Díszkiadás a Nobel-díj 10. évfordulójára. A Sorstalanság a legmegrázóbb magyar holocaust-regény. Kertész Imre a valóságra eszmélés stációit rajzolta meg első jelentős művében. Kertész imre sorstalanság tartalma. Hőse egy pesti zsidófiú, akinek először apját viszik el munkaszolgálatra, majd ő maga is táborba kerül. Olyan világnak leszünk tanúi, amelynek poklában nemcsak a való életről s... bővebben Utolsó ismert ár: A termék nincs raktáron, azonban Könyvkereső csoportunk igény esetén megkezdi felkutatását, melynek eredményéről értesítést küldünk. Bármely változás esetén Ön a friss információk birtokában dönthet megrendelése véglegesítéséről. Igénylés leadása Eredeti ár: 3 290 Ft Online ár: 3 125 Ft Kosárba Törzsvásárlóként: 312 pont 5 990 Ft 5 690 Ft Törzsvásárlóként: 569 pont 3 990 Ft 3 790 Ft Törzsvásárlóként: 379 pont 1 400 Ft 1 330 Ft Törzsvásárlóként: 133 pont Események H K Sz Cs P V 27 28 29 30 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 31
A Sorstalanság Kertész Imre legsikerültebb regénye, életművének legfontosabb és legtöbbre értékelt alkotása. A szerző első műveként jelent meg, ma mind egyedülálló művészi megformáltságánál, mind a holokauszt maradandó irodalmi megörökítésénél fogva a huszadik századi epikatörténet megkerülhetetlen írói teljesítményének számít. Kertész 1960 tavaszán kezdte írni regényét, amelyet tizenhárom évvel később, 1973 májusában fejezett be. Bár a Sorstalanság epikai fikciónak tekinthető, az alkotói munka során a szerző saját élményeit is feldolgozta: a zsidó származású Kertészt tizennégy évesen, az 1944 júliusi csendőrpuccs során fogták el, a budakalászi téglagyárból Auschwitz-ba deportálták, ezt követően megjárta Zeitz és Buchenwald koncentrációs táborait. A mű megjelentetése a Kádár-rendszerben nem volt zökkenőmentes; miután a Magvető visszautasította a kéziratot, a Szépirodalmi vállalta a közlését. Könyv: Sorstalanság (Kertész Imre). A korabeli pozitív fogadtatás dacára a Sorstalanság nem lett része az irodalmi kánonnak, a regényre Spiró György 1983-ban közölt recenziója irányította újból a figyelmet.
A Sorstalanság prózapoétikája szigorú kompozíciós elveket tükröz. Kertész számára a legfontosabb szervezőelvet az "állandó jelenlét" kidolgozása jelentette, amit egy kvázi jelen idejű elbeszéléstechnika révén valósított meg. Sorstalanság: a 20. századi kamasz "sorsa" | olvasóterem.com - az egészséges olvasás támogatója. A cselekmény szintjén ez a holokauszt-történetek általános sémáján alapuló eseménysor felvázolását igényelte, melyben a passiójátékhoz hasonlóan minden egyes stáció szigorú rendben követi egymást. A főszereplő története az apa munkaszolgálatra történő behívásától kezdve a téglagyári begyűjtésen, deportáláson, szelektáláson, táborbeli munkavégzésen át a felszabadításig e narratíva szerint zajlik. A főhős korlátozott, mindig az adott helyzethez kötött perspektívája alárendelt a cselekménysornak, melyet belső nézőpontból, lépésről lépésre, az "eddig és nem tovább" elve alapján ismer meg. A szöveg a folyamat ábrázolásakor felidézi a fejlődésregény szüzséjét, melynek aktualizált lényegét az elbeszélő úgy foglalja össze, hogy immár nem az iskolának, hanem az életnek tanul, ezért mindig is Auschwitz-ról kellett volna tanulnia.
A Bildungsroman műfaji előírásainak megfelelően a zárófejezetben a főhős útjának végén összegzi tapasztalatait, s új tudásának birtokában, immár önálló személyiségként utasítja el a poklot megjárt ártatlan áldozat szerepét. A Sorstalanság epikai megformáltságának a fentiek mellett elsősorban Köves Gyuri karakterrajza kölcsönöz kivételes művészi értéket. A kamaszfiú alakját a világgal szembeni érzelemmentes távolságtartás és szenvtelen tárgyilagosság jellemzi; részvétlen és együttérzés nélküli elbeszélői szólama gyakran kelt ironikus és abszurd hatást. Ennek oka abban a hűvös idegenségben keresendő, amely egyrészt a szociálisan elfogadott viselkedésmintákkal való belső azonosulás, másrészt a biztonságot jelentő közösséghez való tartozás hiányából származik. A műben Köves arról a meghatározó alapélményéről ad számot, amelynek a saját végességével szembenéző szabadság jelenti az eredetét. Kertész Imre: Sorstalanság (idézetek). Mindezt oly módon fogalmazza meg, hogy becsületesen végigélt egy sorsot, mely nem az ő sorsa volt; s végül saját szabadságára vezeti vissza a holokauszt szenvedéstapasztalatát: "ha szabadság van […], akkor mi magunk vagyunk a sors".
Tegyünk ezekből egy keveset a kamrába, vagy a szekrénybe, az erős illattal elűzhetjük a rovarokat. Molyok A Lakásban: Ha Repül A Moly, Akkor Már Mindegy. Ugyanilyen hatékony a mentalevél is, tegyük egy kis tasakba és helyezzük el az érintett területen. Az ételmolyok a legfurcsább élelmiszereket is képesek megtámadni, senki sem gondolná, hogy még az állateledel is vonzza őket, pedig szeretik. Ezért a legfontosabb, hogy ha ételmolyokat találunk a lakásban, akkor minden olyan élelmiszert dobjunk ki, amihez hozzáférhettek és takarítsuk ki a konyhát és a kamrát alaposan. Szellőztessünk naponta többször, minél huzatosabb a lakás, annál gyorsabban megszabadulhatunk tőlük.
A megelőzés itt is fontos, mint a környezetvédelem sok más területén. Ételmaradék, morzsa, fedetlen szemetes nagy vonzóerő a rovaroknak. A repülő rovarok ellen a leghatékonyabb megoldás, ha nem engedjük be őket a lakásba. Hogy szellőztetni tudjunk, szereljünk fel szúnyoghálót vagy megfelelő függönyt, aminek a résein a rovarok nem férnek át. A legyek különösen ott vannak nagy számban, ahol tyúkot, disznót tart valaki a környéken. Ha a szúnyogháló nem használt, akkor a legegyszerűbb, bár kétségkívül nem túl esztétikus, megoldás a lámpára ragasztott légypapír. A fény odavonzza a rovarokat, az édes illatú légyfogóra pedig ráragadnak. Szintén környezetbarát megoldás az esti szellőztetés után egy kézhez álló légycsapó használata. A legkellemetlenebb társbérlők közé tartoznak a szúnyogok. Itt is sokat tehetünk megelőzésképpen. A víztartókat, esővíztárolókat tartsuk lefedve. Ha kis tavakat, medencét telepítünk, akkor csak az esetleg beletelepülő békák vagy telepített halak segítségére számíthatunk, amelyek nagyon szeretik a szúnyoglárvát.
A ruhamolyok ellen pedig alkalmazzuk nagyanyáink jól bevált eljárását, a levendulacsokrot. Néha dörzsölgessük meg a növényeket, hogy felélénküljön az illatuk. A levendula az emberi szervezetre is nyugtató hatással van, úgyhogy a napot is nyugodtabban kezdjük levendula illatú ruhában. Tél végén, tavasszal megélénkülnek az emlősök is: kiürültek az élelmiszerraktárak, a lakóházakban próbálnak élelmiszerhez jutni a kiéhezett állatok. A garázsban motoszkálnak az egerek, a padláson a nyestek, a kertben szorgalmasan tisztítja járatait a vakond, földkupacokat építve szép sorjában a korábban egyenletes gyepen és a veteményesben. A ház két lábon járó tulajdonosai pedig fejüket fogva állnak a "romok" felett. Természetesen a hiperszuperekben rengeteg vegyszer áll glédában a polcokon, de kinek van kedve teleszórni a lakását, kertjét velük és aggódni, melyikbe tenyerel bele az éppen mászó apró gyermek vagy eszi meg a szeretett háziállat. Nézzük, hogyan védekezhetünk emlősök ellen szelíd eszközökkel.