4. Kolozsvári töltött káposzta 30 dkg savanyú káposzta, 4 savanyított káposztalevél, 2 fej vöröshagyma finomra vágva, 2 gerezd zúzott fokhagyma, 10 dkg füstölt szalonna, 30 dkg darált sertéslapocka, 2 teáskanál fűszerpaprika, 10 dkg félig párolt rizs, 2 babérlevél, 1 tojás, 1 csipet köménymag, 1csipet szárított csombor 1 dl tejföl a tálaláshoz Először a tölteléket készítsük el. Keverjük össze a darált húst, a rizst az egyik fej finomra vágott hagymát, 1 gerezd zúzott fokhagymát, az egész tojást és egy csipet köménymagot, jól dolgozzuk össze. A savanyított káposzta levelet terítsük ki, és a torzsáján lévő vastag részt vágjuk le. Egy maréknyi tölteléket helyezzünk a levél közepébe, tekerjük fel és két végét nyomkodjuk be. Fedő nélkül indítsuk el a készüléket bármilyen programon. Füstölt szalonnával, hagymával, fokhagymával készítsünk pörkölt alapot. Ebbe rakjuk bele az előzőleg átmosott vágott káposztát szórjuk meg pirospaprikával, adjuk hozzá a csombort, babérlevelet, köménymagot, ízlés szerint sózzuk.
Tesz még bele borsot, sót, rizskását. A "gömbölyded cserépfazék" aljára felvágott savanyú káposzta kerül, arra a töltelékek, megint aprókáposzta, megint töltelék, megint káposzta, rá sertésoldalas, marhahús-dagadó, pár darab liba- vagy pulykaaprólék, megint káposzta, felönti meleg vízzel vagy káposztalével. Se keverni, se berántani nem szabad, viszont levébe tejfelt kell habarni. Tálalása: az apró káposzta alul, a töltelék a tál szélén koszorú-alakban, középen a húsok. Tehát a kolozsvári töltött káposzta a XIX. században egy rántás nélküli töltött káposzta volt (az alapverziótól eltérően) rengeteg húsmelléklettel. Tálaláskor a sült kolbászokat, pecsenyéket és a benne főtt húsokat a fogás tetejére (vagy közepére) halmozták. Nos ezt a receptet keltette életre, ha úgy tetszik gondolta újra Papp Endre vendéglős, a háború utáni magyar konyha egyik legnagyobb ételkreátora, akiről már a brassói aprópecsenye kapcsán is esett szó. A vendéglős azt is elmeséli emlékirataiban, hogy Honthy Hannának a Mátyás pincében éppen a kolozsvári töltött káposzta volt a kedvence, egyik születésnapján (előadás után, későn érkezett a társaság) például ezt találta mondani a művésznő: "Nézze, kedves Papp úr, amikor a Csárdáskirálynőt énekelem, egész nap étlen-szomjan készülök az előadásra, nem eszem semmit.
Kolozsvári töltött káposzta A hagymát apróra vágjuk, és megfonnyasztjuk a zsíron. Hozzáadjuk a megmosott rizst, pár percig pirítjuk, majd öntünk rá 1 dl vizet. Ha újra felforrt, letakarjuk, és félrehúzzuk a tűzről. Kockákra vágjuk, majd ledaráljuk a dagadót és marhahúst, azután összekeverjük a kihűlt dinsztelt hagymával meg az előfőzött rizzsel. Sózzuk, borsozzuk. (A sóval óvatosan bánjunk, mert a káposzta és a füstölt hús is sós. ) A káposztafejet leveleire szedjük, a leveleket kettévágjuk, az ereket eltávolítjuk, azután betöltjük a tölteléket. Egy nagy fazék aljára vágott káposztát teszünk. Rátesszük a kaprot meg a csombort csokorban hagyva, majd erre jön az oldalas csíkokra vágva, az egyik szál kolbász 10 cm-es darabokra szelve, és egy-két darabka a csülökből. Befedjük egy sor vágott káposztával, erre pedig rásorakoztatjuk a töltelékeket, nem túl szorosan. Következhet a maradék oldalas, kolbász és csülök, a tetejére pedig a maradék vágott savanyú káposzta. Felöntjük annyi vízzel, amennyi ellepi, és 2-2, 5 óra alatt készre főzzük.
Mikor elkészült az étel, bort tölt hozzá, és megszórja borssal. A kolozsvári töltött káposzta egyik legkülönlegesebb receptje Déryné Széppataki Rózától, a vándorszínészet korának híres szubrettjétől származik, 1870 körülről. A színésznőnek nemcsak kedvenc étele volt ez a fogás, de maga is sokszor főzte, és azt vallotta, csak disznóölés idején lehet igazán finoman készíteni. Az ő változatában a lábas vagy bogrács aljára teljes egészében szalonnabőrke kerül, amire töltött káposztát rakunk (olyasmit, mint ahogyan ma készítjük). Erre hurka, szalonna és hússzeletek jönnek, majd ismét töltött káposzta. Rétegezés közben belerejtünk egy megtűzdelt sült kappant vagy libát is. Végül vizet öntünk rá, szalonnával befedjük, s már főhet is. Külön érdekesség, ennek a változatnak a tetején jelenik meg először a sült kolbász. 1891-ben jelent meg Zilahy Ágnes könyve először, a Valódi magyar szakácskönyv, itt is szerepel már a "Töltött káposzta. (Valódi kolozsvári módon. )" A töltelék fele marhából (pecsenye), másik fele (kövér) disznóból készül, a húst apróra vagdalja.
Kolozsvári töltött káposzta - Az én alapszakácskönyvem - YouTube
Add hozzá a savanyú káposzta kétharmadát, arra helyezd el a töltelékeket és a füstöltkolbászt, borítsd be a maradék aprókáposztával, majd öntsd fel annyi vízzel, amennyi éppen elfedi. (A vízhez keverhetsz káposztalét is. ) Ha kell, sózd, s lassú tűzön főzd (kb. 1-2 óra hosszan), amíg a töltelékek is meg nem puhulnak. Ekkor a töltelékeket és a kolbászt szedd ki, s a visszamaradt káposztát a tejföl feléből készített habarással "sűrítsd be". (Kevés lisztet használj, mivel a lének nem szabad "tapinthatóan" sűrűvé válnia! ) Közben a karajból süss natúrszeleteket. A maradék szalonnából vágj (a bőrével együtt) kb. 1 cm vastag csíkokat, a felső szélüket ugyancsak kb. 1 centiméteres közökben vagdosd be, s e szeleteket süsd meg kakastaréjnak (ha kész, hints rá egy kevés pirospaprikát). Tálalásnál az aprókáposztára kerülnek a töltelékek, arra pedig a natúrszelet, a kolbász és a kakastaréj, s kísérőnek vele megy a maradék tejföl. Ha a töltött káposztához debrecenit használnak, akkor a szokásos eljárás az, hogy tálalás előtt a főtt kolbászt hosszában kettévágják, sűrűn beirdalják, majd zsírban ropogósra sütik, s úgy helyezik el a kakastaréj mellett.
Ekkor a töltelékeket és a kolbászt kiszedjük, s a visszamaradt káposztát a tejföl feléből készített habarással besűrítjük. (Kevés lisztet használjunk, mivel a lének nem szabad "tapinthatóan" sűrűvé válnia! ) Közben a karajból natúrszeleteket sütünk. A maradék szalonnából (a bőrével együtt) kb. 1 cm vastag csíkokat vágunk, a felső szélüket ugyancsak kb. 1 centiméteres közökben bevagdossuk, s e szeleteket sütjük meg kakastaréjnak (ha kész, hintsünk rá egy kevés pirospaprikát).
Óbudai Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi Kar ( Óbudai Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi Kar Szent István Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi Kar) A főépület homlokzata a Thököly úton Alapítva 1879. december 1. Rövid név ÓE-YBL Hely Magyarország, Budapest Korábbi nevei Szent István Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi Kar Ybl Miklós Építőipari Műszaki Főiskola Ybl Mikós Építőipari Technikum Állami Középipartanoda Budapesti Magyar Királyi Állami Felső (Építő) Ipariskola Típus állami egyetem Oktatók száma kb. 120 fő Hallgatói létszám kb. 2200 fő Dékán Anthony Gall (mb. ) Elérhetőség Cím 1146 Budapest, Thököly út 74. Elhelyezkedése Pozíció Budapest térképén é. sz. 47° 30′ 29″, k. h. 19° 05′ 38″ Koordináták: é. 19° 05′ 38″ Az Óbudai Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi Kar weboldala A Wikimédia Commons tartalmaz Óbudai Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi Kar témájú médiaállományokat. Az Óbudai Egyetem (ÓE) Ybl Miklós Építéstudományi Kar (rövidítése: ÓE-YBL) építőmérnök-, építészmérnök- és műszaki-menedzser-képző felsőfokú oktatási intézmény.
A főiskolát a következő évtizedekben jelentős tartalmi és szervezeti változások érték. 1980 -ban a Belügyminisztériummal közös tűzvédelmi mérnökképzés indult, Magyarországon elsőként. 1987 – 1998 között Építményfenntartási ágazaton a honvédség számára képezett szakembereket. 1992 -ben engedélyezték a biztonságtechnikai mérnökképzést és 1994 / 1995 -ös tanév óta folyik műszaki menedzser képzés. Az alapképzésen túl a kar 1980 óta több, szakához kötődő szakirányú továbbképzést is folytat. Az 1997-ben lefolytatott eljárás eredményeként a Magyar Akkreditációs Bizottság műszaki intézményi szakbizottsága a főiskola valamennyi mérnöki szakát – erős minősítéssel – akkreditálta. A tartalmi fejlődést szervezeti változások is kísérték. Ezek közül külön ki kell emelni, hogy a főiskola nevét 1991 -ben a kormány a tartalomnak jobban megfelelő Ybl Miklós Műszaki Főiskolára módosította. 1995-ben a debreceni kar a Kossuth Lajos Tudományegyetem Műszaki Főiskolai Karaként folytatta tovább munkáját. A felsőoktatási intézményhálózat átalakításának keretében a főiskola 2000. január 1-jével a Szent István Egyetemhez csatlakozott, hogy az új, integrált felsőoktatási intézmény részeként a társkarokkal összehangolt oktatási, kutatási és szaktanácsadási tevékenységével hatékonyabban szolgálhassa a vidéki térségek, települések infrastruktúrájának fejlődését.
2005. január "Az Ybl Miklós Reáliskola diákhőseinek emlékműve" c. alkotás fotói Székesfehérvár településről Feltöltő Azonosító 141504 Fotózva 2005. alkotás fotói Székesfehérvár településről Feltöltő Azonosító 141505 Fotózva 2005. 16:04 Felhasználási jogok Nevezd meg! - Ne add el! - Így add tovább! 4. alkotás fotói Székesfehérvár településről Feltöltő Azonosító 141506 Fotózva 2005. 16:05 Felhasználási jogok Nevezd meg! - Ne add el! - Így add tovább! 4. alkotás fotói Székesfehérvár településről Feltöltő Azonosító 193766 Fotózva 2014. február Feltöltve 2015. 01. 25. 15:43 Felhasználási jogok Vízjel nélküli változatra van szükséged? A megadott felhasználhatóságtól eltérően használnád a fájlt? ván 15. 15:43 2014. február "Az Ybl Miklós Reáliskola diákhőseinek emlékműve" c. alkotás fotói Székesfehérvár településről Feltöltő Azonosító 193767 Fotózva 2014. 15:44 Felhasználási jogok Vízjel nélküli változatra van szükséged? A megadott felhasználhatóságtól eltérően használnád a fájlt? ván 15. 15:44 2014. február Archív fotók "Az Ybl Miklós Reáliskola diákhőseinek emlékműve" c. alkotás fotói Székesfehérvár településről Az Ybl Miklós Reáliskola diákhőseinek emlékműve 1936-ban.
Intézmény vezetője: Kalmár Ádám Beosztás: Email: Telefon: +36306416879 Mobiltelefonszám: Fax: Alapító adatok: Alapító székhelye: Típus: Hatályos alapító okirata: Jogutód(ok): Jogelőd(ök): 200280 Ellátott feladat(ok): egyéb, Szakgimnázium (művészeti, pedagógiai, közművelődési), Szakképző iskola, Technikum, Szakgimnázium Képviselő: Mahler Balázs ügyvezető 22/501665 209980714 Sorszám Név Cím Státusz 002 Ybl Miklós Szakgimnázium, Szakképző Iskola és Technikum 8000 Székesfehérvár, Várkörút út 52 Aktív 001 Ybl Miklós Szakgimnázium, Szakképző Iskola és Technikum. 8000 Székesfehérvár, III. Béla király tér 1 Nem található dokumentum.