Petőfi Sándor: Szeget szeggel. A gyümölcsöt lopó fiút elkapja és megveri a szomszéd bácsi, amiért bemászott a kertjébe. Ám a gyermek ismeri a szomszéd titkos szerelmi viszonyait és felfedheti titkát. Hogyan látja ezt Petőfi Sándor? És hogyan egy 21. Petőfi Sándor: Szeget szeggel (elemzés) – Oldal 2 a 2-ből – Jegyzetek. századi gyerek? Alkotók: szereplő: Markos Krisztián Zsolt, Üveges György rendező: Szabó Hajnalka Gyártó: Mindegy Kulturális Társulás Időtartam: 3 perc 12 mp
A vers műfaját kétféleképpen szokták meghatározni. Mondják rá, hogy népi életkép, mivel Petőfi az életből ellesett jelenetet ír le dalban. Kiragad egy életdarabot a nép világából és megverseli. Petőfi sándor szeget szeggel. Az életkép azonban állókép jellegű műfaj, míg ez a vers csupa mozgalmasság (Petőfi dinamikus egyéniségét tükrözi). Mivel egy történetet ad elő, úgyszólván követelmény is a mozgalmasság. Ezért Pándi Pál szerint találóbb lenne "mozgó életkép"-nek nevezni a verset. De vannak olyan elemzők (pl. Goda Imre), akik szerint a versben nem a történet a lényeges, hanem a főszereplő, ezért a műfajt nem annyira életképként, mint inkább zsánerképként kéne meghatározni (a zsánerkép megnevezés a "zsáner" szóból ered: ha azt mondjuk, "valakinek a zsánere", akkor arra gondolunk, hogy a kedvelt embertípusa milyen). Tehát azért zsánerkép, mert a vers szereplőiben típusokat ábrázol Petőfi, bár fentebb már említettem, hogy a szomszéd bácsi ábrázolása zsánerszerűbb, mert nem jön át annyira az egyénisége, mint a főszereplő fiúé, aki körtét lopott tőle.
Goda Imre), akik szerint a versben nem a történet a lényeges, hanem a főszereplő, ezért a műfajt nem annyira életképként, mint inkább zsánerképként kéne meghatározni (a zsánerkép megnevezés a "zsáner" szóból ered: ha azt mondjuk, "valakinek a zsánere", akkor arra gondolunk, hogy a kedvelt embertípusa milyen). Tehát azért zsánerkép, mert a vers szereplőiben típusokat ábrázol Petőfi, bár fentebb már említettem, hogy a szomszéd bácsi ábrázolása zsánerszerűbb, mert nem jön át annyira az egyénisége, mint a főszereplő fiúé, aki körtét lopott tőle. Szóval vitatható, hogy a vers mennyire zsánerkép, mennyire egyénített a lírai én, lehet-e típusnak tekinteni. A versben lírai és epikai elemek keverednek: epikai elem a miniatűr történet, lírai elem az érzelmek képekben való kifejezése, megjelenítése. Milyen képekről van szó? Néhány példa: 1. a "lagzi"-metafora, amely a csábító körték és a fütykös somnyél ellentétéből bomlik ki. 2. az esetet búsan szemlélő megszemélyesített Hold is (" Fellegekből vett magára / Gyászmezet, / És megosztva szenvedésem / Könnyezett.
A homokos vízpartnak már sokan ismerjük az előnyeit és hátrányait is, de azt talán kevesen gondoljuk, hogy milyen apró kincseken sétálunk egy-egy ilyen parton. Az apró homokszemcsék szabad szemmel mind egyformának tűnnek, pedig nagyon is különbözők. A homok különféle kőzeteknek és ásványi anyagoknak apró szemű törmeléke, melyet a víz, jég vagy a szél elhordott eredeti képződési helyétől, és alkalmas helyen lerakott. A homokszemek titkaira 250-300-szoros nagyításban derülhetett fény A mikroszkóp alatt más a világ, és ez esetben is kiderült, hogy egy-egy homokszemnek mi volt az előző élete: ásvány, kagyló, csiga vagy üvegdarab volt-e. Dr. Gary Greenberg mikroszkopikus fotóinak is az a célja, hogy megmutassa, hogy valójában milyen szép és egyedi egy-egy homokszem. 300-szoros nagyításban készült fotóval bizonyítható az is, hogy a homok összetétele változhat attól függően is, hogy az található. Hawaii partjain a homok tele van a trópusi tengeri élőlények maradványaival Fotó: Dr. Gary Greenberg Más partokon, hőmérséklettől függően inkább a különböző kőzetek és ásványi anyagok alkotják a homokszemeket A Plum-sziget strandján a gránit színezi a homokszemeket Fotó: Yanping Wan A letört kagyló csúcsa az idők folyamán homokszemmé csiszolódhat Fotó: Gary Greenrberg A Bahamákon (Andros szigetén) ezek a kerekded szemcsék kalcium-karbonátok a homokszem legfőbb alkotói A természet csillogó kincsei homokszemekbe rejtve További nagyszerű fotók ITT találhatók.
Előnye, hogy működéséhez semmiféle külső energiaforrás nem kell (sem elektromos, sem mechanikus), ezért nem is romolhat el. Az időmúlás jelképe [ szerkesztés] A homokóra az idő és a halál attribútuma a keresztény liturgiában; rendszerint csontváz mellett ábrázolják, amely homokórát visel a kezében vagy a fején. Főleg falusi templomokban használták még a 19. század végén is: a szószékre állították fel, hogy a pap meghatározhassa prédikációjának időtartamát. Az informatikában a homokóra piktogramja azt jelzi, hogy a felhasználónak várakoznia kell. Források [ szerkesztés]
A homokóra az időmérés egyik régi eszköze. Két, egyforma nagyságú, nagyjából kúp alakú edényből áll, amelyek lyukas csúcsait egymáshoz illesztették. A felső edényt homokkal töltik meg, amely bizonyos idő alatt a nyíláson át az alsó edénybe folyik. Ha a felső edény kiürült, a homokórát megfordítják, hogy ismét a homokkal telt edény álljon felül. A homokóra a felső kúpból meghatározott idő alatt kiürülő anyag időszükségletét jelzi, ami a felhasználás szempontját szem előtt tartva egy előre beállított érték (pl. 3 perc, fél óra, stb). Ezt az időt az üveg alakja, mérete és a benne lévő anyag mennyisége és minősége határozza meg. A homokóra a köztes időt általában nem jelzi, illetve az nem olvasható le. Az eltelt ciklusidő az utolsó homokszem leesésekor telik le. Ez az idő hosszú, folyamatos használat alatt kis mértékben változhat, mivel a legördülő homokszemek egymáshoz dörzsölődnek, ezért alakjuk változhat, ami befolyásolja az eltelt időt. Az eltérés a felhasználás szempontjából elhanyagolható.