Egészségügy - Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézet Magyarország, Budapest, Budapest Budapest, 1965. augusztus 10. Gyógytorna az Országos Rheuma és Fürdőügyi Intézet (ORFI) hivatalos átadás előtt lévő Frankel Leó utcai új 300 ágyas Rehabilitációs Intézetében. Az új egészségügyi intézmény székháza már sok viszontagságot élt át, már volt szálloda, tanácsház, erdészeti igazgatóság, munkásszálló, katonai kiegészítő- és légoltalmi parancsnokság. A második gyermekbénulás (poliomyelitis, Heine-Medin-kór) járvány miatt a nagyszámú beteg rehabilitációja céljából korszerűen felszerelt kórházi osztályokkal, munkaterápiás, fizikoterápiás és hidroterápiás részlegekkel bővült. Az intézet néhány osztályán már mintegy 200 beteget gyógyítanak is.
MINDEN KÓRHÁZ CSAK az ORFI NE!!! Még a gyógytornásztól is loptak! Megtörtént esetemet szeretném elmesélni. ORFI kórházban feküdtem 5 hétig 2014. április. 21-én a kórteremből zárt széfemet feltörték, és pénztárcámat pénzzel (70ezer Ft. ) és az összes irataimmal, (szemig. tajkártya, ú) orvosi papírjaimmal együtt ellopták. A főorvosnő mindennek elmondott, a betegek elött és a folyosón, hogy miért tartok ennyi mindent a zárt széfben. Azonnal értesítve lett a rendőrség felvették az eseményt, kértem vegyenek újlenyomatott a széfről és a szekrényről, de ennek elvégzését elutasították. Másnap jegyzőkönyvet vettek fel Bp. II. dőrkapitányságon, de eddig még értesítést nem kaptam, az ügyben. ORFI kórház rendésze is vett fel jegyzőkönyvet. 2014. 05. 07-én a kórházból kaptam levelet, hogy a kártalanítástól álljak el.
Katolikus szentmisét vasárnaponként 9. 30 órai kezdettel, református istentiszteletet kedden 15 órai kezdettel, míg evangélikus istentiszteletet minden hónap negyedik szerdáján 16 órai kezdettel celebrálnak. Együttműködési megállapodást kötöttünk a Budapesti Zsidó Hitközség Budai Körzetével is, és Verő Tamás rabbi az Intézethez nagyon közeli Frankel Leó u. alatti zsinagógában várja istentiszteletre az izraelita vallású híveket, péntekenként 17. 30 órai és szombatonként 10. 00 órai kezdettel. A Kórházlelkészség a szentmisék és istentiszteletek biztosításán túlmenően az Intézet osztályain rendszeres, személyes találkozásra nyújt lehetőséget az erre rászoruló, és az azt igénylő betegek számára. Névvel és fényképpel ellátott, kitűzővel rendelkező önkéntes beteglátogatók, előre egyeztetett időpontban heti rendszerességgel meglátogatják a betegeket, és lelki igényeiket, kéréseiket továbbítják a szolgálatot végző lelkipásztor felé, aki alkalmas időben meglátogatja, vagy a kórházlelkészi irodában fogadja az ezt kérőket.
Ó én édes jó Istenem előadó: Kanalas Éva előadásmód: ének etnikum: magyar szöveg: Ó, én édes jó Istenem, Oltalmazóm, segedelmem, Vándorlásban erősségem, Ínségemben lágy kenyerem. Vándorfecske sebes szárnyát, Vándormadár vándorbotját, Vándor székely reménységét, Jézus áldd meg Erdély földjét. Vándorfecske hazatalál, Édesanyja fészkére száll, Hazamegyünk, megáld majd a Csíksomlyói Szűz Mária. Somlyóhegyi Babba Mária. album: Csíksomlyó. Mária-énekek kiadó: A bt. kiadás éve: 2008 gyárt. szám: EK 003 az albumról: Ezen katolikus szentes énekeket főként a moldvai csángók énekelték pünkösdkor, a Csíksomlyói búcsún. 2008. január második hetét a Csíksomlyói kegytemplom zarándokházában töltöttem. Szobám ablakából csodálhattam Somlyó hegyének fenséges látványát, a hó alatt roskadozó fenyveseket, a hegyre vezető kálváriát. A Napot, s Holdat. Somlyó téli csendjében Szűz Mária halkan lépkedett a havas táj felett. Nagyon hideg volt a csíki medencében. A konyháról forró vizet kértem, amikor megismerkedtem egy asszonnyal.
Több hálás megjegyzést is kaptunk ezzel kapcsolatban. Az eltelt időszakban többet foglalkoztunk a kegyszoborral, így még jobban megismerhettük a történetét, valamint a hozzá kapcsolódó csodás eseményeket, olyanokat is, amelyek az utóbbi időben mentek végbe. Ünnepségek, rendezvények, kiadványok segítettek elmélyíteni a hitünket, Mária-tiszteletünket, mint például a Csíki Székely Múzeumban megrendezett A csíksomlyói Mária-szobor 500 éve. Mária-tisztelet Erdélyben című kiállítás. P. Márk Józsefnek a Mária-év tiszteletére szentelt könyve, a Csíksomlyói mozaik pedig közérthető stílusban hozza közelebb az olvasóhoz a kegyhely történetét. Mindenki egyénileg maga tudja, számára mennyire volt gyümölcsöző ez a jubileumi év, amely most lezárult. Lelkileg hasznos számot vetnünk azzal, hogy személyesen milyen lelki adományokban részesültünk, és tegyük is meg! Tény, hogy a jubileumi év végéhez érkeztünk, de folytatódik a szerzetesek éve, a szentatya ugyanakkor meghirdette az irgalmasság szentévét is.
A csíksomlyói kegyhely himnusza. (P. Timár Asztrik OFM minősítése. ) Amikor a kegytemplomban rákezdik a hívők az Eljöttünk hozzád, Szűz Anyánk, Hallgass meg minket, s tekints ránk kezdetű máriaéneket nem is tudják, hogy e dallam szerzője a szomszédos kolostor egyik közeli szobájában éli mindennapjait. P. Márk József ofm, a mindenki által jól ismert, és szeretett József atya, már negyven éve él a csíksomlyói rendház falai között. Kántori képzettsége és kiváló zenei érzéke közismert, de nálánál jobban senki nem ismeri a Szűzanya kegyeiért esengő zarándokok kedves dalait és éneklő szokásait. Az otthoni zarándokokra gondolt József atya Lourdes-ban, 1978-ban, amikor a híres kegyhelyen felcsendült az Ave, ave Maria… A magasztos dallam mellett festői látványban is része volt, mert az esti ájtatosságon sok ezer ember kezében csapongott a gyertyák fénye. Mondta is P. Écsy János provinciális úrnak: - "Jó lenne otthon is hasonló szertartást rendezni, csak nekünk nincs ilyen szép himnuszunk. " Hazatérésük után nyomban hozzálátott a komponálásnak és meg is született a mű 1979-re.
A nyolcsoros ének utolsó sorát következetesen rosszul éneklik, pedig a szerző leszármazottjai is tiltakoztak ez ellen. A köztudatba nem a szerző által írt sorok, hanem a folklorizálódott változat épült be, pedig az eredeti szöveg szerint Csaba király győzelemre 'segíti', és nem 'vezeti' a népét, mint ahogyan a hetedik sorban az 'ezer'- ből csak 'száz' lett, és beépült a 'jaj' szócska. Véleményem szerint egyházi elöljárók, kántorok, kulturális és nemzeti ünnepek megszervezői, valamint a himnuszt nyomtatványként megjelentető kiadók felelőssége lenne a helyes vagy valamilyen közmegegyezéssel módosított változat továbbéltetése. Az ősinek tartott Bartók-dallam népdalszerű szövegével kapcsolatban is ideje volna az igazmondásnak. Címképen: A Szeged belterületén található Vér-tó melletti nemzeti emlékhelyen felállított szoborkompozíció, amely a Székely himnusz szerzőinek állít emléket. A keményfából készült két alak: Csanády György költő és Mihalik Kálmán zeneszerző. Készítője: Barta János (2009) – Fotó: Jelen írás eredeti szövegváltozata a Székely Kalendárum 2021-es kiadásában látott napvilágot Sepsiszéki Nagy Balázs