Könyv: Lázadás ( Alberto Moravia) 206559. oldal: - Könyv Szórakoztató irodalom Moravia 1978-as, a magyar olvasók számára eddig ismeretlen regényében egy csodaszép és mindenre elszánt fiatal lány, Desideria mondja el megvilágosodásának történetét. Egy bizonyos belső hangról mesél, melynek hatására a lopástól, a prostitúciótól, az orgiáktól, de még az emberrablástól vagy a vérfertőzéstől sem riad vissza. Ez az emberi társadalom alapértékeit kikezdő lázadás eleinte csak, mint terv él a lány bensőjében, idővel azonban nekilát a megvalósításnak is... Alberto Moravia: Lázadás | Pepita.hu. Pokol, egyes szám első személyben, Támadás a cenzorok ellen, A gyilkos ideológia, Moravia belső forradalma - ilyen és ehhez hasonló főcímek jelentek meg Moravia regényéről a korabeli sajtóban. A kitüntetett figyelem nem ok nélküli, hiszen a "Lázadás" Moravia legmozgalmasabb, legszókimondóbb és legmegosztóbb regénye. Az írótól megszokott igényes irodalmi nyelvet ugyanis durva, obszcén kifejezések tarkítják, és a formabontó stílus heves érzelmeket váltott ki a mélyen vallásos, puritán olasz olvasóközönségből.
Élete romjain elhatározza, hogy naplószerű tárgyilagossággal rögzíti magánélete eseményeit, hogy feljegyzései alapján A figyelem címmel regényt írjon. Klasszikus metaregény a mű, pikáns témája... Történelem előtti történetek [antikvár] A teremtés hajnalán játszódnak a meghökkentő történetek, amikor Ter Mészet anya kedve szerint változtatja a világot, amikor Dino Szaurusz és barátai népesítik be a földet, s amikor a furcsa kavalkádba belép a semmirekellő Ává-dávám és Évéravia életművében... A figyelmetlen ember,, messzire néz, talán erős távcsövet használ, s nagyon jól látja a város romjait az előző éjszakai pusztító földrengés után.
Egy interjú formában íródó regény nagy kihívások elé állítja a szerzőt – és az olvasót is. Előbbinek fokozottan oda kell figyelnie, nehogy egysíkúvá, unalmassá váljon a cselekmény (egyáltalán, lehet itt cselekményről beszélni? ). Ráadásul egy fiatal nő válaszait kell megfogalmaznia, középkorú férfi létére, tehát hitelesnek is kell látszania. Alberto moravia lázadás de. Így aztán folytonosan azon a keskeny pallón egyensúlyoz, ami általában "én" és "világ" között kapcsolatot teremt, és el is választja őket egymástól: ahonnan már látszik a világ, de ahonnan én még biztonságosan én vagyok. Az olvasónak egy egész (művészi) valóságot kell építenie egyetlen személy vallomásaiból, ki kell következtetnie, milyen törvények, szabályszerűségek szerint működik az a világ, amiben Desideria, az interjú alanya él. Emellett kihívásokkal van tele kettejük kapcsolata is: kérdezőé és kérdezetté. Egyiknek tudnia kell úgy kérdezni, hogy a válaszadót ne befolyásolja. Szemmel láthatólag fontos neki, hogy a lány a maga történetét saját szemszögéből mesélje, már-már kínosan vigyáz, nehogy szavaival védekezésre, újragondolásra, véleménye átformálására késztesse.
A Lázadás igazi botránykönyv, mely senkit sem hagy közömbösen, és még ma, több mint harminc év távlatából is mély érzéseket vált ki az olvasóból.
[1] Élete [ szerkesztés] A korai évek [ szerkesztés] Alberto Pincherle (írói neve anyai nagyapjának családi neve) Via Sgambatin született, Rómában, egy gazdag középosztálybeli családban. Zsidó apja, Carlo építész és festő, olasz anyja, Teresa Iginia de Marsanich anconai, de származásilag dalmáciai volt. Moravia nem fejezte be az elemi iskolát, mivel kilencévesen csontízületi tuberkulózissal fertőződött meg, aminek következtében öt évig ágyhoz volt kötve. Három évet otthon töltött, míg másik kettőt egy északkelet-itáliai Cortina d'Ampezzo beli szanatóriumban. Moravia intelligens fiú volt, és idejét az olvasásnak szentelte. Kedvenc írói között tartja számon Dosztojevszkijt, Joyce -ot, Ariostót, Goldonit, Shakespeare -t, Molière -t és Mallarmét. Megtanult franciául és németül is, és mindkét nyelven verseket is írt. [2] Magyarul megjelent művei [ szerkesztés] Római történetek; ford. Alberto moravia lázadás y. Gellért Gábor; Európa, Bp., 1957 A római lány. Regény; ford. Kismárton András; Európa, Bp., 1958 A megalkuvó; ford., bev.
Bővebb ismertető Moravia 1978-as, a magyar olvasók számára eddig ismeretlen regényében egy csodaszép és mindenre elszánt fiatal lány, Desideria mondja el megvilágosodásának történetét. Alberto moravia lázadás que. Egy bizonyos belső hangról mesél, melynek hatására a lopástól, a prostitúciótól, az orgiáktól, de még az emberrablástól vagy a vérfertőzéstől sem riad vissza. Ez az emberi társadalom alapértékeit kikezdő lázadás eleinte csak mint terv él a lány bensőjében, idővel azonban nekilát a megvalósításnak is... Pokol, egyes szám első személyben, Támadás a cenzorok ellen, A gyilkos ideológia, Moravia belső forradalma - ilyen és ehhez hasonló főcímek jelentek meg Moravia regényéről a korabeli sajtóban. A kitüntetett figyelem nem ok nélküli, hiszen a Lázadás Moravia legmozgalmasabb, legszókimondóbb és legmegosztóbb regénye. Az írótól megszokott igényes irodalmi nyelvet ugyanis durva, obszcén kifejezések tarkítják, és a formabontó stílus heves érzelmeket váltott ki a mélyen vallásos, puritán olasz olvasóközönségből.
A kitüntetett figyelem nem ok nélküli, hiszen a Lázadás Moravia legmozgalmasabb, legszókimondóbb és legmegosztóbb regénye. Az írótól megszokott igényes irodalmi nyelvet ugyanis durva, obszcén kifejezések tarkítják, és a formabontó stílus heves érzelmeket váltott ki a mélyen vallásos, puritán olasz olvasóközönségből. A regényre a megjelenést követő időszakban kritikák özöne zúdult: az "új hullám" támogatói harsányan ünnepelték, a konzervatívabbak értetlenkedtek. A Lázadás igazi botránykönyv, mely senkit sem hagy közömbösen, és még ma, több mint harminc év távlatából is mély érzéseket vált ki az olvasóból. Az olasz kulturális életben mindig eseményt jelentettek Moravia kritikái, tanulmányai és publicisztikai munkái, évtizedeken keresztül írt riportokat a legnagyobb lapoknak. Politikus alkat volt, sohasem titkolta rokonszenvét az Olasz Kommunista Párt iránt, 1983-ban párton kívüli függetlenként, de a párt listáján választották meg az Európai Parlament képviselőjévé. 1990. Lázadás - Alberto Moravia - könyváruház. szeptember 26-án római lakásán agyvérzés és szívbénulás következtében érte a halál.
pusztán a gondolat is már Lángfelhőket idéz véres szemeimnek elébe, És szívem tombol, mint a harmadfü csikó, ha A pányvás kötelet legelőször dobja nyakába A pásztor, hogy a ménesből kocsirúdho' vezesse. Nem a tehertől fél, amelyet húznia kell majd, Nem! Petőfi Sándor Levele Arany Jánoshoz. hanem a hámtól, mely korlátozza futását. És amit így elveszt, azt nem pótolja sem abrak, Sem pedig a ragyogó szerszám. Mit néki az étel S a hiu fény! megelégszik ő a pusztai gyeppel, Bármi sovány, s a záporesők szabad égnek alatta Verhetik oldalait s a bozót hadd tépje sörényét, Csak szabadon járjon, csak kergethesse tüzében A sivatag viharát s a villám sárga kigyóit - - Isten hozzátok! lelkem múlatni szeretne Még veletek, kedves hiveim, de az elragadó szél Képzeletem százrétü vitorlájába beléfújt, Szétszakad a horgony, fut gályám, elmarad a part, S ringat habkarján a látkör nélküli tenger, És mig az orkán zúg, s a felhők dörgenek, én a Lant idegébe kapok, s vad tűzzel zengi el ajkam Harsány himnuszodat, százszorszent égi szabadság!
A 3. egység (49-91. sor) a költő házasulási szándéka kapcsán a megélhetési nehézségekről, rabságot és szabadságot adó életformákról szól. Petőfi sándor le vele arany jánoshoz 6. Ez a rész már túlmutat a személyes témákon és a magánéleten: általánosabb, egyetemesebb kérdéseket érint, s a végén a költő szabadsághimnuszt zeng. A Levél Arany Jánoshoz 91 sorból áll és nem tagolódik versszakokra. Látszólag hosszú, terjedelmes, de egyetlen fölösleges szó sincs benne. Verselése időmértékes, hexameterben íródott. Műfaja költői levél (episztola). Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz!
Szalontán 1847. június 7-én keltezett Úti levelé ben azt írja, élete legszebb napjai közé sorolja azt a hetet (pontosan 9 napot), amelyet új barátja, Arany János családjának körében tölthetett. A szalontai emlékek a versben is megjelennek, Petőfi újraéli őket. Levél Arany Jánoshoz Meghaltál-e? vagy a kezedet görcs bántja, imádott Jankóm, vagy feledéd végkép, hogy létezem én is? Vagy mi az ördög lelt? … híred sem hallja az ember. Hogyha magába fogadt az öröklét bölcseje, a sír: Akkor béke veled, legyenek szép álmaid ott lenn, Feddő kérdésem nem fogja zavarni nyugalmad, Hogy mi okért hallgatsz? mért késel szólni levélben? Hogyha pedig görcs bánt, menj a patikába, s iparkodj Meggyógyulni, fiam, s aztán írj rögtön, azonnal. S ha feledél engem? ha barátod volna feledve? Dejsz ugy, öcsém, vessz meg, kívánom tiszta szivembül. Petőfi sándor le vele arany jánoshoz -. Te mikoron nevedet keblem mélyébe leírtad, Mit tettél, tudod azt? gránitsziklába acéllal Vágtál életen át múlás nélkűli betűket; Hát én? én nevemet karcoltam volna homokba, Melyet, névvel együtt, egy hó szellője is elfúj?