Dargay Attila terveiből készíti egész estés Csongor és Tünde-animációját Máli Csaba és Pálfi Zsolt. A mesefilmet a Cinemon Entertainment gyártja Temple Réka producer vezetésével. Egy két és fél perces ízelítőt tettek most közzé. Dargay Attila, a Lúdas Matyi, a Vuk és többek között a Szaffi alkotójának 50 évvel ezelőtti álma valósul meg azzal, hogy elkészül Vörösmarty Mihály klasszikusának a Csongor és Tündé nek az egész estés mesefilm-adaptációja. A feldolgozás a hetvenes években akadályokba ütközött, ezért az ötlet a fiókban maradt. A nagyszabású tervet élesztette fel a Cinemon Entertainment alkotócsapata, akik Dargay figuraterveit és teljes képes forgatókönyvét felhasználják a készülő mozifilmhez. A költeményből Henrik Irén, Dargay Attila alkotótársa részvételével készül a produkció, aki a Cinemon stúdióra bízta a megvalósítást. Az alkotók arra vállalkoznak, hogy Dargay szellemiségét követve szólítsák meg a mai közönséget, elsősorban a gyerekeket. A mesefilm első beharangozójának főszereplői, az ördögfiókák – Berreh, Kurrah és Duzzog – Dargay Attila eredeti figurái, akik a lehető legnagyobb mértékben őrzik a rendezőlegenda stílusát.
A Csongor és Tünde a Filmintézet 570 millió forintos támogatásával készül Balassa Krisztián forgatókönyve alapján, és a tervek szerint 2024 őszén lesz látható a mozikban. Még több kultúra a Facebook-oldalunkon, kövessen minket:
Digitális történetmesélés: Csongor és Tünde - YouTube
– összegezte a 80-as években Dargay Attila és még halála előtt is azt nyilatkozta "reménykedem, hátha egyszer ez az álmom is valóra válik. " A sikeres nemzetközi alkotásokat is jegyző Cinemon Entertainment gyártásában, Temple Réka producer vezetésével készülő Csongor és Tünde feldolgozás egyszerre kívánja megismertetni Vörösmarty művét a 21. századi közönséggel és tisztelegni Dargay fantasztikus öröksége, képes univerzumának karakterei előtt. A hagyományos 2D animációs technikával készülő rajzfilm rendezője Máli Csaba, az egyik utolsó Dargay tanítvány és Pálfi Zsolt ( Lengemesék, Salamon király kalandjai). A Csongor és Tünde a Filmintézet 570 millió forintos támogatásával készül Balassa Krisztián forgatókönyve alapján, és a tervek szerint 2024 őszén lesz látható a mozikban.
Nincs meg a könyv, amit kerestél? Írd be a könyv címét vagy szerzőjét a keresőmezőbe, és nem csak saját adatbázisunkban, hanem számos további könyvesbolt és antikvárium kínálatában azonnal megkeressük neked! mégsem
– Az én elképzelésem szerint idegenül mozog a földön, érzékeny, sérülékeny, nehezen alakít ki kapcsolatot az emberekkel, tulajdonképpen mondhatjuk, hogy introvertált személyiség, aki azért akar emberré válni, mert vágyik a szerelemre – jellemzi a karaktert Prohászka Fanni. A világot bejáró szerelmest, Csongort, Bodoky Márk játssza, aki elárulta, rengeteg munkát adott számára is Vörösmarty szövege. – Nagyon sokat dolgoztunk azon, hogy ezek a gyönyörű sorok valóban eljussanak a nézőkhöz. Először persze nekünk magunknak kellett megérteni a versekben foglalt mondanivalót, de ez nem elég, át is kell adnunk a közönségnek – mondja. – Már csak a kihívás miatt is izgalmas számomra ez a szerep, és nagyon szeretem az előadást, mert különleges módon beszél a szerelemről. Újra és újra elolvasva és elmondva, minden egyes mondat értékes gondolatot rejt számomra. Az a keresés, amiről a darab szól, tulajdonképpen a színész számára is keresés, nem csupán Csongor számára. Én is keresek, nemcsak a szövegben, hanem az értelmek, gondolatok, eszmék között: mi az, amivel azonosulni tudok, mi az, ami kihívást jelent, mi az, amit meg szeretnék mutatni magamból és abból a rengeteg dologból, ami ebben a darabban mind benne van.
Kieselbach Tamás szerint minden műgyűjteménynek jár egy könyv, nem csupán a Nemes Marcell vagy Kohner Adolf szintű óriások kollekciójának, hanem a kisebb gyűjteményeknek is, hiszen "nem a megismételhetetlen egyéni teljesítményekből, nem a rendkívüli kivételekből, hanem a sok kicsi kollekcióból lehet megismerni egy ország műgyűjtésének igazi arcát", egy adott kor gyűjtési kultúráját és szokásait. Martos Gábor új könyve éppen egy ilyen kis gyűjteménynek és birtokosának, Mestitz Lajosnak állít emléket. A könyvbemutatón a szerzőtől megtudjuk, hogy személyes kapcsolat fűzi a gyüjtőhőz: 1963-ban, svájci gyógykezelése alatt a Mestitz-család gardírozta őt, náluk élt és ők gondoskodtak róla, amíg tartottak ezek a terápiák. Kieselbach tamás zsidó hitközség. Martos hozzáteszi: ekkor ugyan felfigyelt arra, hogy a panzióban, melyben laktak, a falakon képek lógtak, de tízévesen nyilván nem ezzel törődött, hanem, hogy Svájcban lehetett olyan műanyag katonákat kapni, amilyeneket itthon akkor még nem. A képekkel később kezdett el foglalkozni, csak Mestitz 1969-es halála után ébredt tudatára, hogy a gyűjtemény a maga nemében páratlan, így kutatásba kezdett, az évek alatt pedig izgalmas műtárgysorsok bontakoztak ki a szeme előtt, melyekről most A tőzsdeügynök képei című könyvben számol be részletesebben.
Kovács Gézát, a szombathelyi Mesebolt Bábszínház igazgatóját azonnal megfogta a történet - benne a minden egészet széttörő 20. század, mint cseppben a tenger -, ráadásul az ő édesanyja is Baján nőtt föl; kicsi a világ. A személyes indíttatáson túl (báb)színházi emberként is azonnal megérintette a Tamás könyve. És most eljött az idő a könyv nyomán létrejött tanteremszínházi előadás bemutatására. A tanteremszínház egyre ismertebb műfaj Magyarországon is. Specialitása nemcsak abban áll, hogy iskolai körülmények között játsszák - kifejezetten ebbe a közegbe szánják -, hanem főleg abban, hogy a játékosok számítanak a fiatal közönség aktív részvételére. Itt helye van a véleménymondásnak, a kérdésfeltevésnek, a javaslattételnek - a gondolkodásnak. Perlmutter Izsák – Wikipédia. A Tamás könyve nyomán Hárs Anna írta meg a Meseboltnak a darabot, amelynek dramaturgiája Romankovics Edit drámapedagógiai konzulens közreműködésével, Csató Kata rendezésében a költözés szinte mindent megváltoztató, személyes - és mindennapi - traumájára épül, innen bomlik ki a holokauszt tragédiája: mint elbeszélhetetlen titok.
Kieselbach egyébként eddig összesen 40 könyvet adott ki annak a programnak a keretében, amelynek célja Molnos szavaival "a műtárgyak szimbolikus visszaszerzése". Kieselbach tamás zsidó tojás. De hogyan lehet kiállítást csinálni arról, ami nincs? Az öt kiválasztott műgyűjtő, Andrássy Gyula, Hatvany Ferenc, Nemes Marcell, Kohner Adolf, Herzog Mór Lipót gyűjteményeinek darabjai szinte mind külföldre kerültek, a tulajdonosok és a művek sorsa izgalmasan tükrözi Magyarország egyik legfelívelőbb korszakának a történetét. Kőszegi hegység felépítő kőzete Képek letöltése ingyen