Utoljára tavaly október végén volt ilyen drága mindkét olajfajta. Az Irán olajiparát célzó amerikai büntetőintézkedések tavaly november 4-én léptek hatályba. Az iráni olaj legnagyobb vásárlói (Olaszország, Görögország, Törökország, India, Kína, Tajvan, Japán és Dél-Korea) 180 napra mentesültek az amerikai szankciók alól, de fokozatosan csökkenteniük kellett az Iránból származó importot. A Fehér Ház hétfőn felszólította az iráni olaj vásárlóit, hogy szüntessék be május 1-jétől az ügyleteket, különben szankciókkal sújtja őket. Trump elnök úgy fogalmazott, hogy várakozásai szerint Oroszország és Szaúd-Arábia 10-15 millió hordóval csökkenti az olajkitermelést, mivel mindkét ország jelezte, kész megállapodásra jutni. Kőolaj világpiaci arabic. A The Wall Street Journal című (WSJ) című amerikai gazdasági napilap úgy tudja, hogy a sivatagi királyság fontolóra veszi kitermelésének napi 9 millió hordóra való csökkentését, ami 3 millió hordóval kevesebb az áprilisra tervezett szintnél. Eddigi napi csúcsán a Brent 47 százalékos pluszban állt, ami a valaha mért napon belüli legerősebb ütem.
Pittel kifejtette, hogy másrészt az olajembargót sem lenne szabad túl sokáig halogatni. "Mert ezzel csak több időt adunk Oroszországnak, hogy más vevőket találjon olajszállításainak, miközben az EU-tól származó bevételek továbbra is a rendelkezésére állnak" - fogalmazott. Hozzátette: a halogatással pedig az uniós tagállamok is kisebb késztetést éreznek majd az orosz szállítások kiváltására. A Müncheni Gazdaságkutató Intézet szakértője szerint megoldhatónak tűnik az orosz kőolaj kiváltása más beszerzési forrásokból. A szén és az olaj behozatalának együttes megtiltása, miközben nem biztosítható az orosz gázszállítások folyamatossága, már komoly gondot okozhatna - mondta. Kőolaj világpiaci art contemporain. Pittel úgy vélekedett, hogy a szén- és kőolajárakra gyakorolt hatás attól függ, hogy a globális kínálat csökken-e az embargó miatt. Ha Oroszországnak sikerül viszonylag hamar máshol értékesítenie a nyersolajat és a szenet, akkor a piacokat érő sokk sokkal kisebb lesz – mondta. Ebben az esetben azonban szerinte az Oroszországra gyakorolt következmények is enyhébbek lennének.
Az amerikai kormány most először kérte Kínát, hogy csatlakozzon egy összehangolt akcióhoz. A Nemzetközi Energiaügynökség és a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) az utóbbi hetekben azt mondta, hogy a következő hónapokban bővülni fog a kínálat, több készlet áll majd rendelkezésre.
Oroszország nem támogatta a kitermelés még erősebb visszafogását a koronavírus-járványnak a keresletre és ezáltal az árakra gyakorolt negatív hatásainak kivédésére, amire válaszul a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) felmondta a kitermelést korlátozó megállapodást. Óriási mínuszok az ázsiai tőzsdéken Ázsia és a csendes-óceáni térség tőzsdéin súlyos veszteségekben zártak az indexek hétfőn. A Morgan Stanley Capital International által számított, Japánt kivéve az ázsiai részvénypiacok árfolyam-alakulását mérő index (MSCI Asia ex Japan) 4, 61 százalékkal 490, 26 pontra süllyedt. Kőolaj világpiaci ára 2019. A vezető tőzsdeindexek közül Tokióban a 225 válogatott részvény Nikkei mutatója 5, 38 százalékos, az ausztráliai S&P/ASX 200 7, 33 százalékos, a dél-koreai Kospi pedig 4, 19 százalékos, míg sanghaji tőzsde fő mutatója, a Shanghai Composite 3, 01 százalékos veszteségben fejezte be a kereskedést. az Asia Dow 4, 78 százalékos, míg a hongkongi tőzsde 3, 78 százalékos Európa is nagy eséseknek néz elébe Meredek, 5 százalékot meghaladó csökkenéssel nyithatnak a főbb nyugat-európai részvénypiacok hétfőn, miután a pánikba esett befektetők fejvesztve menekülnek a kötvényekbe, hogy ellensúlyozzák a koronavírus-járvány gazdaságra mért csapásának hatásait.
A nagy összeomlás 2014-ben következett be, és azóta lényegében semmi olyan strukturális változás nem történt, amely arra utalna, hogy érdemi, tartós javulás várható. Ez pedig érvényes nem csupán a nyersanyagok áraira, de a szektorhoz köthető részvényekre is.
Az új francia kulturális miniszter, Roselyne Bachelot szerint széles konszenzus alakult ki arról, hogy az eredeti formájában kellene helyreállítani a párizsi Notre-Dame-székesegyháznak a tavalyi áprilisi tűzvész nyomán leomlott huszártornyát. Az illetékes bizottság csütörtökön tárgyal a kérdésről. "Úgy tűnik, hogy széles konszenzus alakult ki a közvéleményben és a döntéshozók részéről is – de a végén azt hiszem, a köztársasági elnök hozza meg a döntést – az eredeti formában történő helyreállításról" – mondta a tárcavezető a France Inter közrádióban. "Nehéz azt mondani, hogy teljesen ugyanolyan lesz, de a huszártorony szellemében ugyanolyan". Párizs erdeje vagy üvegtorony: a Notre-Dame újjáépítése - Architextura blog. A felújításon dolgozó építészekből, szakértőkből és helyi képviselőkből álló szervezet csütörtökön ül össze, hogy megvitassa a gótika egyik emblematikus épülete felújításának részleteit, a miniszter szerint elsősorban a tetőszerkezet és a huszártorony újjáépítése lesz napirenden. A leomlott huszártorony 1860-ban épült Eugene Viollet-le-Duc tervei alapján, miután az eredetileg 1250-ben épített szerkezetet 1786 és 1792 között lebontották.
A tűzvész másnapján Emmanuel Macron elnök azt közölte, öt év alatt szeretné helyreállíttatni a székesegyházat, s jóllehet a határidőt sokan szorosnak találják, a kormánybiztos úgy fogalmazott, "nem kérdőjelezi meg" a katedrális 2024 áprilisi megnyitását, de ez nem jelenti azt, hogy addigra minden helyreállítási munka véget ér. Elmondta, hogy a munkálatok lassúak, mert nagyon óvatosan kell haladni, miután egyszerre csak négy alpinista dolgozhat a megrongálódott állványzaton. Az egész világot megrázó tűzvészt követően több mint 900 millió eurónyi felajánlás érkezett mecénásoktól, nagyvállalatoktól és szervezetektől, valamint egyszerű hívektől a világ minden tájáról a helyreállításra. A tűz másnapján megkezdett épületstabilizálási munkát azonban a munkásokat fenyegető ólommérgezés veszélye miatt tavaly júliusban három hétre leállították, ősszel és télen a viharok nehezítették a munkát, márciusban pedig a koronavírus-járvány miatt állították le több mint egy hónapra. A székesegyház előtti teret azonban május 31-én megnyitották a nagyközönség számára.
Ehhez a táborhoz tartozik a székesegyház főépítésze, Philippe Villeneuve is. A "modernisták" – köztük maga a köztársasági elnök is – viszont újító kézzel nyúlnának az épülethez, rajta hagyva a XXI. század többé-kevésbé merész lenyomatát. Forrás: MTI Fotó: Unsplash Magyar Kurír