Nagy Imre irodalomtörténészt, a pécsi egyetem professor emeritusát, a Jelenkor veteránolvasóját Jankovits László és Tóth Orsolya köszönti nyolcvanadik születésnapján a Jelenkor oldalán. A minap, hetvennégy éve egy hatéves kisdiák meglógott az iskolából. Kiderülvén mindez, egyik tanára elárulta neki, hogy néha ő is szeretne megszökni – de ha már a Jóisten ideküldte, akkor próbál maradni egy darabig. A kisdiák úgy gondolta, ő is megpróbálja. A próba sikerült, a jezsuita paptanár javaslatára Nagy Imre ott maradt az épületben, az akkori Pius Gimnáziumban, a mai Ifjúság úti campuson, az öt torony egyikében. Bár a torony változott, a toronylakó maradt, közös hasznunkra. Pécs nagy imre. A Nagy Imre-olvasók tudják, mit jelent ez a torony. Az öt torony allegóriáját tőle tanultuk. Ezek a tornyok Pécs műveltségének meghatározó intézményei: az egyház, a könyvtár, az egyetem, a folyóiratok és a színház. Belakta és erősítette mind az öt tornyot. Kisdiák korától az egyház tagjaként, tanárként a Bölcsészkaron, tudósként a könyvtárban is, megannyi írás szerzőjeként folyóiratainkban, a múlt és a jelen értelmezőjeként színházban, filmszínházban.
Felírja a feladatot a táblára, megfordul, lát egy osztály gyereket, előttük papír, azon a nevük, semmi más. (Margójegyzet: nos, mit csinálna Ön, kedves Olvasó? ) Óra végéig ebben maradnak. Beszedi a dolgozatokat. Második felvonás: Nagy Imre nézegeti a papírokat. Aztán fogja az elsőt, ötöst ír rá, a másodikra négyest, a harmadikra hármast, és így tovább, ötösével újrakezdve a sort. Harmadik felvonás: következő óra, dolgozatkiosztás. Egy diák feláll: az ő dolgozata, úgymond, nem hármas, hanem négyes. Nézzük meg, mondja a tanár. Diák kijön, nézik. Negyedik felvonás. Belép az igazgató, más ügy miatt. Kapcsolat - Lokál Pécs. Ügyezés közben érdeklődik, miért is áll itt ez a tanuló. Kérlek szépen, a tanuló … megtudja, miért. Nézi a papírt ő is. Szerintem is inkább négyes, mondja. Kihívja a tanárt. Ötödik felvonás. Helyszín a folyosó. Igazgató zavarban: "Imre, lehet, hogy tényleg romlik a szemem, egészen úgy láttam, mintha semmi se lett volna azon a papíron. " Sapientibus sat: a legendásan konszolidált külső mögött az életpálya során időről időre megjelenik a váratlan helyzetekben is leleményes, csintalan, kalandkedvelő hős.
Sarohin tábornok még mindig Pécsett van, ráadásul Nagy Imre mellett. Úgy tűnik, hogy a Google-nél nem történt még meg a rendszerváltás, "Somogy megye felszabadítója" veszítette el útját. Mihail Nyikolajevics Sarohin tábornok vezette 1944-ben a Dél-Dunántúli "felszabadító" szovjet csapatokat. Bár a vezérezredes csak két napot töltött Pécsett, "hőstetteiért" cserébe utat kapott. Kapcsolat. Ezt azóta Nagy Imre, az 1956-os forradalom miniszterelnöke "örökölte" meg. A Google Mapsen bolyongva azonban még mindkét név megtalálható. A Google autói legutóbb 2011-12-ben járták be az országot, hogy tovább pontosítsák és fejlesszék térképeiket. Úgy tűnik, ez nem sikerült tökéletesen, hiszen a már nem létező Sarohin tábornok út még mindig felfedezhető náluk. Ráadásul úgy, hogy az felváltva szerepel a Nagy Imre utcanévvel.
Hiánypótló monográfiát jelentetett meg Várkonyi Nándorról Portré és tabló címmel, s az Öttorony a város irodalmi műveltségének alakulását mutatta be a kezdetektől a huszadik század első két évtizedéig. Rendszeresen publikál kritikát a kortárs irodalomról a Jelenkor Online-on Egy veteránolvasó feljegyzéseiből címmel. Eddig voltunk jó diákok. Jóbarátként is szeretnénk szólni ezt-azt. Essék most szó személyisége ritkábban említett rétegéről. Akik élete különböző színterein közelebbről találkoznak vele, időről időre kiderült számukra, hogy konszolidált barátunktól nem idegen a kalandok világa. Hagyjunk elmondani valót 2030-ra, érjük be egy történettel életének olyan színteréről, amelyről ritkábban esik szó a laudációkban. Válasszuk a színmű-összefoglalás műfaját. A helyszín Pécs jeles középiskolája, a Zipernowsky, magyaróra. Pécs kertváros Nagy Imre u.-i 3szobás lakás eladó - Pécs, Baranya - Lakás. Szereplők: Nagy Imre tanár, diákok, igazgató. Játszódik a hatvanas-hetvenes években, április elsején. Első felvonás. Nagy Imre tanár úr dolgozatot jelent be. Nemtetszésre lel.
[22] HU BFL XV. ) (9. fólió) [23] HU BFL XV. ) (18. fólió) [24] Adalékok a Víziváros történetéhez, II. ; Fonó Lászlóné) [25] HU BFL XV. ) (16. fólió) [26] HU BFL XXIX. 1545 533. kisdoboz [6] I., Szilágyi Dezső tér 6., 1954 (Raktári jegyzék) [27] HU BFL XV. ) (8. fólió) [28] [29] [30] [31] [32] [33] [34])
Sőt, nem sokkal megépülte után a Neuschloss-testvérek eladták a MÁV-nak, és sokáig annak a hivatalai működtek benne. Ám ma sem teljesen irodaházként funkcionál, vannak lakások is a tömbben. A ház azonban nem emiatt érdekes. Tulajdonképpen egy meglehetősen szokványos, historizáló épület, messze nem olyan izgalmas, mint az alkotó állatkerti házai. Ha nem lenne különleges helyen, akkor nem is érdemelne különleges figyelmet. De ott van! Egy teljes háztömböt fog át a Szilágyi Dezső téren, a Pecz Samu tervezte gyönyörű templom szomszédságában: egyik oldala a Fő utcára, a másik a Bem rakpartra néz. Érdekes módon az irodahirdetésben rengeteg kép van arról, hogy milyen gyönyörű belülről, de arról, hogy mennyire páratlan helyen fekszik az épület, nem nagyon vannak fotók. Van viszont egy, amely felkeltette a figyelmemet: Első pillantásra olyan, mintha két szomszédos épületet látnánk, csak másodikra esik le, hogy egyetlen házról van szó, amelynek a nagy része még kopott piros, a Duna felé néző traktusa viszont már fel van újítva.
[14] A Biscarák családi sírboltja a Farkasréti temetőben található. [15] ckermann Edéé a tervrajzon szereplő másik név, az ő felesége Eckermann Edéné Szelke Mária. Lányuk Eckermann Mária. [16] Eckermann Ede 1842. június 23-án született német származású kisnemesi családba. Rokoni szál fűzte a német íróhoz, Johann Eckermannhoz, aki Goethe magántitkára volt. Származása ellenére nem rendelkezett jelentős vagyonnal, ezért mérnöki pályára lépett, tanulmányait Bécsben végezte. Tanulmányai után nyugat-európai körutat tett, ezek után tért vissza Magyarországra. Szívügye volt a magyar közlekedés fejlesztése, szerinte ez a legfőbb teendő az ország Nyugat-Európához való felzárkózásához. Tisza Lajos minisztersége alatt már a Közmunka- és Közlekedésügyi Minisztériumban dolgozott, később miniszteri tanácsos lett, majd Fejérváry Géza miniszterelnök kormánybiztossá tette meg Eckermannt, akinek feladata a Lánchíd felújításának koordinálása volt. 1902 nyarán többedmagával megalapította a Budapest II. kerületi Általános Közjótékonysági Egyesületet, amely a növekvő nyomor enyhítését tűzte ki célul, az egyesület jelmondatában is deklarálva ezt: "Enyhítsük a nyomort! "
Az épület 1910-ben épült, teljeskörű felújítására 2011-ben került sor. A teljes irodaterület 5000 nm. Az épület a századfordulón épült gyönyörű belső kialakítású, belülről felújításra került, a külső homlokzata átlagos állapotú. Az irodák középfolyosós elrendezésűek. Szolgáltatások: légkondicionálás, igény szerinti kialakítás, önálló vizesblokk és teakonyha. Bérleti díj: 16 EUR/nm/hó+ÁFA. Üzemeltetési költség: 3 EUR/nm/hó+ÁFA. Rezsi területarányosan. Parkolási díj (mélygarázsban): 100 EUR/gk/hó+ÁFA. Minimum bérleti periódus: 12 hónap. 3 havi kaució szükséges.
kerületi Vöröskeresztben, a II. kerületi Melegedőszoba és Levesosztó Intézetben, a Hajléktalan Menhelyegyletben, a II. kerületi Szegény Iskolás Gyerekeket Felruházó Egyesületben is. Jótékonysági tevékenységéért a Vöröskereszt kitüntette. Szervezeteit a második világháború után felszámolták. [17] 1912-ből származó adatok szerint Eckermann Ede, dr. Ditényi Károly és dr. Bozóky Ádám ügyvédek a tulajdonosok. [18] 1939-es Napi Hírek szerint az épületben rendel Dr. Paulikovics Elemér főorvos, az Újságírók Szanatórium Egyesületének műtősebész szakorvosa. [19] "A ház háromemeletes, szürke téglából épült, különféle elemekkel díszített, impozáns. Homlokzata a Bem rakpartra és a Fő utcára is átterjed. (…) A függőfolyosók (…) a négy oldalról körülépített belső udvarra néznek. [20] A bérpalotát zárt sarokerkélyein kívül a második világháború előttig saroktorony is díszítette. [21] Ezen kívül a Corvin tér felőli földszinti fronton dohánybolt, gyümölcsbolt és cipész működött, ezek portálcseréje 1974-ben történt meg, melyeket Laib Ottó tervezett.
Tökéletesen igaza van. Az biztos, hogy Budapest legfontosabb főutcája a Duna, annak a két oldalán pedig a házak azok a kirakatok, ahol eladjuk a városunkat. Szóval nagyon nem mindegy, hogyan néznek ki azok. Ahogy mondjuk a Nagykörúton, vagy a Kossuth Lajos utcában sem mindegy. Már csak azt kellene meghatározni, hogy mi legyen ez a kötelező színterv? Mármint nem lehet néhány színre szűkítve elszürkíteni az egészet, de olyan ködös meghatározásokat sem tehetünk, hogy hát azért nagyon csicsás ne legyen. Egészen biztos, hogy nem lehet ragaszkodni egyszerűen a historikushoz vagy eredetihez. Egyrészt ezen a házon is jól látszik, mennyit változott idővel, arról nem is beszélve, hogy ma is épülnek új épületek a rakparton. Nos kedves olvasók? Ti hogyan szabályoznátok a rakpart házainak megjelenését? A ház fotója az Irodahá oldalról van, ahol több képet is találtok róla. Aki pedig még többet olvasna, vitázna Budapest városképéről, kövesse az az Urbanistát a Facebookon!