Hol nézhetjük mi is a Napfogyatkozást? A Napfogyatkozás magyar idő szerint 19 óra 15 perckor kezdődik. Számos internetes oldalon megtekinthetjük a teljes Napfogyatkozást, íme, a NASA Youtube-os élő közvetítése:
Ez évben teljes napfogyatkozás volt látható Magyarországon, s mi [Orlay, Petőfi, Jókai] e tünemény kedvéért a város [Pápa] szélére mentünk ki, hogy teljes pompájában láthassuk. A mint a nap fényes tányérja fogyni kezdett, Petőfi föltette magában, hogy annak teljes elfogyásig bele fog nézni, s csakugyan, intésem daczára sem vette le arról a tekintetét. De a mint az első sugár igen éles hatással ismét kilövellt, Petőfi szemeire csapta tenyerét, s egész hazáig karon kellett őt vezetnem, s csak napok múlva szűnt meg káprázata, de balszemének ez annyira ártott, hogy avval soh' sem látott többé tisztán. " Szemfájásomkor Teremtő isten! Szemeimre A vakságot tán csak nem küldöd? Mi lesz belőlem, hogyha többé Nem láthatok lyányt s pipafüstöt! Petőfi Sándor, 1844. Teljes napfogyatkozás Magyarországon - Forgács József - Régikönyvek webáruház. szeptember Hogyan védekezhetünk a napsugárzás ellen? Remélhetőleg mindenki tisztában van vele, hogy milyen védőeszközökkel nézheti a Napot. Csak speciális napfogyatkozás-néző szemüveg, vagy 16-os hegesztőüveg használható. Vigyázzunk arra, hogy milyen szemüveget vásárolunk!
Egyéb céljainkra nézve nem kell, csakhogy másodperc órára lesz szükség; mert itt másodpercekről levén szó, a közönséges első perceket mutató zsebórák nem elégségesek. Megjegyzem, hogy a másodperceket másvalaki számítsa fennszóval azalatt, míg a szemlélő vizsgál; így a pillanatot biztosan lehet felfogni. " Valóban: a szemre nézve legveszélyesebb pillanat az, amikor a teljesség után ismét előbukkan a Nap, vakító, éles felvillanással. Ekkorra már MINDENKÉPPEN LEGYEN RAJTUNK ÚJRA A VÉDŐSZEMÜVEG, amelyet a teljesség alatt levettünk. Teljes napfogyatkozas magyarországon. Hogy mikor tűnik fel ismét ragyogó csillagunk, az a földrajzi helyünktől függ. A Magyar Csillagászati Egyesület honlapján közölt táblázatban a legtöbb nagyobb település időadatait megtalálhatjuk! Legyünk nagyon óvatosak, s a megjelölt időpont előtt időben gondoskodjunk szemünk védelméről! E figyelmeztetés komolyságát talán Petőfi példája szemlélteti a legjobban. Részlet Orlay Petrich Soma leveléből. "Konok természetének Petőfi nem egyszer megadta az árát. Így az 1842-ik nyarán majdnem megvakulással lakolt érte.
Magyarországról csak részleges napfogyatkozásként lesz látható a június 10-i gyűrűs napfogyatkozás – írja az MTI a Svábhegyi Csillagvizsgáló közleményére hivatkozva. Az eseményt naptávcsővel, napfogyatkozás-szemüveggel vagy hegesztőszemüveggel tudjuk majd nézni. Napfogyatkozás akkor jelentkezik, amikor a Hold éppen a Nap és a Föld közé kerül, ezért a Hold árnyékot vet bolygónkra. Részleges napfogyatkozás Magyarországon | Híradó. A gyűrűs napfogyatkozás során a teljes árnyék sávjában sem tudja a holdkorong egészen eltakarni a Napot, ehelyett egy látványos fénygyűrű marad a fekete holdperem körül. Ennek oka, hogy a Hold éppen földtávolban jár, és kisebb méretűnek látszik, mint a napkorong. Budapestről a Hold a napátmérő 8 százalékát takarja csak ki, így szabad szemmel nem lehet majd észrevenni a jelenséget. Naptávcsővel, napfogyatkozás-szemüveggel vagy hegesztőszemüveggel viszont jól nyomon követhetjük a folyamatot. A mostani gyűrűs napfogyatkozás a maga teljességében csak Kanada északi részén, Grönlandon, majd Szibériában és a Távol-Keleten fog látszani.
00cm, Magasság: 20. Teljes napfogyatkozás Magyarországon - régen és most. 00cm Kategória: Forgács József (beceneve Józsi; a nemzetközi szociálpszichológiai szakirodalomban: Joseph Paul Forgas; Budapest, Magyarország, 1947. május 16. –) magyar származású ausztrál szociálpszichológus, az University of New South Wales egyetemi tanára és tudományos kutatója Sydney-ben, Ausztráliában. 22 éves korában emigrált Ausztráliába, itt alapított családot, nős, két gyermeke van, Sydney–ben él és alkot.
Amit az SSD-ről tudni érdemes Az SSD-őrület (SSD: Solid State Disk vagy Drive, magyarul félvezetőalapú, mozgó alkatrészek nélküli merevlemez) még korántsem érte el csúcspontját, de a potenciális vevőjelöltek köre folyamatos bővülést mutat. Mégis mire fel ez a nagy rajongás? Sokan csak annyit tudnak, amit a hírekből hallani, és az emberek hajlamosak a dolgoknak csak a jó oldalát látni, a rossz híreket pedig elengedni a fülük mellett. Egy olyan háttértároló, amely 120 MB/s-os olvasásra és 100 MB/s-os írásra képes? – mindenki erre vágyik, ráadásul mindezt hangtalanul. Tényleg nem tűnik rossznak, de vajon mi az igazság? Esküdt ellenségek Bármennyire is hihetetlenül hangzik, az SSD-k alapjait már az 1970-es években lefektették. Egy szilícium-nitrid-alapú EAROM (elektromosan módosítható ROM) volt az SSD elődjének megalkotására tett első próbálkozás, és ma már nehezen hihető, de a találmány azért végezte a süllyesztőben, mert az alig 10 éves élettartam nem volt elfogadható a piac számára – egyeseknek talán ismerős lehet a probléma.
Látható tehát, hogy azért az SSD-k sem teljesen makulátlanok, mint ahogy azt egyes gyártók szokása beállítani. Az átlagfelhasználók körében az SSD-k legfőbb vonzereje a sebesség, már-már legendák keringenek arról, hogy egy SSD-vel milyen gyors az operációs rendszer vagy az alkalmazások betöltése, az ablakok felnyílása, illetve szinte minden más. Még 2006 végén teszteltük a Gigabyte i-RAM -ját, amely lényegét tekintve egy DRAM-alapú SSD, és hát mi tagadás, le voltunk nyűgözve a sebességétől. Vajon ezt várhatjuk a flashalapú SSD-től is? Nem szeretnénk lelőni a poént, de valószínűleg közel sem, hiszen a DRAM-alapú megoldások olvasásban és írásban egyformán gyorsak, míg ez a flashalapú SSD-ről nem mondható el. Ráadásul ha már flashalapú SSD, akkor meg kell különböztetnünk az SLC és az MLC alkategóriákat is. Az SLC, azaz Single Level Cell és az MLC, azaz Multi Level Cell az SSD-ben található NAND memóriák (a flashmemóriák SSD-kben is használt válfaja) két altípusa. Az SLC NAND cellánként egy bit tárolására képes, míg az MLC ezzel szemben jellemzően kettő vagy néha négy bitet tárol.
A flashmemóriát az alapelvet tekintve az EEPROM egyik válfajának is mondják, bár a betűszóval általában a régebbi technológiát jelölik, melyhez képest a flash sebesség és kapacitás tekintetében is nagyot lépett előre. Leglényegesebb tulajdonsága, hogy áram nélkül is megőrzi az adatokat (non-volatile, azaz nem illékony memória). Gondoljunk csak az alaplapok BIOS-ára, melynél ma már ugyancsak flashmemóriát alkalmaznak. A flashalapú memóriák lassabbak a DRAM-alapúaknál, amit az adatok blokkos/cellás tárolásával lehet magyarázni. Az SSD-vel kapcsolatos félelem elsődlegesen az élettartam problémájára vezethető vissza. A DRAM-mal ellentétben a flashalapú tárolók egyes (memória)cellái csak bizonyos számú írást/törlés ciklust képesek elviselni, azonban a közhiedelemmel ellentétben ez nem jelenti azt, hogy a jó SSD egyik pillanatról a másikra tönkremegy. A memórialapkák adott számú írási/törlési műveletre vannak felkészítve, és ha a memórialapkán belül egy cella eléri ezt az értéket, akkor azt a meghajtó kontrollere használaton kívül helyezi (a rajta tárolt információt előtte természetesen átmozgatja).
Egy komolyabb felhasználónak már SSD ajánlott, ha játszani, videót vágni vagy épp szimulációkat futtatni akar a laptopján. Ezekhez az alkalmazásokhoz fontos szempont az, hogy kifejezetten gyors legyen a számítógép. A gyorsasághoz pedig nem elég csupán jó videokártyát vagy nagy RAM-ot venni, érdemes az SSD-re is áldozni. Ez nem egy számítástechnikai témájú blog, így maradjunk abban, hogy ezek a fő irányelvek. Vásárlás előtt érdemes konzultálni egy megbízható ismerőssel, aki járatos az aktualitásokban. Nem minden SSD és eMMC ugyanolyan, mindenből ki lehet fogni jót és rosszat is! Reméljük, hogy most már érthető, hogy melyik betűkód mit jelent! A cikk a 2019 eleji állapotokat tükrözi, a gyors fejlődés miatt az adatok hamar elavulhatnak.
Jelenleg az otthoni szerveremben 2 db 8 TB HDD pörög RAID1-ben (mdadm). 4 partíció van mindkét lemezen: sda sdb 1M BIOS boot 1M BIOS boot 512M EFI system 512M EFI system 1G /boot ---RAID1--- 1G /boot 7. 3T LVM vg ---RAID1--- 7. 3T LVM vg A rendszer és az adatok nagy része az LVM köteteken van. A /boot azért van külön, mert a GRUB nem volt hajlandó bootolni LVM over RAID-ről (pedig tudnia kellene), nekem meg nem volt kedvem vele szívni, így meg működött. A BIOS boot meg az EFI system meg nyilván nem tehető RAID-be, LVM-be végképp nem. A kérdésem a következő: arra gondoltam, hogy tennék bele egy SSD-t, hogy a rendszert felgyorsítsam, de a redundanciáról nem szeretnék lemondani. Nyilván nem vennék 8 TB SSD-t, még 256 giga is sok ide, de számoljunk annyival. Szétszedném az LVM volume group-ot két részre: maradna egy nagy része ahogy most van, de kiemelnék belőle 256 gigát, és azt a részt 3 lemezes RAID1-be tenném a két HDD és a leendő SSD között. Arra kerülne a rendszer. Hoz ez így előnyt?