Az ötödik pecsét (DVD) leírása Egy órás, egy könyvügynök, s egy asztalos ül egy külvárosi kocsmában és a kocsmárossal arról beszélgetnek, ha módjuk lenne haláluk után feltámadni, kinek a sorsát választanák, a gazdag zsarnokét vagy az agyongyötört, de tisztességes rabszolgáét. Másnap már a nyilasok kínzószobáiban kerülnek a felvetett válaszút elé. Jellemzők Cím: Az ötödik pecsét Műfaj: Dráma Rendező: Fábri Zoltán Színészek: Őze Lajos, Márkus László, Bencze Ferenc, Horváth Sándor, Dégi István, Latinovits Zoltán, Cserhalmi György, Nagy Gábor, Moór Mariann Készítés éve: 1976 Képformátum: 1. 33:1 (4:3) Stúdió: MNFA Játékidő: 107 perc Korhatár besorolás: Tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott. Adattároló: DVD Adattárolók száma: 1 Audióformátum: Magyar 2. 0 Nyelvek (audio): Magyar Felirat: Angol, akadálymentesített magyar Megjelenési idő: 2019. 07. 05 Tömeg: 0. 2 kg Cikkszám: 1298761 Termékjellemzők mutatása
A nagy író tud nem írni, amikor nem tud írni. " Ő már odaadott mindent korábbi verseiben, novelláiban, regényeiben, drámáiban. Ereje főként humanizmusában, morális bölcseletében és realista ábrázolóerejében, sallangmentes, lényegre törő fogalmazásában rejlett. Ezért is mondták róla: prózái verstömörségűek. Rendkívüli lényeglátó képességével egyszerű, közérthető módon tudta formába önteni gondolatait. Írásaival elsősorban a legveszedelmesebb emberi ostobaságra, a fanatizmusra hívta fel a figyelmet. Ezek egyik gyöngyszeme 1963-ban megjelent regénye, Az ötödik pecsét, amelyből 12 évvel később Fábri Zoltán méltó adaptációt készített, többek között Őze Lajos, Márkus László és Latinovits Zoltán színészóriások főszereplésével. 1944-ben, a nyilasterror végnapjaiban négy kisember ücsörög egy kocsmában, akik mintha bizonyos "kasztokat" is képviselnének. Kovács szaki, az egyszerű, józan életű, kétkezi munkájából élő, megbízható és becsületes asztalos. Béla kolléga, a műveletlen, jóindulatú, ugyanakkor ízig-vérig kereskedő habitusú, ügyeskedő, számító kocsmáros.
"Ne tartóztasd meg magad a szenvedéstől, hogy jó lehess, és ott légy majd azok között, akikről János jelenéseinek angyala feltöri az ötödik pecsétet! " – biztatja önmagát. Gyurica éppen ezen az estén tárja a társaság elé történetét Tomoceuszkakatitiről, a zsarnokról, és Gyugyuról, a rabszolgáról. Mindketten a távoli Lucs-lucs szigetén élnek, ahol az uralkodó kegyetlen rendszabályozásai megfelelnek a hely és a kor erkölcsének. Több ezer embert korbácsolt, csonkított vagy ölt meg, köztük nőket, gyerekeket, sőt a saját szülőanyját is. Eközben meg volt győződve arról, hogy ő a világ legrendesebb embere, és soha semmiféle lelkiismeret-furdalás nem gyötörte. Hiszen csak társadalmának elfogadott normája szerint cselekedett, így eszébe sem jutott megkérdőjelezni tetteinek helyességét. Ezért Gyugyu is beletörődött sorsába: a zsarnok kivágta a nyelvét, mert mosolyogni merészelt; egyik szemét kiszúrta, mert véletlenül rálépett kedvenc majmocskája farkára; tizenéves lányát elvette, s a halálba taszította élveteg kedvteléseivel; felesége orrát lekaszabolta egy ügyetlen mozdulata miatt.
Tán ez minden idők legjobb magyar filmje. Azt hiszed, csak horroron szoronghatsz jót? Túrót. Irány Az ötödik pecsét. Kell még néhány érv? Tessék: olyan a sztori, lehidalsz ( Sánta Ferenc regényét filmesítette meg a stáb Fábri Zoltán rendező vezetésével) olyan képeket látsz, lehidalsz (operatőr: Illés György) zseniális magyar színészek mutatják meg benne Latinovitstól Őze Lajoson, Márkus Lászlón, Bencze Ferencen és Horváth Sándoron át Cserhalmi Györgyig, hogy a legocsmányabb mocsokban is lehet embernek maradni sírni fogsz a végén, lehet, hamarább is, de minimum lesz mire fogni az esti feles(eke)t tök komolyan: tán ez minden idők legjobb magyar mozija. A film a nyilas rémuralom alatt játszódik, de persze úgy általában a terrorról szól. Ragadjunk ki egy jelenetet. Kocsmaasztalt ül körül néhány fős társaság, egyikük, Gyuricza úr, elmesél egy történet bizonyos Tomóceusz Katatikiről, a zsarnokról, aki büntetésül kivágta az egyik óvatlanul elmosolyodó rabszolgája, Gyugyu nyelvét, majd egy ügyetlenség miatt kiszúratta Gyugyu feleségének szemét, utóbb a rabszolgapár kislányát ajándékba adta egy másik zsarnoknak, aki "szórakozásában" halálra kínozta szerencsétlen gyermeket.
Összefoglaló A regény cselekménye 1944-ben, a nyilas terror napjaiban játszódik. Négy kisember: egy műveletlen, ügyeskedő kocsmáros, egy egyszerű, becsületes asztalos, egy örök kételkedő, különc órás és egy finomkodó könyvügynök beszélget estéről estére egy kocsmában az élet nagy kérdéseiről, erkölcsről, lelkiismeretről. Tét nélkül filozofálgatnak, okoskodnak, elméleteket gyártanak. A könyv megfordítja a mindennapi históriát: ezek az emberek, amikor komolyan, őszintén végiggondolják a sors kínálta lehetőséget – embertelenség árán menekülni az embertelen pokolból –, elbuknak, de amikor maga az élet állítja eléjük a nagy kérdést – nyilasok jönnek a baráti társaság tagjaiért –, a korábban általuk felállított szélsőséges erkölcsi helyzetet a valóságban is kénytelenek kipróbálni: egytől egyig az emberi tisztaság és bátorság hőseivé magasodnak. Az ötödik pecsét mai irodalmunk egyik legjelentősebb alkotása, amelyből Fábri Zoltán – a már klasszikusnak számító – filmet rendezett.
Jöjjön hát a lista a legmagasabb lakóházakról – meglehet, nem teljes, de legnagyobbak tán mind benne vannak (a gigakollégiumokat, mint a 67 méter magas budapesti Schönherz –kollégiumot ezúttal nem vettük számításba). Toplista+fotó: íme 10 fantasztikus és nyomasztó magyar magasház! | Magyar Narancs. Tiszteletbeli első helyezett, a porba dőlt pécsi listavezető Az immár csak néhai pécsi Magasház is megér legalább egy bejegyzést 1974 és 1976 között épült, addig nem alkalmazott, úgynevezett utólagos feszítésű, avagy IMS rendszerrel, ami papíron jóval nagyobb statikai biztonságot és szeizmikus kockázat szempontjából való nagyobb megfelelést biztosított – ez aligha csak a technológia származási helyén, Jugoszláviában volt fontos. A bontás előtt Fotó: MTI 1977-ben költöztek be az első lakók, de csak 13 évig birtokolhatták az épületet: 1990 márciusától már egy lélek sem lakott benne. Utólag már szinte lényegtelen, hol hibáztak az építési technológia adaptációja során (állítólag a betonba kevert kötésgyorsító volt a ludas), de az épületet tartó feszített vázszerkezet rozsdásodni kezdett, s ezt már nem tudták orvosolni (egykori összefoglaló cikkünk az elátkozott házról itt olvasható).
Térkép: Az egyes járatok részletes menetrendjei megtekinthetőek a lenti képekre kattintva.
Ezt a címet a következő évben a pécsi Magasház ugyan elhódította, de mint tudjuk, ez a dicsőség sem tartott sokáig: a porba taszított - konkurencia múltával megint ők az elsők. A Liszkai Károly által tervezett épület jellegzetessége, hogy a három lift csak a 22. emeletig szállítja az embert, utána a 23. -at még elérjük gyalog, s a valóságban nincs is 24. emelete. Tervezés szempontjából a szolnoki ikertestvére a korábban átadott gyöngyösinek, sőt állítólag annak építésének tapasztalatait is hasznosították. 3. Debreceni toronyház A Petőfi téren álló, 79 méter magas épület dettó a hetvenes években épült. A néhai hangulatos cikke szerint Pongrácz Pál, aki akkoriban a városrendezési tervezést irányította, vázolta fel elsőként a magasház ideáját, majd az ötlet kivitelezésében segítőre lelt a Debrecen tervosztályát vezető, Borbai Kálmán személyében, aki szinte saját emlékművét kívánta felállítani a sokemeletes panel újszerű alakjában. Gyöngyös toronyház címe cime de capoves. Az óriás hajlék immár harminc esztendeje hever egyedi vasbeton cölöpjein, ekképpen tanúsítva a letűnt korszak maradandóságát – legalábbis így emlékezett a tervező, Mikolás Tibor.