfejlesztési Alapítvány Konzorciuma – MVA – ÉSZAK-MAGYARORSZÁG – Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány Konzorciuma – SZPI – KÖZÉP-DUNÁNTÚL – Széchenyi Programiroda Tanácsadó és Szolgáltató nKft.
A támogató szolgáltatásokon keresztül segítséget kapnak üzleti tervük összeállításához, illetve az indítási időszakban tanácsadás és mentorálás keretében kiemelt segítséget kapnak a jogszerű működéshez, az adótudatos vállalkozói magatartás kialakításához. Célcsoportja a 18-30 év közti fiatalok csoportján belül: 18-25 év közötti fiatalok, akik sem oktatásban sem képzésben nem vesznek részt és nem is dolgoznak (NEET fiatalok), vagy 25-30 év közötti fiatalok, aki a programba történő bevonáskor a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálatnál regisztrált álláskeresők. A programba bevont fiatalok legalább 30%-át a 18-25 év közötti fiatalok alkotják. A 18-25 év közötti fiatalok programba vonásának feltétele, hogy az egyén az Ifjúsági Garancia Program regisztrált alanya legyen. A második komponense, amelyet a Magyar Államkincstár (MÁK) ír ki a GINOP-5. 7-18 pályázati felhívás alapján, (Fiatalok vállalkozóvá válásának támogatása), A pályázati leírása itt található: Célja: A GINOP 5. 9-17 program keretében elfogadott üzleti tervvel rendelkező, a képzési programokat eredményesen elvégző, vállalkozásukat megalapító fiatalok által megalapított vállalkozások vissza nem térítendő támogatásban részesülnek induló költségeik támogatása céljából.
A külföldi munkások hetibére 24-25 Ft volt, míg a magyarok ennek a felét kapták. Elsőnek a pesti hídfő alapgödre készült el, ahol 1842. augusztus 24-én megtartották a Lánchíd alapkőletételi ünnepségét, több száz meghívott, többek közt József nádor részvételével. A híd pillérei a Duna medrében, teherbíró talajon állnak, az alapsík a hídfőknél 5, 1 m-re, a budai pillérnél 12, 6 m-re, a pestinél 7, 3 m-re a nulla vízszint alatt. A mederpillérek magasabbak mint 55 m, illetve 60 m. A pillérek felmenő falazatai mauthauseni faragott gránitkővel burkoltak, amiből a pillérek jégtörő élei és a szerkezeti talpkövek is készültek, utóbbiak a merevítőtartók és a láncnyergek saruit hordozzák. A kapuzatok az azokat övező és koronázó párkányokkal a klasszicista építészet jegyeit mutatják, az acélszerkezet architektúrájával kiváló összhangban vannak. A láncok a kapuzatok tetején lévő sarukra támaszkodnak, majd a hídfőknél kialakított föld alatti lehorgonyzó betonkamrákban végződnek. A láncok lemezkötegekből állnak; az egyes lánctagok hosszát a függesztőrudaknak az egész hídon egységes, egymás közötti távolsága határozza meg.
Első utasa a császáriak elől a Szent Koronát Debrecenbe menekítő Bónis Sámuel országos biztos volt 1849. január 1-jén. Néhány nap múlva osztrák katonák tízezrei masíroztak végig a magyar főváros első hídján. Májusban pedig, mikor a honvédek Budát ostromolták, a vár parancsnoka, Heinrich Hentzi parancsot adott a híd felrobbantására. Alois Alnoch megpróbálja felrobbantani a hidat (Wikipedia) Ekkor Adam Clark lépett közbe, megnyittatta a Lánchíd kamráit és a Dunát összekötő zsilipeket, a szivattyúkat pedig összetörette, hogy a betódult vizet onnan ki ne szivattyúzhassák. Ezzel megvédte alkotása legsebezhetőbb részét, az osztrákok kénytelenek voltak magára a hídra tenni a puskaporos hordókat. Ám a robbanás így nem okozott komoly kárt az építményben, viszont a kivitelezésével megbízott osztrák ezredest darabokra tépte a detonáció. Nem sokkal később a visszavonuló Dembinszky Henrik akarta elpusztítani a hidat, de Adam Clark ezt sem hagyta. Rábeszélte a tábornokot, hogy inkább bontassa le egy nagyobb darabon a kereszttartókat és az útpályát, így a híd négy-öt napig járhatatlan lesz.
"Építése több nehézségbe ütközött, mint bármely építményé a világon. Büszkeség, előítélet és féltékenység volt a három leghatalmasabb ellenfél, külön-külön kellett megküzdeni valamennyivel. " Ezt írta a tervező, William Clark. Az építkezés vezetésére a tervező névrokonát, Adam Clarkot kérték fel. Az alapkövet 1842. augusztus 24-én az V. Ferdinánd királyt képviselő József nádor tette le. A pillérek, hídfalak 1847 júliusára készültek el, a vasszerkezet szerelését a szabadságharc eseményei hátráltatták. 1848. július 18-án az utolsó beemelendő elemet tartó csigasor vonólánca leszakadt, magával ragadva a munkahidat és a rajta álló Széchenyi Istvánt, aki szerencsésen ki tudott úszni a partra. A még átadás előtt lévő hídon 1849. január 1-jén haladt át az első kocsi: Bónis Sámuel országos biztos a koronát menekítette Debrecenbe. Néhány nappal később 70 ezer osztrák katona és 270 ágyú kelt át a hídon, amelyet 1849 májusában, Buda ostromakor Hentzi tábornok utasítására fel akartak robbantani. A hidat 1849. november 20-án avatták fel.