Remek szórakozást nyújt még második olvasásra is letehetetlen! Mindenkinek ajánlom aki szeretne viking harcosok bőrébe bújni és megküzdeni Nidhöggel a végítélet napján! Jó olvasást! vikingek magyar irodalom Bíró Szabolcs Ragnarök
Családi örökségként úgy gondolja, hogy cselekedeteinek mozgatórugói azon nemesi értékek, elvárások, amelyek mentén felmenői is éltek és viselkedtek. A kötetbemutató lezárásaként elhangzott, hogy kb. 7-8 év, mire az Anjouk regényfolyamával végez, ezért a beszélgetőtárs rákérdezett az író hosszú távú terveire is. Bíró Szabolcs elmondta, hogy még számos történelmi téma érdekli, például az új tudományos eredmények miatt a korai Árpád-kor, a honfoglalás és a kalandozások kora, de ugyanilyen érdekesnek találja azt a kérdést is, hogyan éltek egymás mellett a hétköznapokban a magyarok és a törökök a 150 éves megszállás idején, vagy családjának 20. századi története is szolgálhat majd regénytémaként. Ősze Mária Fotók: Vas Balázs
Könyv: Anjouk VI. - Királyok éneke (Bíró Szabolcs) Bíró szabolcs anjou maine et loire Bíró szabolcs anjou maine Olvassa el a teljes cikket a Mindennap Könyv oldalon! >> Bíró Szabolcs teljesen új oldalát mutatja be a Lázár evangéliuma lapjain. Április 20-án jelenik meg a nagy sikerű szerző középkorijárvány-regényként aposztrofált új munkája, melyet öt nappal később, április 25-én be is mutatnak a szélesebb olvasóközönség előtt. Olvassa el a teljes cikket a Mindennap Könyv oldalon! >> Márciusban és áprilisban összesen négy alkalommal találkozhatnak az érdeklődők a szerzővel. A felvidéki származású Bíró Szabolcs íróként, újságíróként, rockénekesként és hagyományőrzőként egyaránt tevékenykedik, történelmi témájú regényei Anjouk-sorozat néven futnak, emellett krimiket, útinaplót, gyerekkönyvet is írt már, továbbá a Szent György Lovagrend tagja és Eger Kulturális Nagykövete. 2016 óta rendszeresen zajló, 2020 tavaszán ismét folytatódó turnéja évről évre megújuló hagyománynak számít a szerző rajongóinak körében.
Rögtön az induláskor ezen az oldalon publikálta Az ötödik parancsolat című kisregényét. Az új oldal elindítása, a profilváltás olyan jól sikerült, hogy a szlovákiai média " Bíró Szabolcs megölte Francis W. Scott-ot " címmel jelentette be a tényt, ezzel a hangzatos címmel még a politikai híreket is sikerült lekörözni. A Sub Rosa című kultúrtörténeti krimije, thrillere 2010-ben jelent meg először. Azonban a krimi műfajától végképp búcsút vett a szerző a 2012-ben megjelent két kötetes Non nobis, Domine című írásával, amely műfajilag egyértelműen a történelmi regények közé sorolandó. Az Árpád-ház kihalását megelőző és azt követő években játszódó regény az Anjou regényfolyam előzménye. A beszélgetőtárs azon kérdésére, hogy sejtette-e ezen műve írásakor, hogy ekkora regényfolyammá terebélyesedik az eredeti írásmű, Bíró Szabolcs elárulta, hogy cseppet sem gondolta volna a kezdetek kezdetén. A következő kérdés, hogy mennyire lehet hiteles egy olyan történelmi regény, amelyet nem történész ír, mekkora kutatómunka előz meg egy ekkora vállalkozást.
Könyvük három különböző helyzetben élő nővér történetét mutatja be, akiknek olykor együtt, olykor pedig külön kell megküzdeniük az élet kihívásival. A Bookline októberi sikerlistájának harmadik helyén ezúttal Náray Tamás Volt egyszer egy varrodám című könyve szerepel. Az Utolsó reggel Párizsban folytatása egy "valóságos regény", melyben Náray Tamás saját emlékeiből kiindulva azt a kérdést járja körül, hogy vajon "meddig érdemes kompromisszumok nélkül harcolni önmagunkért". A Bookline októberi sikerlistája: Októberben sokan vettek kezükbe olyan romantikus történetek et, amelyek egy másik korban vagy országban játszódnak. Ilyen Karády Anna A füredi földesúr című könyve, amely a nagy sikerű A füredi lány folytatásaként bepillantást enged a XVIII. századi nemesek kiváltságos világába, ahol szemünk előtt elevenedik meg egy földesúr élete és egy nem hétköznapi szerelem. Karády Anna regényével szemben Anne L. Green nem az időben utaztatja az olvasókat, hanem térben, mégpedig Olaszországba. A Toszkán örökös egy humoros és érzéki regény, amelynek középpontjában egy lebilincselő szerelem, egy családi titok, valamint a csodálatos olasz vidék áll.
Két nagyon szeretett könyvsorozatomnak érkezett meg a következő része, és szívből tudom ajánlani mindkettőt (ahogy a sorozatok korábbi darabjait is) azoknak, akik még nem döntötték el, milyen könyvet is hozzon a nyuszi a gyerekeknek. A kiadói ajánlás szerint Babaróka és a kuflik történetei is a 3–6 éves korosztálynak szólnak; szerintem a kuflik egyes kalandjait akár már korábban is el lehet kezdeni megismertetni a gyerekekkel, ez az új Babaróka viszont kicsit komolyabb, erősebb témákat érint. A kisebbeknek nagyon tudom ajánlani a sorozatból az Apróka sír című lapozót (a korábbi Babaróka-kötetekről pedig itt, itt és itt írtunk), illetve a Kufli lapozókat (a Fityircesről itt írtunk, korábbi kufli-kötetekről pedig itt és itt). A Babaróka kövecskéi a sorozat 7. darabja: Babarókáék immár négyen, Aprókával együtt élik mindennapjaikat. Ez a nagy testvérnek, Babarókának nem mindig könnyű, ráadásul a költözés miatt új óvodába kerül, ami egyáltalán nem olyan, mint a Kölyökőrző volt. Berobban a járvány is, apa pedig hómofiszba kerül – végre napközben is együtt lehet a család, ám az összezártság nem mindig tesz jót.
Mohamed tevehajcsárként majd kereskedőként utazva ismerte meg a zsidó, a keresztény és a pogány arab vallást és 610 körül új tanokkal lépett fel. Követői elsősorban a szegények voltak, mert ellenezte az uzsorát, támogatta az elesettek gyámolítását. Tanításai miatt összeütközésbe került a gazdag kereskedőkkel, ezért híveivel együtt 622-ben Mekkából Medinába vonult (hidzsra). Ez a mohamedán időszámítás kezdetévé. 2. A vallás legfőbb tanításai Minden muszlim hisz az alábbi hat alaptételben: hit Istenben, annak egyedüliségében, és csak ő méltó imádatra; hit a Prófétákban és a Küldöttekben; hit az Isten által leküldött könyvekben, kinyilatkoztatásokban; hit az angyalokban; hit a Végítéletben; hit az elrendeltetésben. Emellett létezik az iszlám öt alappillére, ami az iszlám hitűek legfőbb kötelességeit foglalja össze: Hitvallás, miszerint egyetlen Isten van, és Mohamed az ő prófétája. Naponta ötszöri kötelező ima Mekka felé fordulva. Alamizsnaadás (zakát) a szegények számára. A reggeltől estig kötelező egy hónapig tartó böjt, azaz a Ramadán.
Az öt fő előírás mellett további kötelességek pl: a sertéshús és a szeszesitalok fogyasztásának tilalma, a többnejűség korlátozása (csak annyi felesége lehet, amennyit el tud tartani) A dzsihad (szent háború a hit terjesztéséért) minden iszlám hitű számára feladat. Ez jelentheti az emberben magában vívott küzdelmet a világi lét sokféle csábítása ellen, de a fegyveres harcot is. Aki a hitért vívott harcokban halt meg, az azonnal a Paradicsomba jut. Az iszlám tiltja Allah és Mohamed ábrázolását, s általában véve az emberábrázolást a szent helyeken, ezért a mecsetekben a növényi ornamentikát vagy geometrikus formákat idéző díszítések láthatók. A Korán mellett a szunna (a szokások hagyománya) jelenti a vallás alapját. Ehhez való viszony alapján különülnek el az iszlám fő irányzatai: Síiták: (10-14%) csak Mohamedet és leszármazottait (imámokat) ismerik el prófétaként. Szunniták: (85-87%) Mohamed halála után nem a leszármazottait, hanem az uralkodó kalifákat is elfogadták imámnak, szerintük a szunna nem zárult le Mohamed halálával.