S ha még ez sem lenne elég arra, hogy rájöjjünk, a barlangok ismerete, sőt, vállalkozó kedvűek számára a barlangászat kipróbálása kvázi kötelező jellegű mutatvány Budapesten, annak ott van a Mátyás-hegyi-barlang, a főváros gyakorló- és iskolabarlangja, amely 2001 óta bizonyítottan összeköttetésben áll a Pál-völgyi-barlanggal (a Pál-völgyi-barlangrendszer pedig a maga 32 kilométeres hosszával ma már Magyarország leghosszabb barlangjának számít). És mindez itt van, a lábunk alatt. Mátyás hegyi barlang 3. Fotó: Szigeti Ferenc 2 / 7 Fotó: Szigeti Ferenc Miért különleges a "Matyi"? A mintegy 5, 1 km hosszúságban feltárt Mátyás-hegyi-barlang, vagy, ahogy sokan nevezik, a "Matyi" is a feltörő hévizeknek köszönheti létét, erről tanúskodnak a mennyezet falán több helyütt megfigyelhető gömbüstök. Ugyanakkor a barlangot igazán különössé furcsa módon éppen az teszi, hogy fölötte egy tekintélyes méretű agyagréteg erősen gátolja a felszínről beszivárgó vizeket, így a cseppkövek kialakulását. A cseppképződményekben szegény barlang így a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság engedélyével igazi gyakorlóbarlanggá vált az elmúlt évtizedekben.
A széles körű nyomozás végül kiderítette, hogy a fiatalok Jugoszláviába disszidáltak, és szándékosan hagytak maguk mögött barlangba menetelre utaló, elterelő nyomokat. A bármikor riasztható mentőszolgálat fontosságát viszont eztán már senki nem kérdőjelezte meg, főleg a csaknem tragédiával végződött ominózus eset után, ami ugyancsak a szolgálat alapítási évében, '61-ben történt. Sokáig rossz helyen keresték őket Egy hétvégén két középiskolás és egy huszonéves fiatal ereszkedett le a Mátyás-hegyi barlangba, majd napokig nem adtak életjelet magukról. Mátyás hegyi barlang teljes film. Egyes halvány jelek ugyan utaltak arra, hogy a föld alatt lehetnek, ám a hatóságok nem erre fókuszáltak: a társaság legidősebb tagjának tudniillik meggyűlt már a baja a törvénnyel egy illegális határátlépés kapcsán, ezért a nyomozás – pláne az áprilisi eset után –inkább erre irányult. Az idő vészesen fogyott, épp ezért a társaság egy barátja közvetlenül fordult a Barlangi Mentőszolgálathoz, hogy erős gyanúja szerint az ifjakat odalent kellene keresni.
Ezután az egész olyan, mint egy óriási játszótér, vagy egy maratoni bújócska. Egy helyen a kitámasztásra alapozó barlangi mászást is kipróbálhatjuk, de a legmélyebb nyomot lányaimban minden bizonnyal a csönd megtapasztalása hagyta, ugyanis azóta lefekvés előtt gyakran hallgatjuk a "csöndet". A túra végén ráadásul a Pál-völgyi-kőfejtő környezete, benne az új barlangász mászókával és a büfével nyújt pihenésre alkalmat. Embert mentettek a Mátyás-hegyi-barlangból - fotók a helyszínről - Blikk. Valóban vétek kihagyni! 7 / 7 Fotó: Szigeti Ferenc Budapest hihetetlenül változatos természeti értékeinek megismerése és óvása minden fővárosi feladata, ugyanúgy, mint ahogy ismerjük a Parlament épületét, vagy éppen a Nemzeti Múzeumot. Megismerkedni a főváros barlangjaival, illetve a barlangászattal pedig éppenséggel kötelező gyerekprogramnak számít egy "barlangfővárosban". Különösen, ha a föld alatt a főváros legnagyobb játszóterét találjuk! Az árakról, az egyes túrákkal kapcsolatos speciális tudnivalókról bővebb információt a honlapon találunk. Az alaptúrára való jelentkezés 120 cm-es testmagasságtól és iskolás kortól lehetséges.
Sokatok közreműködésével elkészültünk a Mátyás-hegyi Hekus-kürtő életveszély-elhárítási és rögzítési munkálataival. A történet röviden: A Hekus-kürtő, amióta az eszemet tudom, úgy nézett ki, mintha azonnal leszakadna. A leomlásra tavaly került sor, ha minden igaz, akkor egy földrengés alkalmával. Mátyás hegyi barlang 1. A felső rész a behullott és az instabillá vált kövek miatt kockázatosan és nehezen járható lett, így az omladék a legtöbb látogató számára kikerült a szokásos túraútvonalak közül. Karácsony előtt kezdtük meg a kiépítéshez szükséges engedélyezési folyamatot, ami az illetékes hivatalokon alig fél év alatt át is futott, sőt, még az anyagköltségre is kaptunk 60 ezer forintot, amiről hamar kiderült, hogy még azt sem fedezi. Hétfőn, amint már írtam, 71 fő részvételével behordtuk a több, mint 1 tonnányi építőanyagot a helyszínre (675 kg cement, fél m3 víz, perlit, hungarocell gyöngy, szerszámok). A kiépítésen keddtől csütörtökig négy műszakban dolgoztunk. A habbeton olyan beton, amelyben a sódert az annál jóval könnyebb perlit helyettesíti, és a belekevert hungarocelltől az egész massza még könnyebb lesz.
De hát félelmeinkkel jó szembenézni, a gyerekeinkért meg éppenséggel mindent! A barlangban sokféle túrát szerveznek, rövidebbet és hosszabbat, sőt akár extrémet is, le egészen a barlang legmélyebb pontjára, van csapatépítő- és van szülinapi barlangozás, van geológiai barlangtúra és földalatti földrajzóra is iskolások részére. Mátyás- hegyi- barlang. 5 / 7 Fotó: Daniel Mahlow 6 / 7 Fotó: Vörös Péter Az általunk bejárt "normál" túra kb. 1 km hosszúságú és 2, 5 órát vesz igénybe, az meg külön jó, hogy több helyen alternatív útvonal kínálkozik. Azaz a szűkületben a gyerekek jól kitombolhatják magukat, a magamfajta – hogy szépen fogalmazzak –, szemlélődni vágyó túrázók pedig megkerülhetik az adott, általában rövid szűkületet, illetve kipróbálhatják ezeket kedv és vérmérséklet szerint. Az agyagtól sárgás színezetű, hatalmas labirintust képzeljünk el ugyanis, ahol az egyes termek között kisebb-nagyobb folyosókon kell átmásznunk, vagy kúsznunk az omladékok között. Ezen felül az alaptúrán mindössze egy helyütt kell mesterséges eszközt használni: egy létrán kell lemászni rögtön a bejáratnál.
Az említett három barlang közül ennek a bejárása a legkalandosabb. Labirintusos, szűk járatain szó szerint kúszva, mászva lehet csak közlekedni, nincs kiépített túraútvonala. A látogatók profi barlangi szakvezetők segítségével tájékozódhatnak a barlangban, de a kalandos körülmények ellenére a látogatása semmilyen előképzettséghez nincs kötve. Barlangtúra – Mátyás-hegyi-barlang – Utazósdi. A szükséges felszerelést is - overall, sisak, fejlámpa - is a Duna-Ipoly Nemzeti Park munkatársai biztosítják. Mátyás-hegyi barlang Forrás:
Kiérve sokkolóan hatott a 30 fokos meleg, azonnal téptem volna le az overált magamról. A térdem már fájt a sok mászástól: nem az ízület fájt, egyszerűen elkezdett kisebesedni és megdagadni. A tenyerem sárga lett az agyagtól, és az orromból is sárga port fújtam ki. Másnap észrevettem magamon lila foltokat, de csekély ár. A csapat Nagy élmény volt, nagyon izgi, én nagyon akarok még menni. Örülök, hogy ilyen ajándékkal leptem meg foxot, bár úgy sejtem, ő nem mindig volt a túra alatt ennyire boldog. 😀
Szaglás problémák: előfordulhat, hogy nehézségeket okozhat bizonyos szagok felismerése, vagy a szagok közötti különbség azonosítása. Fáradtság: sok beteg számol be fáradékonyságról a betegség lefolyása során, főleg a nap későbbi szakaszában. Az ok nem mindig ismert. Fájdalom: a betegség sokszor fájdalommal járhat a test egyes területein, vagy akár az egész testben is. Szexuális diszfunkció: néhány Parkinson kórban szenvedő beteg a szexuális vágy csökkenéséről számolnak be. A kór kialakulásának oka Parkinson kór esetén az agy bizonyos idegsejtjei fokozatosan elpusztulnak. Az agysejtek pusztulásával kezdődik, az úgynevezett neuronokkal, amelyek szabályozzák a mozgást. A neuronok dopaminnak nevezett anyagot állítanak elő. A kór akkor áll be, amikor az idegsejtek elpusztulnak, és az agyban csökken a dopamin szintje. A dopaminhiány feltételezhetően befolyásolja a mozgást. A Parkinson kór oka ismeretlen, de úgy tűnik, hogy számos tényező játszik szerepet, beleértve: Genetika: a kutatók azonosítottak olyan genetikai mutációkat, ami akár a Parkins kór kialakulását okozhatják.
A Parkinson-kór egyelőre gyógyíthatatlan, ám folyamatát lassítani lehet. Hogyan ismerheti fel, és milyen kezelési lehetőségek állnak rendelkezsre? A Parkinson kór degeneratív betegség, mely az agynak a mozgásért és az egyensúlyért felelős idegsejtjeit érinti. A betegség oka egyelőre ismeretlen, a genetikai hajlam – ezáltal a családi halmozódás vagy öröklődés is – az eseteknek csak mindössze alig több mint tíz szálakéban bizonyítható. Egyéb lehetséges okokként az orvosok a környezetből érkező toxikus behatásokat jelölik meg. Általában a hatvanéves kor fölöttieket érinti, de egyre több extrém esetre derül fény. Az egyik leghíresebb Parkinson-kóros – Michael J. Fox, amerikai színész – például már harmincéves korában felfedezte magán a jellegzetes tüneteket. Milyen jelekre figyeljen? A legtöbb Parkinson-kóros beteg alig észrevehető tünetekről számol be – legalábbis a betegségük kezdetén. Az említett színésznek például először a jobb kisujja remegett időnként. A kisujjremegés aztán az egész jobb karjára kiterjedt.
Ennél az eljárásnál fontos, hogy bizonyítsák a betegség levodopa-válasz készségét, hogy minden kétséget kizáróan megállapíthassák: Parkinson kórról, és nem valami ahhoz nagyon hasonló betegségről van-e szó. Ez azt jelenti, hogy fokozatosan át kell alakítani a beteg kombinált gyógyszeres kezelését rövid hatású Levodopa készítményekkel. Mindezt abban a neurológiai központban mérik fel, ahol végül a kezelésre a javaslatot megteszik. Ezek után tudja megmondani a neurológusokból, pszichiáterből, pszichológusból és idegsebészből álló csapat, hogy javallott-e, indokolt-e a műtét, vagy sem. A műtét időpontjáig a legoptimálisabb gyógyszeres kezelést szokták beállítani. Minden lehetséges problémát kiszűrnek? A gondos kivizsgálás erre lehetőséget ad. Ennek ellenére– mint azt Dibó elnök úr hangsúlyozta: nagyon fontos minden hangulati és/vagy viselkedésbeli változásról tájékoztatni a kezelőorvost, függetlenül attól, hogy feltételezetten kapcsolatban lehet-e a beállított stimulációs kezeléssel vagy nem.
Parkinson-kór 2014. – I. rész, A tünetek sokfélesége és a mozgás jelentősége Ma már tudjuk, hogy Parkinson-kórban nem kizárólag a klinikai diagnózis felállításának alapjául szolgáló mozgatóidegrendszeri tünetek ronthatják az érintettek életminőségét, hanem egyéb, nem motoros tünetek is komoly problémákat okozhatnak. Dr. Dibó Györggyel, a Magyar Tudományos Parkinson Társaság elnökével beszélgettünk cikksorozatunk első részében erről a kérdésről. Miben gazdagodott a Parkinson kórral kapcsolatos tudásunk azóta, hogy 1812-ben James Parkinson először leírta a betegséget? James Parkinson esetismertetései kapcsán részletesen és pontosan írta le a róla elnevezett betegség fontosabb jellemzőit. Az elmúlt évtizedben, csatlakozva az ő régi leírásaihoz, nagyon sok olyan neurológiai és nem neurológiai tünet került előtérbe, amelyek jelentősen befolyásolják a betegek életminőségét, és ez hatással van a komplex terápia meghatározására is. Már nem kizárólag a mozgatóidegrendszeri, régóta ismert tünetek fontosak számunkra, legalább ugyanilyen jelentőségre tettek szert az ún.
Parkinson-kórban szenvedett az egykori sportoló Mohamed Ali, de szintén ezzel a betegséggel küzd Michael J. Fox amerikai színész is. Az ő esetében egészen különös, hiszen első tünetei harminc éves korában jelentek meg, pedig a kór rendszerint a hatvan felettieket sújtja. Lefolyása és eredete hasonlít az Alzheimer-kórhoz. Nem tudni, hogyan alakul ki, visszafordíthatatlan, és rendkívüli módon megnehezíti az életet. Mi a Parkinson-kór? A Parkinson-kór súlyos degeneratív idegrendszeri megbetegedés, melynek során az agy azon idegsejtjei pusztulnak el, melyek az egyensúlyozást, a testtartást és a testmozgást szabályozzák. Az esetek nagy részében a hatvan felettieket érinti, de számos példa van extrém, korai megbetegedésekre is. Jelenleg Magyarországon húszezer beteget regisztráltak. Kialakulásának oka nem tisztázott. A genetikai hajlam az esetek mindössze 15%-ában mutatható ki, az öröklődés vagy a halmozódás ezáltal kizártnak tekinthető. A legújabb kutatások azonban összefüggést találtak a Parkinson-kór és más, sokkal hétköznapibb betegségek között is.