Nem érdemes korán útnak indulnunk, ha partizni szeretnénk, mert hajnali fél 2-ig általában minden szórakozóhely üres, itt ugyanis később kezdődik az éjszakai élet. A bárok közelében találhatóak az Arena különböző zenei stílusokat kínáló szórakozóhelyei (Sala Madre, Sala Classic, Sala Dandy, Sala VIP), továbbá a két teremmel rendelkező Metro Disco is. Az elektronikus zene kedvelőinek szombatonként a Pervert Clubot tudjuk ajánlani. Ne lepődjünk meg, ha a tömegben szinte csak félmeztelen pasikkal találkozunk, ez itt természetes. Barcelona amit látni kell brook. De az is, hogy szinte mindenkinek kivétel nélkül gyönyörűen kidolgozott teste van, amit nem szégyellnek megmutatni. Természetesen, ha buli után szaunázni vagy cruisin-hoz támadt kedvünk, akkor sem kell messzire menni, ugyanis minden szinte egy karnyújtásnyira található a szomszédos utcákban. Habár Barcelona pride fesztiválja korántsem vonz akkora tömegeket, mint a madridi, de legalább annyira színvonalas és izgalmas esemény. A rengeteg színes programmal tűzdelt fesztivált idén tizedik alkalommal rendezik meg a katalán fővárosban.
A kilátás mellett Barcelona legrégebbi vidámparkja is sitt található. A Tibidabo tetején magasodik egy csodálatos katolikus templom, a Temple de Sagrat Cor áll valamint egy érdekes kinézetű tv-torony, a Torre de Collserola. Ezeken kívül Barcelona igen nevezetes látványossága még a Picasso múzeum, a szinte egyetlen zöldterülete Parc de la Ciutadella, itt látható a katalán parlament épülete.
Párját ritkítja ez a Kamaz, amely egy luxus lakófelépítménnyel ellátott pélpótkocsit húz. A lakó részben jól felszerelt konyha, nappali, de még szauna is van. A cirkuszi dolgozók imádnák. 2014-ben mutatták be ezt az off-road terepre tervezett 10×10-es hajtásképletű Kamaz K5340-es teherautót. Barcelona látnivalók – Studio Metropolitana. 5. The Hours – Órák (2002) Három nő élete egy regényen keresztül bemutatva: az egyik írja, a másik olvassa, a harmadik pedig átéli. 1923: Virginia Woolf ( Nicole Kidman), a huszadik századi világirodalom nagy egyénisége, a tragikus sorsú írónő hosszú gyógykezelése után elkezdi írni "Dalloway asszony" című regényét. 1951: Laura ( Julianne Moore), az öngyilkossági hajlammal küzdő terhes háziasszony elkezdi olvasni a regényt, és teljesen belefeledkezik. 2001: Clarissa ( Meryl Streep), a leszbikus kiadótulajdonos meglepetés ünnepséget akar rendezni AIDS-ben szenvedő költő barátjának. 6. Mona Lisa mosolya (2003) A wesley kollégiumban tanuló lányoknak egyetlen dolog számít, mégpedig az, hogy a lehető legjobban menjenek férjhez.
A Boquería piac Barcelonában Szokták mondani, hogy míg nem jártál a Boquería piacon, addig nem jártál Barcelonában. Persze ugyanez a mondás járja a Ramblával kapcsolatban is. 10 dolog, amit nem szabad tennie Barcelona - BlazeTrip. 🙂 De miért olyan extra a Boquería piac? Az összes Barcelonai érdekességről itt olvashatsz sokat 🙂 A Boquería piac Barcelona szívében helyezkedik el, a Ramblán. A Rambla igen népszerű a turisták körében, ami nem is csoda, hiszen ezen a másfél kilométeres utcán találunk olyan nevezetességeket, mint az Erotika múzeum, a Liceo, amely Európa legnagyobb operaháza, de több színház és számtalan étterem is található itt, és nem utolsó sorban a Boquería piac is itt van, ami többek szerint a világ legjobb piaca. Ha a helyi háziasszonyoknak vagy éttermeseknek valami igen egzotikusra van szükségük, akkor ők is ide jönnek vásárolni. Gyümölcslevek Ha a Boquería piac több, mint 2000 négyzetméterét bejárod, az olyan, mintha a világ gasztronómiáját járnád körbe, mert nemcsak spanyol különlegességeket találsz itt, hanem ázsiai, amerikai és afrikai ételeket is kóstolhatsz és alapanyagokat is vásárolhatsz.
Egy békés gyarmati városban egyszer csak megjelennek a katonák, és közlik: a Központ szerint a határ túloldalán arra készülnek a barbárok, hogy egyesült erővel lerohanják őket. Bár a határ menti település lakói eddig főleg csak akkor találkoztak a barbároknak címkézett őslakosokkal, amikor különösebb konfliktusok nélkül kereskedtek velük, a fenyegetésre hivatkozva a város élete egyik pillanatról a másikra megváltozik. Szükségállapotot rendelnek el, a hadsereg átveszi a hatalmat, a törvényes eljárásokat felváltják a brutális kínzások, a nyugodt közhangulatban pedig állandósulnak a hisztérikus híresztelések: mire készülhetnek a barbárok, milyen betegségeket terjesztenek, pontosan mennyire kell tőlük félni. Az irodalmi Nobel-díjas dél-afrikai író, John Maxwell Coetzee A barbárokra várva című könyve március közepén jelent meg ismét magyar nyelven az Athenaeum Kiadó gondozásában. (Először 1987-ben adták ki magyarul az Európa Kiadónál Sebestyén Éva fordításában. ) A barbárokra várva univerzális érvényű történet arról, hogyan tudja a hatalom egy láthatatlan ellenség képével riogatva totális irányítás alá vonni a polgárait, és átformálni az addig megszokott hétköznapok szabályszerűségeit.
J. M. Coetzee: A barbárokra várva című könyve. Art Nouveau K iadó, é. n. Papír, puha kötés. Jó állapotú könyv. Személyes átvétel Budapesten a XIII. kerületben, a Pannónia utcában lehetséges. A bolt nyitvatartási idejében, hétfőtől péntekig 11-19, szombaton 10-14 óráig. Ajánlott levélként, csomagként előre utalás után, a mindenkori postai díjszabás alapján. Foxposttal nem postázunk! Az átvételre 1 hét áll rendelkezésre, kérjük ezt figyelembe venni.
Azonban újra és újra felbukkan a barbárok híre, akik talán meg akarják támadni a várost – s vele a Birodalmat. A "civilizált" emberiség ugyanis az ő földjükből harap ki egyre nagyobb és nagyobb darabokat, ami félő, hogy egy idő után nem marad megtorlatlanul. Tudja ezt a Birodalom tökéletesen, ezért a városba küldi Joll ezredest, hogy számolja fel a barbárok jelentette problémát. Még akkor is, ha ez rengeteg áldozattal jár, és a város gondtalan, békés életének a végét hozza el. A bíró persze azt is látja, hogy a barbárok semmiféle komoly veszélyt nem jelentenek a Birodalomra. A nomád nép mindössze kereskedik néha, egyébként nem különösebben izgatja őket a városi emberek hada, akik amúgy is meghúzzák magukat a falaik mögött. A Birodalomnak azonban szüksége van a barbárokra: a külső ellenség által ugyanis saját léte is legitimitást nyer. A város láthatóan boldogan megvan a Birodalom nélkül is, ez fordítva azonban nem mondható el – így hát nélkülözhetetlenné teszi magát, hogy mindenki a hadsereg segítségére szoruljon.
Milyen hatások következtében adja fel teljesen civilizált emberi életmódját, s süllyed le az állat szintjére? A legfontosabb kérdés mégis az: mikor fog végre cselekedni? Fog egyáltalán? Vagy társadalmunkba véglegesen belekódolták, hogy majd mindent megoldanak helyetted? S ha már azt sem lehet rólunk elmondani, hogy képesek vagyunk a saját problémáinkat megoldani, vajon "civilizált emberek" vagyunk még? Mit is jelent civilizált embernek lenni? Vagy megfordítva: mit jelent barbárnak lenni? Amikor az emberek egymást ütik, verik, éheztetik, kínozzák, gyilkolják, akkor vajon ki is valójában a "barbár"? A bírónak előbb-utóbb szembe kell néznie a saját gondjaival: hogy az emberek körülötte úgy viselkednek, ami már nem illik bele a saját "ember" fogalmába. Fel lehet azt ép ésszel dolgozni, hogy az emberek megszűntek embernek lenni? Nem mintha olyan sokat számítana mindez. A bíró érzi magán a történelem súlyát: mindez jottányit sem számít az egész emberiség történelmében. Az emberek el fognak feledkezni egy kisvárosról a határon – így vajon van értelme egyáltalán küzdeni?
Az eredetileg 1980-ban megjelent könyv áthallásos az elmúlt évek magyar belpolitikát uraló közbeszédével is. Ha az írásról egy sör mellett elkezd beszélgetni egy kormánypárti és egy ellenzéki olvasó, valószínűleg másodpercek alatt egymás torkának fognak ugrani. Valószínűleg már azon a ponton, hogy egyáltalán nevezhető-e áthallásosnak a regény a mai magyar helyzetre. A békés középosztálybeli álma A lendületes, pár nap alatt elolvasható szöveg – ez az eredeti fordító munkáját dicséri – egyik legizgalmasabb része a főszereplő kezdeti dilemmája saját szerepével kapcsolatban. A katonák megérkezése előtt elfognak két fosztogató barbárt, akiket halálos kínvallatás alá helyez a központból jött ezredes.
"Itt az est, s a barbárok nem jönnek. Néhányan, kik a határról érkeztek, azt állítják: barbárok nincsenek" – szól megint Konsztantinosz Kavafisz. Barbárok talán nincsenek, mi, emberek viszont nagyon is vagyunk. És Coetzee-t olvasva közelebb jutunk ahhoz, hogy ne is legyen szükségünk barbárokra. A szerző életrajza