ónodi országgyűlés. Marosvásárhelyen beiktatják erdély i fejedelmi posztjába Rákóczi Ferencet. Közteherviselés: a nemesek is adóznak. Ez ellen Túrósz vármegye követei tiltakoznak. Megvan az eredménye: felkoncolják őket. Megtörténik a Habsburgok második trónfosztás a. Mikor volt az ónodi országgyűlés. 1707 -ben az ónodi országgyűlés kimondta a Habsburg-ház trón¬fosztását. A kuruc sereg zömét a bujdosókból, parasztokból összeverődött, kiképzetlen, rosszul felszerelt irreguláris csapatok alkották, amelyek időn¬ként bravúros rajtaütéseket hajtottak végre, de gyakorlatilag egyetlen na¬... Lajos francia király ösztönzésére a rendek az ónodi országgyűlés en (1707. június 17-én) a Habsburg-házat és Józsefet trónvesztettnek nyilvánították, és kijelentették, hogy a királyi szék üres marad mindaddig, míg a jövő országgyűlés en nem választanak új királyt. 1707 Erdély elfoglalása ónodi országgyűlés - Habsburg ház trónfosztása - általános adózás bevezetése 1708 sárospatak i országgyűlésen örökös szabadságot ígér a végig kitartó katonáknak... Képviselve voltak a székelyek a nemsokára azután tartott ónodi országgyűlés en is, ahol a bevonulásnál ott voltak a székely veres drabant ok. Erdélyben Pekry Lőrincet hagyta a fejedelem fővezérül.
"Országunkat király nélkül lenni jelentjük" Nem tudjuk, az urakra milyen hatása lett volna a vezér szavainak. Bercsényi Miklóst, Károlyi Sándort és a fejedelem legközelebbi bizalmasait azonban oly módon megindította a szónoklat, hogy kardot rántva Turóc követeire vetették magukat. Rakovszkyt ott helyben halálra kaszabolták, a sebesült Okolicsányit három nap múlva kivégezték, a megye többi delegáltját börtönbe vetették. Ez megtette a hatását, az országgyűlés hamar megszavazta az adót. A következő lépés is ment, mint a karikacsapás, az ónodi országgyűlés 1707. június 13-án kimondta: "Eb ura fakó, József császár nem királyunk! Ónodi országgyűlés – Magyar Katolikus Lexikon. " – vagyis a Habsburg-ház trónfosztását. Történelmünk során ez négy alkalommal esett meg, itt olvashat róluk. "És ekképpen régi dicső szabadságunknak s legfelső törvényes jussunknak erejével és authoritásával, mely mind isteni, mind emberi törvények szerint reánk szállott és származott – senki arra bennünket nem kényszerítvén, sem abban ellent nem tartván, hanem teljes jókedvünkből és szabadakaratunkból hazánkban interregnumot lenni vallunk, tudniillik országunkat király nélkül lenni jelentjük és hirdetjük" Sajnos Rákóczi számítása nem vált be.
[5] A nemesség különböző csoportjai eltérő álláspontot képviseltek a jobbágy-földesúri viszony rendezése kapcsán. Egyesek, mint Wesselényi Miklós, a szabályozott, általános örökváltság mellett kardoskodott. [5] A követek többségének utasításában az állt, hogy az önkéntes örökváltságot támogassák, vagyis azt, hogy a jobbágy földesurával szabadon megegyezhessen földje megváltásáról. Ez a nemességnek biztosította volna a fejlesztésekhez szükséges pénzt a hitelek kamatterhe nélkül, és a jobbágy-földesúri rendszert elkezdte volna bomlasztani. [5] A kiváltságőrzők csoportja ezzel szemben úgy érezte, azzal, hogy a jobbágyok szabadsághoz jutnak, az ő szabadságuk veszíti értékét. Egyikük így érvelt: "Ha nagyon megszaporodnának a kiváltott községek, lehetetlenné válnék, hogy itt nekik az országgyűlésen repraesentatiot [6] ne adjunk, ami alkotmányunk rendszerét fenekestől kiforgatná [... ]. Azt mondják ugyan nem szűnünk meg szabadok lenni, bár a népet is részesítjük a szabadságban. De mit ér nekem a szabadság, ha minden ember szabad?
hogy, amint Babits Mihály fogalmaz Eucharistia című versében: "hogy szellem és ne hús tegyen / magyarrá. s nőjünk az ég felé / testvérnépek közt mint a fák / kiket mennyből táplál a Nap". Ferenc pápa megáldja a kongresszus keresztjét. Fotó: Magyar Kurír Őszintén szeretném, ha nemcsak egy "kipipált" rendezvény lenne ez a kongresszus összességében, hanem cselekvésre lelkesítő élmény mindannyiunk számára, úgy, ahogy azt jelszava is mondja: "Minden forrásom belőled fakad". Jakab Gábor
Az újabban négyévente megrendezésre kerülő NEK, amelyre legközelebb 2020. szeptember 13-20-a közt Budapesten kerül sor, világméretű ünnepségsorozat az Eucharisztia megismerésének és tiszteletének elmélyítésére, a katolikus keresztények tanúságtétele Isten szeretetéről a világ felé. A Kinek? Minek? Mindenkinek! címen tartott előadás során Fábry Kornél atyától megtudtuk, hogy a nagyszabású rendezvényre, amelynek előkészületi munkálatai és megvalósítása az olimpiáéhoz hasonlatos méretűek, Magyarország már megkezdte a felkészülést. Az eddigi előkészületek Létrejött a kongresszust megszervező és lebonyolító általános titkárság. A teológiai bizottság kidolgozott három témát – az első év tematikája a keresztény életünk forrása az Eucharisztia volt, a másodiké az Eucharisztia az egyház életének forrása, a harmadiké pedig Eucharisztia forrás a világ számára –, amit tavaly márciusban kellett a Szentatyának bemutatni, azóta megszületett a döntés, hogy a kongresszus mottója a 87. zsoltár 7. verse: Minden forrásom belőled fakad.
"Minden forrásom belőled fakad" (Zsolt 87, 7) – énekeljük a zsoltárban, és ez gyakran eszembe jut, amikor ott térdelünk a Legszentebb előtt, e szavakat Őrá vonatkoztatva. Tőle származom? Az Oltáriszentség anyaga a kenyér és a bor, én nem ezekből vagyok, de hogy nekem testem van, "anyagból vagyok", ahhoz köze van az Isten Fiának is: "Anyám méhében te szőtted a testem" (Zsolt 139, 13), és teremtő Atyám ezt Fiában tette nekem/velem: "Benne teremtetett minden és benne áll fenn minden" (Kol 1, 16–17). A Zsidókhoz írt levél szerint Isten Fia azért veszi magára az emberi testet, hogy az emberi test eggyé legyen az Atya akaratával: "Testet alkottál nekem. (…) Íme, megteszem a te akaratodat" (Zsid 10, 5–9). Ott térdelek a Test Misztériuma előtt, és kezdek erőt érezni magamban (ó, hányszor "depressziós" a hitünk! ), hogy mint az Atya "fia a Fiúban" (hiszen meg vagyok keresztelve! ), az ő akaratának éljek, hogy testi létezésemhez kapcsolt akaratom eggyé legyen az Övével. "Minden forrásom belőled fakad" – a létem, a tetteim, a vágyaim, akarásaim értéke, értelme, ereje, világossága e Test Misztériumánál és Benne átalakul, fényt kap, és ezt érzem, ez a fizikai tapasztalatom (tessék kipróbálni!
– mondja Jeremiás a 17:3-ban. Legyen az Úr a reménységünk életünk minden területén! Valljuk és éljük meg ma is: " Minden forrásom belőled fakad. " (Zsolt. 87:7. ) Borítókép - Fotó: Constantin Opris | Lelkiség
Dr. Boda-Novy Zsolt a körmendi csoport tagja A további élménybeszámolókat itt olvashatják Élményeink Élményeink (2) Élménybeszámolók Marcaliból
Az 1938-as NEK főoltára a budapesti Hősök terén Pontosan annyi idős vagyok, mint amennyi idő eltelt a Budapesten 1938-ban megrendezett XXXIV. eucharisztikus kongresszus óta, hiszen éppen ebben a 2. világháborút közvetlenül megelőző évben születtem az akkor is Romániához tartozó Erdélyben, Farkaslaka községben. Életkoromnál fogva az említett kongresszusról nyilván nem lehetnek személyes élményeim, de az akkor keletkezett eucharisztikus himnusz ma is legkedveltebb templomi énekeim közé tartozik. Buzdító felhívása talán még időszerűbb, mint 1938-ban: "Krisztus kenyér s bor színében Úr s király a föld felertt, / forrassz eggyé békességben minden népet s nemzetet". NEK Budapesten 1938-ban Nagyon látványos és tömeges népi vallásosság jellemezte az azóta letűnt korszakot. Nagyot változott a világ körülöttünk. Már a világűrben is többször jártunk, s lábunk nyomát otthagytuk a Holdon. Aztán magunk mögött hagytuk mind a lelkeket agyongyötrő barna nemzeti szocalizmust, mind pedig a vörös kommunizmust.