2021. december 26., 09:49 Jézus születését az Egyház liturgiája nyolc napon keresztül ünnepli, karácsony másnapján, december 26-án azonban a liturgia fehér színe pirosra változik: a vér és a szenvedés színére. Az első keresztény vértanúra emlékezünk. Fotó: Rembrandt: Szent István vértanúsága István diakónus vértanúságát Szent Lukács örökítette meg az Apostolok cselekedeteiben (6, 1–8, 2). István a hét diakónus egyike volt, akiket az apostolok azért választottak, hogy az imádságnak és az ige szolgálatának éljenek. A hét diakónus közül Lukács kiemeli Istvánt, aki "hittel és Szentlélekkel eltelt férfi" volt. Kegyelemmel és erővel eltelve csodákat és jeleket művelt a nép körében. Erre a libertinusok, cireneiek, alexandriaiak, kilikiaiak és asiaiak zsinagógájából némelyek ellene támadtak, és vitatkozni kezdtek Istvánnal, de bölcsességével és a Lélekkel szemben, amellyel beszélt, nem tudtak helytállni. " István minden égi ajándékot a szolgálatra kapott, a szó eredeti értelmében, teljes egészében szolga, "diakónus" volt.
Szent István vértanú Szépek az évenként visszatérő karácsonyi énekek, a templom és az otthon karácsonyi hangulata. A mindennapok küzdelmében kiéhezett lelkünk sóvárogva fürdik meg mindezekben. Ez annyira így van, hogy karácsonyból nem elég egy nap. Az egyház ebből az igényből fakadóan nyolc napon át, ünnepli Jézus Krisztus születését. Mégis Karácsony másodnapján, amikor szent István vértanúságát ünnepeljük, mintha üzenetében és hangulatában nem illene bele ebbe az ünnepkörbe. Mélyebbről szemlélve azonban rádöbbenünk, hogy szent István áldozata igazából a lényegre irányítja figyelmünket. Ahogyan a szülőknek egy csecsemőt nem elég szemlélni, hanem feladataik vannak vele szemben – így az isteni kisdedre sem elég csupán elérzékenyülve gondolni, hanem kötelezettségeink vannak, amelyek keresztény voltunkból fakadnak Ezt a mai evangéliumban Jézus így fogalmazza meg: " Miattam helytartók és királyok elé hurcolnak, hogy tanúságot tegyetek előttük és a pogányok előtt. " Tanúságot tenni, a Krisztus követő elengedhetetlen kötelezettsége.
Sarród középkori eredetű egyutcás falu. Az Ostffy-család után a Nádasdyak, majd a Megyeriek birtokolták. A település a XVII. században az Esterházyaké lett. A középkori faluban már állt egy torony nélküli templom, amelyet 1752-ben átépítettek. A Szent István vértanú templom mai alakját 1846-ban kapta. Az épületet meghosszabbították, előcsarnok került a főhomlokzat elé és tornyot emeltek hozzá. Az átépítést Sztankovits János püspök és Borbély György győri kanonok - a falu szülötte - adománya tette lehetővé. Az egyhajós középtornyos egyszerű barokk épület homlokzata klasszicista. 1873-ban Zalka János püspök segítségével kapott a templom a győri karmelitáktól felszerelést. Az oltárt Fodróczy plébános állíttatta. A főoltárképen Szent István vértanúságát örökítették meg. Az orgonát Kőnig Fülöp készítette 1846-ban Sopronban, amelyet klasszicista faragások díszítenek. A templom régi harangjait az I. Világháború idején rekvirálták. A szószék az 1930-as években készült. Napjainkban a toronyban kettő harang lakik.
» PROGRAMOK » Krisztus Egyházának első vértanúja annak a hét diakónusnak egyike, akiket Jeruzsálemben az apostolok választottak ki a szegények gondozására (Csel 6, 5). Hellén származású, "hittel és Szentlélekkel eltelt férfi" (Csel 6, 5), aki fontos szerepet töltött be a keresztény közösségben, és ezzel magára vonta a zsidók gyűlöletét. A Főtanács elé hurcolták és Jézushoz hasonlóan, hamis tanúk vallomása alapján halálra ítélték. Megkövezésekor a tanúk Saul (a későbbi Szent Pál) lábához rakták le ruháikat, és "azon a napon nagy üldözés tört ki a jeruzsálemi egyház ellen". Szent István megölése azonban nemhogy gyengítette volna, de épphogy megerősítette a keresztények elkötelezettségét. A megkövezés helye az 5. sz-ig nyomon követhető hagyomány szerint a mai Damaszkuszi kapu mellett volt. István ereklyéit az 5. században találták meg. Rómába vitték, és Szent Lőrinc mellett helyezték el. Ő a kádárok, kőfaragók, parittyások, szabók, takácsok védőszentje; állatok eleségének megáldásakor, gyomorfájás, oldalszúrás, fejfájás esetén kérik oltalmát.
Eszerint István volt az első diakónu-sok feje. Munkája azonban nem merült ki az özvegy-, illetve szegénygondozásban. Segített az apos-toloknak az igehirdetésben is. "Telve volt kegyelemmel és erővel és nagy csodákat művelt a nép között. " A jeruzsálemi hellenista zsinagógákban tömörült zsidók nem jó szemmel nézték ezt a működését s némelyek közülük vitába is szálltak vele. Azonban gyöngéknek bizonyultak s "nem tudtak helytállni a bölcsesség és Lélek előtt, aki szólott" belőle. Vereségük bosszúra sarkalta őket. Embereket küldtek ki titokban, s azok azt híresztelték, "hogy hallották őt, amint káromló szavakat mondott Mózesre és az Istenre". Ennél nagyobb vá-dakat nem is terjeszthettek volna róla. Sikerült is fölizgatniuk ellene nemcsak az egyszerű népet, hanem a nép véneit és az írástudókat is. A fölizgatott tömeg elfogta Istvánt s a szinédrium, a fő-tanács elé állította. A legfőbb zsidó bíróság annak rendje és módja szerint a tanuk kihallgatásával kezdte a tár-gyalást. A hamis tanuk ilyeneket vallottak: "Ez az ember minduntalan a szent hely és a törvény ellen beszél.
István személyében és küldetésében világosan láthatóvá válik a lelkek szétválása, hasonlóan ahhoz, ami Jézus körül lejátszódott. Nem véletlenül válik a tanítvány életének vége is hasonlóvá Mesteréhez. Minden égi ajándékot a szolgálatra kapott István, aki a szó eredeti értelmében, teljes egészében szolga, "diakónus'' volt. Miként Jézust, Istvánt is a főtanács elé állították, és ez a jogi hatóság folytatta le a pert. Ugyanazokkal a vádakkal léptek föl ellene, mint Jézus ellen: Embereket fogadtak föl, hogy állítsák: "Hallottuk, hogy káromló szavakkal illette Mózest és az Istent! " Fölizgatták a népet, a papokat és az írástudókat, úgyhogy rárontottak, megragadták, és a főtanács elé hurcolták. Ott hamis tanúkat szólaltattak meg, akik állították: "Ez az ember folyvást a szent hely és a törvény ellen beszél! " (ApCsel 6, 11--13). Istvánon beteljesedik Krisztus ígérete: "Amikor majd a zsinagógákba vagy a hatóságok és a hatalmasságok elé hurcolnak titeket, ne gondolkodjatok rajta, hogyan védekezzetek és mit mondjatok, mert a Szentlélek abban az órában majd megtanít benneteket rá, hogy mit kell mondanotok'' (Lk 12, 11-12).
Mallarmé: Egy faun délutánja by Budai Csilla
Gaston Calmette, a Le Figaro szerkesztője erkölcsi alapon támadta a koreográfiát. Auguste Rodin szobrász megvédte. A felháborodás biztosította a közönség érdeklődését a balett iránt, akkor és most is. Az első amerikai előadásra 1916. január 17-én került sor New Yorkban. A Katolikus Színházi Mozgalom úgy döntött, hogy a befejezést módosítani kell. A befejezést megfelelően módosították. Diagilev azt mondta a Metropolitan Operaház vezetőjének: "Amerika megmenekült". Ezután a balett különböző előadásokat látott egészen 1936-ig, amikor is az eredetinek egy közeli fakszimiléjét mutatták be a Metropolitanben W. de Basil ezredes Ballets Russes-ének előadásában. Grace Robert úgy véli, hogy az eredeti balettet Isadore Duncan másolóival és görög táncaival szembeni esztétikai ellenpontként hozták létre. Történet Lincoln Kirstein leírja a történetet: "Egy faun heverészik egy dombon... Hét nimfa csoszog el mellette lánclépésben... A faun kíváncsian leereszkedik, hogy megnézze őket. Kíváncsiak, majd megijednek, elmenekülnek, hogy aztán félénken visszatérjenek.
Ez Debussy egyik legismertebb műve, amelynek sikere azonnali volt, és amely az impresszionista zene legkiválóbb példája. Maurice Ravel nevezte "egyedülálló csoda minden zene". Számos hangszeres együttes számára írták át, a legtöbbet kétségtelenül Gustave Samazeuilh fuvolára (vagy hegedűre) és zongorára való redukciója jelentette. A partitúrát Raymond Bonheur zeneszerzőnek szentelték. A munka elemzése Debussy más műveihez hasonlóan az E-dúr fő kulcsának megjelenése is késik, a tónusskála és a kromatikus szakaszok használata az első oszlopokban az "abszolút tónusos elmosódás" benyomását kelti. A Prelude tehát fuvolán játszott, keleti jellegű kromatikus arabeszkével nyit, és megadja a mű témáját: A kották átmenetileg le vannak tiltva. Fő témája a fuvola, az elején a Prélude à l'Aprés midi d'un Faun által Claude Debussy. A munka, amely 110 bar, ihlette a vers L'Apres-midi d'un Faun által Stéphane Mallarmé, ami önmagában áll 110 alexandrinusok. Koreográfiai adaptációk Néven The Egy faun délutánja, a 1912, Vaslav Nijinsky, a Ballet russes a Serge de Gyagilev létrehozott ezen Prelude egy koreográfiát, amely forradalmasította a gyakorlatban a pillanatban a tánc.
Gál György Sándor: Egy faun délutánja - Debussy életregénye könyv Gál György Sándor: Egy faun délutánja - Debussy életregénye 1974 Zeneműkiadó Oldalak száma: 598 Rövid leírás Debussy regénye ez és egy örvénylő koré, mely életre hívta Claude Debussy zenéjét: a Pelléas szinte suttogva elmondott drámájának, A tenger gigászi természetképének, a Faun délutánja antikmodern álmának muzsikáját. Gál György Sándor új könyve zenetörténet és regény, történelem és jellemrajz: egy különös, bonyolult, ellentmondásos alkotószellem képe, egy léleké, mely szerelemből szerelembe, válságból válságba hányódik, ha valóban remekművet alkotott. Debussy keményen és szépítés nélkül kivésett arcéle mögött egy csodálatos kor rajzolódik ki: Monet és Baudelaire, Renoir és Mallarmé, Zola, France, Rolland, Clémenceau, Dreyfus, D'Annunzio, Jaurés évszázada és a vérözöné, melyet az első világháború zúdított az emberiségre. Gál György Sándor a muzsikus szakember biztonságával elemzi Debussy korszakos remekműveit, de rávilágít az alkotások emberi forrásaira is: szenvedélyre és csalódásra, szerelemre és haragos indulatra, elénk állítva a világpolgárt és a szenvedélyes franciát, aki a gall szellem tündérkertjét akarta újjáteremteni.
Emellett Law eszményi módon játssza a szerepét, a háttérből támogatja Hawke játékát, ami sokat segít a főszereplőnek is. E két színész páratlan tehetsége nyilvánvaló, Law egyébként is előszeretettel szerepel sci-fi-ben, de legalábbis kedveli a szokatlan mozikat, míg Hawke remekül hozza a figuráját, és tőle sem állnak távol a változatos szerepek. Kapcsolata Uma Thurmannel – illetve a hajszál kínálása – a legmélyebb bizalom szimbóluma egy előítéletekkel mélyen barázdált életben, egy olyan társadalomban, ahol már születésedtől kezdve meg van határozva, hogy WC-t pucolsz, vagy az űrbe repülsz. Egy álomgyilkos világban játszódik a film, melyben közel két órán keresztül csodálhatjuk az akarat erejét és végső diadalát. Andrew Niccol, a Truman Show és a Terminál írója, a Simone rendezője – ahogy eddig is – nem akármilyen történetet vitt a vászonra. Hangulatában és megvalósításában nem áll annyira távol a jelenkortól, az ember közelebbinek érzi, mint a Star Wars-t mondjuk. Szerző: 2007. szeptember 8.
A Faun megpróbál játszani velük, de azok megijednek ettől a félig fiú, félig szörnyetegtől. A legkevésbé félénk... visszatér; összekulcsolják a karjukat. Az érintkezés megijeszti; elmenekül, leejti a sálját... szívesen maradna, de a lény túlságosan megrémíti. Felugrik a sziklára, és magával viszi a sálját... Testét felkönyökölve, hosszában beledugja a kendőjét. "