Virtuális túra a gyulai várban A Ladics-ház – Pillanatfelvétel a vidéki polgárságról Önmagától nyíló-csukódó zsaluk legendájának helyszíne és páratlan gyűjteménye a vidéki polgárság életének. Ez a Gyula belvárosában álló Ladics-ház. Az egykori paraszti életet oly sok épület eleveníti fel, a vidéki polgárságról azonban nagyon kevés emlékünk maradt. Ettől izgalmas a 19. század elején, barokk stílusban, jegyzői lakásként épült földszintes polgárház, amit a Ladics család öt generáción át gyűjtött személyes használati és berendezési tárgyai töltenek meg élettel. Ma a hat szoba berendezései, bútorai, családi portrék mutatják be a 19–20. századi polgári család életmódját, világát. Ismerje meg Borbála asszony történetét is, akiről a városi legenda azt suttogja: nyugtalan lelke rendszeresen visszajár az épületbe! Virtuális túra a Ladics-házban Az Erkel Ferenc Emlékház – A zene háza Az 1795-ben épült kántor- és iskolaház nemzeti himnuszunk zeneszerzőjének, a magyar nemzeti opera megteremtőjének állít emléket.
1861-ben mutatták be máig leghíresebb operáját, a Bánk bánt. 1875-ben Liszt Ferenc elnökletével létrejött a Zeneakadémia, ahol Erkel Ferenc igazgató és zongoratanár volt 1886-ig, nyugdíjba vonulásáig. Ezzel zenei intézményrendszerünk egyik alapítója és megteremtője lett. A kortársak és az utókor szakmai megítélése szerint is kiváló sakkjátékos volt. Az 1850-es évek közepétől – Szén Józseffel, a legjelentősebb korabeli mesterrel – a korabeli sakkélet vezető személyisége volt és szervezője a pesti és budai sakkéletnek. Törődött a játék népszerűsítésével és új tehetségek felfedezésével. Liszt Ferenc mellett ő a magyar zenei romantika legjelentősebb képviselője, a magyar nemzeti opera megteremtője. Zenéjében olasz és francia mintákra támaszkodott, felhasználta a magyar verbunkost, a magyar történelemből vett szövegkönyveket, új operanyelvet alakított ki. Operákon kívül karműveket, dalokat, kísérőzenéket, zongoradarabokat, zenekari műveket is komponált. 1893. június 15-én hunyt el. Az első magyar olimpiai bajnok A korabeli magyar sajtó magyar delfinnek nevezte.
(Fotó/Forrás: OSZK) Önként adja magát a kérdés, hogy vajon miért tartotta fontosnak Erkel, hogy támogassa a dalármozgalmat. A kortárs Ábrányi – párhuzamba állítva a dalármozgalom és Erkel céljait – így ír róla: A magyar nép nagy zömének szunnyadó érzékét felkölteni a magasabb nemzeti aspirációkkal szemben s azok támogatásába ténylegesen is belevinni: ez képezte ez orsz. egyesület kiindulásának az alapelvét. Hogyne csatlakozott volna hát ahhoz szívvel s lélekkel Erkel Ferenc, ki elévülhetetlen alkotásaival maga is hasonló életcélt tűzött maga elé? […] A 60-as években a parázs alatt lappangott zsarátnok már lobogó lánggá nőtt s a magyar dalegyletek rohamos megszaporodásuk s tisztán nemzeti irányu ténykedésükkel a legkihatóbb kulturális tényezővé emelkedtek […]. Erkel F. bennük a magyar dal- s zeneművészet generálizáló elemét ismerte fel, mely arra van hivatva, hogy széthordja a szikrákat az egész országban s mindenütt lángot gyújtson. Ettől fogva meg is alakult aztán a kapocs, mely Erkel Ferencet a magyar dalárvilággal egész élte fogytáig felbonthatatlanul összeköté.
Zene, 1960); Somfai László: Az E. -kéziratok problémái (Zenetud. IX. 1961). – Szi. Kozma Andor: E. F. (költemény); Zsigray Julianna: A Sugár úti palota (Bp., 1957); Gál György Sándor: Hazám, hazám, te mindenem (Bp., 1960); Békeffi István-Thurzó Gábor: E. (film, 1952).
Hozzávalók: 50 dkg szív, 25 dkg vese, 40 dkg bőrke szalonnával, 1 kg toka, 1 kg vér, 40 dkg rizs, ízlés szerint só, őrölt bors, csombor, 20 dkg hagyma. Elkészítés: A belsőséget, tokaszalonnát enyhén sós vízben megfőzzük. Mikor megpuhult, kivesszük hűlni. Az abalében főzzük meg a rizst is. Házi hurka receptions. A hagymát feldaraboljuk és a szalonnás bőrkével zsíron megpároljuk. A megabált húsféléket és a kihűlt hagymát mindenestől ledaráljuk, majd összekeverjük a vérrel, a rizzsel, a sóval (figyeljünk mert a vér sót tartalmaz) és a fűszerekkel, majd vastagbélbe töltjük. Megszurkálás után 90 fokos vízben egy és negyed órán át abáljuk. A hurkákat hideg vízbe tesszük 10 percig, majd leszárítjuk. Ajánlott bejegyzések
Ha megfőttek, kivesszük, lehűtjük, s a nyers májjal együtt ledaráljuk az egészet. Keverőtálban hozzáadjuk a főtt rizst, sózzuk, fűszerezzük, elkeverjük a finomra vágott, a zsír egy részében világosra pirított hagymával, valamint az abálólé tetejéről leszedett zsírral. Ezt a masszát hideg vízben, többször, alaposan átmosott hurkabélbe töltjük, végüket lekötözzük. Ezután 90 fokosnál nem melegebb vízbe tesszük, és lassan főzzük, majd deszkára kiszedve hidegre állítjuk. Vigyázzunk, hogy az abalé ne forrjon, mert a hurka szétdurran. Az is jó megoldás, ha hidegebb vízbe téve kezdjük meg a főzést, s hagyjuk, hogy a víz a hurkával együtt közelítse meg a 90 fokot. Fogyasztás előtt zsírral kikent tepsibe, hústűvel megszurkálva megsütjük. Hagymás pirított burgonyával, párolt káposztával az igazi. Így lesz még ízletesebb A rizs főzéséhez használjunk fel az abaléből is. A legjobb májas hurka receptje, egyenesen 1939-ből. Figyeljünk rá, hogy a végeredmény ne legyen mézgás, ragacsos, a rizs pörgősre főjön. Adhatunk a belsőségek mellett a töltelékhez húsos darabokat is, ha kolbászt is készítünk, elvehetünk egy keveset a kolbászhúsból is.
(Kisbán, 1997. 476-477. ; a csáktornyai Zrínyi-udvar XVII. századi kéziratos szakácskönyve, 161., 168., 156. ) Hurka néven a történelmi Magyarország minden részén készítettek ételt. Ezek megegyeztek abban, hogy bélbe töltöttek (hajdina-, köles-, kukorica-, majd rizs-) kását, amihez a legtöbb vidéken fűszerezett belsőséget, valamennyi maradék szalonnás-véres húst adtak. (MNL II. 1979. 601. ) A szegedi tanyákon "a hurka, tréfásan hurkuli a disznó hurkabél néven emlegetett vastagbelébe készített töltelék, amely apróra vágott zsigerből, főleg tüdőből, fehérmájból, vérből, illetőleg kölesből vagy rizsből, régebben árpakásából, kukoricadarából, dercéből, újabb ínséges időkben, második világháború alatt. rizsből áll. Töltés után mindjárt kifőzik, evés előtt megsütik. A hurka töltését asszonyok csinálták. " (Bálint, 1976. 503. ) A Bácska határát jelentő Kecelen az alábbiak szerint készítik hagyományos módon: "Hurka kétféle készül, fehér és fekete. Vastagbélbe töltik. Székelyföldi véres hurka - Erdélyi Receptek Székelyföldről. A tölteléket megfőzött kásából sült vöröshagymával, sóval, paprikával, borssal keverik.
Minden háznál kerül bele máj, ide használják el a lépet, többnyire a tüdőt is. A belsőségek abálva kerülnek a hurkába. A harmincas évektől egyes házaknál a főtt fejhúsból is tesznek bele. A töltelék nagyobb részét fehér hurkának használják el. Mikor ezt megtöltötték, a többihez hozzákeverik a vért, ez lesz a fekete hurka. A század elején nyersen, a harmincas évektől inkább abálva használják a vért. " A kölest a rizs váltotta fel, illetve a kettőt egymás mellett is használták a két világháború között. (Kisbán, 1984. 783-784. ) "Fecsérli, mint Zseni a hurkát. (Kkhalas, 1648. ). "ti. egy Zseni nevű gazda a só nélkül készített hurkát kiszórta a kutyáknak" Jelentése húsos töltelékkel készített hurkafajta. " A szóláshasonlat származási helye Kiskunhalas, a Duna-Tisza közi táj egyik települése. (ÚMTSz II. 1988. 1031. ) A hurkának a dél-alföldi, szegedi étkezésben játszott szerepét a nép ajkán született találós kérdések is bizonyítják. (Bálint, 1976. Házi hurka recept magyarul. 503-504. ) A hurkával - mint hosszú évszázadok óta fogyasztott étellel - kapcsolatosan több közmondás és szólás született.
Mielőtt beletennéd, érdemes pár helyen fogpiszkáló segítségével megszúrni a hurkát, így az nem hasad ki. Ha kihűlt, máris fogyasztható a finomság.
(főzéssel, esetenként főzés utáni füstöléssel készített hurkaféle, rúd alakú, marhabélbe vagy újabban műbélbe töltött, hidegen fogyasztandó hurkaféleség. ) A bácskai hurka burkolatának színe világosbarna, egyes készítményeknél enyhén füstölt, metszéslapján egyrészt aprított sertésbőrke, másrészt nagyobb szemcsézetű belsőség, hús-, máj- és szalonnakockák láthatók. A rudak átmérője 40-45 mm, hossza 45-50 cm. Felülete száraz tapintású, világosan áttetsző, utófüstölés esetén enyhén világosbarna színű. A hurka 1476-ban személynévként fordul elő, az 1533-ra datálható forrás szerint disznóbélbe töltött, vérből, belső részek vagdalékából stb. készült étel. A "bél" jelentésű, finnugorkori "hur" szóból és a "ka" kicsinyítő képzővel létrejött főnév. (TESZ II. 1970. 170. Házi hurka recept 1. ) Régi szakácskönyv mutatja, hogy a hús és vér alapanyagú, többek között vöröshagymás, borsos fűszerezésű (savanyú) lé a hurka elődje. Ilyen ételek például a "disznóhúst fekete lével, malacot fekete lével, vérmével", ez visszautal a ludat vagy lúdfiat fekete lével receptre.