Az ELKH Atommagkutató Intézet (ATOMKI) Szalay Sándor díjjal ismeri el az atom- vagy atommagfizikában, illetve ezek interdiszciplináris alkalmazási területein kimagasló eredményt elért kutatóit. 2021-ben az ATOMKI Tudományos Tanácsának javaslatára Dr. Molnár Mihályt, a magyar radiokarbon-kutatás meghatározó alakját, az ATOMKI tudományos főmunkatársát és Környezettudományi Osztályának vezetőjét tüntették ki. Az elismerést a Magyar Tudomány Ünnepe debreceni megnyitóján adták át a DAB Székházban 2021. november 4-én. Molnár Mihály az utóbbi több mint húsz évben óriási erőfeszítéseket tett azért, hogy az ATOMKI-ban fejlődhessen a régészeti radiokarbon-kormeghatározás, továbbá hogy az intézet nemzeti központként szolgálhassa az elmúlt pár ezer év történetét kutató tudományágakat és tudományos iskolákat. Jelentős eredményeket ért el a radiokarbon-módszer pontosításában, különösen a tekintetben, hogy kisméretű mintákból is lehessen információt kapni a minta korára, eredetére vonatkozóan. Ezenfelül a módszertani fejlesztéseket megcélzó Nemzetközi Radiokarbon Kompetencia és Képzési Központ (INTERACT) létrehozására irányuló GINOP projektet is ő vezeti.
Az alkalmazott technika új dimenziót adott a légköri aeroszolok forrásainak és képződési folyamatainak kutatásához is. Jelenlegi kutatásaival a nehezebben vizsgálható üvegház hatású gázokat célozza meg, mint például a légköri metánt. Részben az ő eredményei elismerésének tekinthető, hogy Magyarország az ATOMKI vezetésével csatlakozott az európai üvegházhatású gázokat monitorozó rendszerhez (ICOS - Integrated Carbon Observation System). Publikációs tevékenysége tudományágában messze kiemelkedő. A kutatás mellett Molnár Mihályt szervezői és vezetői aktivitás is jellemzi. Több mint 20 éve tölt be valamilyen vezetői pozíciót az intézetben, mindemellett TDK, diplomamunkás és PhD hallgatók témavezetője is, nemzetközi konferenciák szervezője és meghívott előadója. Több karon oktat a Debreceni Egyetemen. A fentiek alapján az ATOMKI Tudományos Tanácsának javaslatára az ezévi Szalay-díj kitüntetettje Molnár Mihály, az ATOMKI tudományos főmunkatársa és Környezettudományi Osztályának vezetője.
Molnár Mihály tevékenységének fontos területe a szén különféle izotópjait alkalmazó, pontos méréstechnikát igénylő környezetvédelmi kutatás, a légköri szén-dioxid forrásainak és nyelőinek kutatása. Az általa alkalmazott technika új dimenziót adott a légköri aeroszolok forrásainak és képződési folyamatainak kutatásához is. Jelenlegi kutatásainak fókuszában a nehezebben vizsgálható üvegházhatású gázok – mint például a légköri metán – állnak. Részben az ő eredményei elismerésének tekinthető, hogy Magyarország az ATOMKI vezetésével csatlakozott az európai üvegházhatású gázokat monitorozó rendszerhez (ICOS – Integrated Carbon Observation System). Publikációs tevékenysége tudományágában messze kiemelkedő. A kutatás mellett Molnár Mihály több mint húsz éve tölt be valamilyen vezetői pozíciót az intézetben. Mindemellett diplomamunkás, TDK- és PhD-hallgatók témavezetője is, nemzetközi konferenciák szervezője és meghívott előadója, továbbá több karon oktat a Debreceni Egyetemen.
gratulálunk! 2021. 11. 09. 19:11 Az Atommagkutató Intézet tudományos főmunkatársa a díjat a Magyar Tudomány Ünnepe debreceni megnyitóján vette át a DAB Székházban november 4-én. Dr. Molnár Mihály | Fotó: ATOMKI Molnár Mihály tevékenységének fontos területe a szén különféle izotópjait alkalmazó, pontos méréstechnikát igénylő környezetvédelmi kutatás, a légköri szén-dioxid forrásainak és nyelőinek kutatása – olvasható az Atomki közleményében. Az alkalmazott technika új dimenziót adott a légköri aeroszolok forrásainak és képződési folyamatainak kutatásához is. Jelenlegi kutatásaival a nehezebben vizsgálható üvegház hatású gázokat célozza meg, mint például a légköri metánt. Részben az ő eredményei elismerésének tekinthető, hogy Magyarország az Atomki vezetésével csatlakozott az európai üvegházhatású gázokat monitorozó rendszerhez (ICOS – Integrated Carbon Observation System). Publikációs tevékenysége tudományágában messze kiemelkedő, a kutatás mellett Molnár Mihályt szervezői és vezetői aktivitás is jellemzi.
Részecskegyorsító Központ Magfizikai Laboratórium Örökségtudományi Laboratórium Elméleti Fizikai Laboratórium Atom- és Molekulafizikai Laboratórium Anyagtudományi Laboratórium Izotópklimatológai Laboratórium (IKER) Ciklotron Laboratórium Elektronikai Laboratórium Pénzügyi és Számviteli Osztály Üzemeltetés Számítóközpont Sugárvédelmi Csoport Műszaki Osztály Könyvtár Igazgatás Tandetron Laboratórium Gondnokság Környezetanalitikai Laboratórium (HEKAL) Radiokarbon Kompetencia Központ (INTERACT)
A 120 fős reprezentatív terem városi rendezvények, kiállítások méltó színhelye. Tovább Szeged, Női sziluett képek Cefre ecetesedés kezelése Közösségi adószám
Figyelt kérdés Szomszéd beszél össze-vissza, hogy elromlott a cefréje, megecetesedett, ilyesmi. De én nem látom rossznak..., hasonlít a miénkhez, az se szokott soha rossz lenni. (Egyébként semmit nem szoktunk bele tenni, se cukrot, se egyéb szereket, csupán a színtiszta, érett gyümölcs. ) Szóval mi az ecetesedés nyilvánvaló jele? Milyennek kell igazából lennie a cefrének? 1/5 Phoney válasza: 100% Ízléses ember számára büdös, gusztustalan ízű, illetve főzéskor masszívan technokolszagú előpárlata van. Az egészséges cefreillat az a finom erjedt, boros illat, ami az elején jelenik meg, és végig csak ennek szabad erősödnie. Ha átmegy a masszív "apamiezabüdös" cefreszagba, akkor lett ecetes. Ha nem volna gusztusod meginni a levét, akkor az nem jó cefre. Jegy Hu Szeged. Sok-sok otthoncefréző ember számára az ecetes cefre és a belőle fözött ecetes pálinka a "normális", mert mindig ilyenre sikerül nekik, így ilyennek szokták meg. Lehet, hogy Te is közéjük tartozol. Az ilyen pálinka elsősorban nem azért "erős", mert ötvenfokos, hanem mert marja az ecet a torkot.
A borban egyébként is termelődik ecetsav a természetes erjedés során, de ez nem érezhető, csak laboratóriumi vizsgálatokkal mutatható ki. Desztillációs hibák 115 10. Ecetesedés 115 10. Ízhibák 115 10. Akroleines ízhiba 116 11. Az alkoholtartalom megállapítása 118 11. Szeszfokoló-vásárlás 120 11. Mérési eljárás szeszfokolóval 122 11. Alkoholkinyerés 123 12. A fogyasztási kereskedelmi forgalmazású alkoholfok beállítása 125 12. Vízminőség 125 12. A vízmennyiség kiszámítása 126 12. A vízhozzáadás 128 13. Derítés vagy szűrés 130 14. Kiszerelés és forgalmazás 135 15. Fogyasztási kultúra 138 16. Különleges párlatok 139 16. Cefre ecetesedés kezelése edge. Boróka gyümölcspárlatban 139 16. 2 Mestergyökér gyümölcspárlatban 140 16. Tárnics (e encián vagy kocsord) gyümölcspárlatban 140 16. Vilmos körte (Vilmoskörte-párlat) 141 16. Bodzapálinka 143 16. Madárberkenye-párlat 145 17. Párlatfőzés távirati stílusban 153 18. Jogszabályi előírások Ausztriában (2001. évi állapot) 154 18. A jövedéki adóról szóló törvény és a monopoltörvény.
2014. november 6., 06:30, 721. szám Kárpátalján is a végéhez közeledik a szüret. Már csak a nagyon késői fajták maradtak a tőkén, vagy a vörös szőlők áznak még a kádakban, préselésre várva. Tudnunk kell, hogy a préseléskor tiszta edénybe töltött, megfelelő cukorfokú mustok a zajos erjedés alatt nem betegednek meg. A zajos erjedés befejeződésével viszont érzékennyé válnak a borhibákra, borbetegségekre. Azt tartják, hogy Márton-nap ( november 11. ) az újbor bírája. Márton-naphoz közeledve a korai szüretelésű szőlők (Irsai Olivér, Ottonel muskotály, Golubok, Medina) borát már bátran kóstolhatjuk, ha az erjedés befejeződött, lefejthetjük a seprőről. Mire is kell figyelnünk a bor kezelése során? Előfordulhat, hogy a borunk erjedése elakad, édeskés marad, vagy nehezen tisztul. Ez két esetben okoz nagyobb problémát. Az első, ha nincs a borban megfelelő alkoholtartalom a tartósításához, és ennek következtében romlani kezd. Megecetesedett a cefre? Mik az egyértelmű jelei annak, ha egy cefre megecetesedett?. A második, ha félédes vagy édes marad, bár azt szeretnénk, hogy száraz legyen.
Az ecetbaktérium-szint csökkentése savtompító mésszel nem lehetséges. Kén-hidrogénszag, más néven záptojásszag. Minden borász számára ismert fogalom. A kén-hidrogénszag megjelenésének több oka is lehet, leggyakrabban a lisztharmat elleni védekezésnél használt elemi kén kései alkalmazásának a következménye. Tanácsos ezért az utolsó kénes permetezés és a szüret között megfelelő várakozási időt tartani. Ha szüret előtt alig hullik csapadék, ami csökkentené a bogyókon lévő szermaradványok mennyiségét, előfordulhat, hogy borunk kénhidrogén szagú lesz. Érdemes minél előbb orvosolni a problémát. Legfontosabb a bort átfejteni, szellőztetni, mert a zavarosságot okozó részecskékhez tapadnak a legjobban a kén-hidrogénszagért felelős részecskék. Ezután – akármennyire furcsának tűnik is – kénezzük a bort. Ha a kénezés nem segít, rézkufátos kezelés szükséges. Egéríz főleg akkor fordul elő, ha az erjedés elhúzódik. Cefre ecetesedés kezelése lézerrel. A bor íze kaparós egérvizeletre emlékeztet. Megelőzése a cefre vagy a must kénezése, az újborok gyors megtisztítása és kénezése által lehetséges.