A törzsi művészet az őslakosok vizuális művészete és anyagi kultúrája. Más néven nem nyugati művészet vagy néprajzi művészet, vagy ellentmondásos módon primitív művészet, törzsi művészeteket történelmileg nyugati antropológusok, magángyűjtők és múzeumok gyűjtöttek össze, különösen a néprajzi és természettudományi múzeumok. A "primitív" kifejezést eurocentrikusnak és pejoratívnak minősítik. Leírás Egy Anitist bulul (15. század) egy pamahan tál Észak -szigetek. Főoldal - Taihiti tánc. A szobrot avatarként használták az Ifugao sok rizs istensége közül. A törzsi művészet gyakran szertartásos vagy vallási jellegű. Jellemzően vidéki területekről származik, a törzsi művészet a törzsi kultúrákból származó leletek tárgyára és kivitelezésére utal. A múzeumi gyűjteményekben a törzsi művészetnek három fő kategóriája van: Afrikai művészet, különösen a Szubszaharai Afrika művészete Amerika művészete Óceániai művészet, elsősorban Ausztráliából, Melanéziából, Új -Zélandról és Polinéziából. A törzsi művészetek gyűjteményét történelmileg a " nemes vad " nyugati mítosza ihlette, és a kulturális kontextus hiánya kihívást jelentett a nyugati mainstream közönség törzsi művészetekről alkotott felfogásában.
Ha azonos korszakban megnézzük a török o riental stílust, láthatjuk, hogy gyakran szinte megkülönbözhetetlen az amerikai cabarétól. A pharaonic stílus neve az "egyiptomi fáraók korabeli" tánc stílusra utal. A legtöbb táncos, amikor ezt a kifejezést használja, a mai hiedelmekre asszociál az ókori egyiptomi kultúráról, melyek közül sokat nem igazolnak alátámasztott kutatások. A legtöbb 20. és 21. századi előadás a 19. századi orientalista művész és irodalmi mozgalom alkotásaiból és a modern tánc korai mozdulataiból fejlődött ki. A shamadan egy nagy gyertyatartó, melyet a táncos a feje tetején egyensúlyoz. Ezt a gyönyörű tánc eszközt a történelem során is használták az egyiptomi lakodalmas menetben, a zaffa-ban. Az arab kultúrában, a zaffa-t (arabul: زفة), egy zenei felvonulás kíséri: dobok, bendir, duda, hastáncosok, a férfiak kezében lángoló kard. Ezzel jelezték, hogy a házasság hamarosan kezdetét veszi. A "Raqs Beledi" általában kis helyen táncolt, többnyire helyben álló, földhöz kötődőbb, csípő köré fókuszált mozgás.
Tárgyaik fantáziadúsak. A Madhubani Festményt más néven Mithila kézművességnek nevezik, és Bihar környékének alapja. Ez egy vonalrajz, amely ragyogó megkülönböztető árnyalatokkal van feltöltve. Ez természetesen felhelyezett vagy sárválasztókon történik. A Warli Painting a legnagyobb klánból származik Bombay északi szélein. Maharashtra Warli kivitelezéséről ismert. Ezek a műalkotások nem képzeletbeli karakterek vagy istenek ábrázolása, hanem inkább az egyének nyilvános tevékenységét határozzák meg. A műalkotást ideálisan fehér árnyékolást alkalmazó foltok vonzzák. Ezek a műalkotások szentek, és nélkülük nem jöhet létre a házasság. A Patachitra vagy Pattachitra festmény, ahogy a neve is sugallja, vászonra festett. Patta a vászonra utal, a Chitra pedig műalkotásra utal. Ez a legelterjedtebb és legismertebb kézműves típus Bengáliából és Odishából. Ezt gazdag, élénk alkalmazás, ötletes témák és tervek, valamint egyszerű témák ábrázolása mutatja, nagyrészt fantáziadúsan. A radzsasztáni miniatűr festmények a mogulokon keresztül érkeztek Indiába.
A Levéltár kiadványai és segédletei Szögi László: A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem Levéltára 1891-1978 (1985), Budapest, 1988. – 190 p. + 20 db képmelléklet [A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 1. ] Tanulmányok a magyarországi közgazdasági felsőoktatás történetéből. Szerk. Szögi L. –Zsidi V. Budapest, 1995. 204 p. (A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 2. ) Dokumentumok a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem történetéből 1948-1998. I. rész. Összeáll. : Zsidi Vilmos, Budapest, 1998. – 260 p. + képmelléklet. (A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 3. ) A Tőkétől a tőkéig. A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem ötven éve 1948-1998. : Zsidi Vilmos, Budapest, 1999. 24 p. képekkel(A Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem Levéltárának kiadványai 4. ) 125 éves a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem központi épülete (1874-1999). – 32 p. (A Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem Levéltárának kiadványai 5. )
Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - ITF, NJSZT Informatikatörténeti Fórum
Csereprogram keretében fél évig tanult a prágai Károly Egyetemen. Közgazdász diplomáját 2022-ben szerezte. Több egyetemi szervezet életében aktívan részt vett, például az ELTE ÁJK Külügyi Kör tagjaként majd elnökeként, és a Középiskolások Szabadegyeteme szervezőjeként, előadójaként. Elsősorban euró... Thury György Thury György a Republikon Intézet Budapest Műhelyének munkatársa. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar szabad bölcsészet alapszakán végzett kommunikáció és médiatudomány szakirányon. Fő vizsgálódási területe a várospolitika: szakdolgozatát a városi tér és a politika hatalmi reprezentációjának kapcsolatáról írta, illetve részt vett több közösségi városkutatásban is. Jelenleg az ELTE Társadalomtudományi Kar humánökológia mesterszakán folytatja tanulmányait. Nagy Szilvia, irodavezető