Endrei Judit Született Kurdics Judit 1953. május 7. (69 éves) Szolnok Állampolgársága magyar Nemzetisége magyar Élettárs Sütő Péter újságíró Gyermekei Sütő Nóra (1991) Sütő Laura (1994) Szülei Kurdics István Karkus Irén Foglalkozása bemondó műsorvezető lapszerkesztő Iskolái Juhász Gyula Tanárképző Főiskola (–1977) MÚOSZ Újságíró Iskola (–1978) Eötvös Loránd Tudományegyetem (–1983) weboldal IMDb A Wikimédia Commons tartalmaz Endrei Judit témájú médiaállományokat. Endrei Judit (született Kurdics) ( Szolnok, 1953. –) magyar televíziós bemondó, szerkesztő-műsorvezető. Élete [ szerkesztés] Kurdics Judit néven született Szolnokon 1953. május 7-én Kurdics István és Karkus Irén gyermekeként. Nagy József, a 24.hu munkatársa kapta az először átadott Magyar Sajtódíjat | 24.hu. 1973–1977 között a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola tanulója volt Szegeden. Ezután egy évig (1977–1978) a MÚOSZ Újságíró Iskolában tanult művelődéspolitikát. 1980–1983 között elvégezte az ELTE -BTK magyar–orosz szakát. 1989–90-ben az Európai Kulturális menedzserképzőbe járt. 1976–1998 között tévébemondó volt a Magyar Televíziónál.
Utána jött Moszkva és Szentpétervár, de az Kína után már olyan, mintha átugrottam volna a szomszédba. Tervezzük még Iránt és Isztambult. Utazásai során Endrei fogságban tartott gepárdot is simogathatott Iránt? Az nem a legbiztonságosabb környék mostanában. Nem fél? Endrei: Kétszer már elnapoltuk az utazást, mert tüntetések és harcok voltak, szóval őrült nem vagyok. Jogos kérdés A sorozatban nemcsak paragrafusokkal, hanem a jogászi hivatás néhány kiválóságával is megismerkedhetünk. O lyan jeles szakemberek mondják el tanácsainkat, tapasztalataikat, amilyen Dr. Bánáti János, Dr. V ékás Lajos, Dr. F ialka György, Dr. Fülöp Zsuzsanna, Dr. Borbély Zoltán és, a New Yorkban praktizáló Péter Rónai. Tarics Péter: Magyarként, rendületlenül | Felvidék.ma. S zerkesztő - műsorvezető: Dr S ütő Péter Bővebben Párosan szép.. Párosan sok értelemben lehetünk. Akár családban, akár barátságban, akár munkában vagy vállalkozásban. A sokoldalú Sütő Péter túl az Ász-párok és a Párosan szép című könyvein, ezúttal egy beszélgetős műsorba invitálja Önöket, ahol népszerű és érdekes párosokat ismerhetnek meg, még közelebbről.
Dr. Sütő Kálmánt (1929-2013), a Magyar Szabványügyi Hivatal (MSZH) egykori elnökhelyettesét, szakmai vezetőjét, a Vasiak Budapesti Baráti Körének elnökét egy budapesti kórházban érte a halál vasárnap, értesült fiától, Sütő Kálmán felsőmaráci polgármestertől a A felsőmaráci születésű dr. Sütő Kálmán miniszterhelyettesi rangban dolgozott két évtizeden keresztül a Magyar Szabványügyi Hivatalban. A hatóság szakmai irányítójaként több nemzetközi szervezetben képviselte hazánkat. A mezőgazdasági tudományokból doktorált szakember sohasem szakadt el Vas megyétől, illetve szülőfalujától. Amiként emlegetni szokta: "Budapesten vagyok otthon, de Felsőmarácra megyek haza". Az ő irányításával gyorsult föl a hazai szabványosítás, intenzívebbé vált a magyar szakemberek részvétele a nemzetközi szabványosítási tevékenységben. Díjazták az elmúlt év legjobb újságíróit. Munkásságát életműdíjjal ismerte el az Európai Minőségügyi Szervezet Magyar Nemzeti Bizottsága (EOQ MNB), amelynek örökös tagja, tiszteletbeli elnöke volt. A bizottság életműdíját is kiérdemelte.
[ halott link], 2009. január 6. Külső hivatkozások [ szerkesztés] Pető Péter: El kell mondanunk azt a valóságot, amit mi ismerünk – Interjú. In:, 2017. március 6. A világ, ahol futballbírónak lenni kitörési lehetőség – Interjú. In: Szeretlek Magyarorszá, 2017. június 6. Pető Péter: A lájkok uralma a magyar demokrácia halála –, 2018. szeptember 21. Pető Péter cikkei – Pető Péter népszabadságos cikkei – Page Not Found. Történelmi stúdióblog – Csunderlik Péterrel közösen Focival a gyógyulásért
További fénkyépek a Képgalériánkban tekinthetők meg ITT>>> Fotó: Krűger Viktor László Attila, {iarelatednews articleid="36871″}
Tarics Péter ( Komárom, 1966. május 16. –) előadóművész, újságíró, politológus, rendező, közíró. Életrajz [ szerkesztés] Szülővárosában érettségizett 1984-ben. 1984-86-ban a a pozsonyi Komenský Egyetem Természettudományi Karán matematikát és fizikát tanult. 1985-ben Komáromban történelmi és irodalmi előadósorozatot indított a magyarságtudat ápolására, melynek keretében 36 estet rendezett. 1987-től a komáromi Városi Művelődési Központ szakelőadója, majd 1990-től újságíró lett; különböző ismeretterjesztő előadásokat, műsoros és irodalmi esteket tartott (volt pl. Madách Imre-, Széchenyi István-, Ady Endre-, József Attila-, Sütő András-estje stb. ). 1988-tól a Magyar Televízió Panoráma című műsorának munkatársa. 1991-ben a Komáromi Lapok szerkesztője, 1994-ben megalakította a Szinnyei József Könyvkiadót. Műsoraival, előadásaival Magyarországon kívül Európa több országában is fellépett. Irodalmi, publicisztikai, történetírói pályázatok díjazottja. Határsávon túl címmel önálló előadói CD-t adott ki.
Az osztalékelőleg fizetési korlát levezetésében egyedüli változás a Sztv 39. § (4) alapján, hogy az értékelési tartalékot pozitív jelzővel látták el. Összességében tehát elmondható, hogy a lényegi változás az osztalék tekintetében az, hogy 2016-tól az osztalékot az arról szóló döntés évében szükséges kimutatni. Az osztalékelőleget nem érintette ilyesfajta módosítás, hiszen azt abban az időszakban szükséges kimutatni, amikor kifizetésre került. Ebből adódóan egy adott évre vonatkozóan kifizetett osztalékelőleg és meghatározott osztalék két egymást követő évben kerül kimutatásra. SALDO adótanácsadás - Saldo Zrt.. Osztalékfizetés a törzsbetétek arányától eltérően A másik, az osztaléknak a törzsbetétektől eltérő mértékben történő fizetésének semmisségével kapcsolatos jogszabályhely, a Ptk. 3:187. paragrafusa, amely szerint a társaság által teljesített kifizetésekre vonatkozóan a XXVI. fejezet rendelkezéseitől való eltérés semmis. Ez a Ptk. kommentárja szerint szintén nem az osztalékfizetés arányára vonatkozik, hanem a Gt. 132. paragrafusa által is tartalmazott szabályt emeli át, amely az osztalékfizetésről való döntés, illetve az osztalékra jogosultság feltételeire vonatkozik, és tőkevédelmi szabályokat fogalmaz meg, hitelezővédelmi szempontból.
Osztalékot kiváltó adó könyvelése A Gyorskérdés szolgáltatás igénybevétele az Önadózó újság előfizetői részére biztosított. Az összes hozzászólás megtekintéséhez regisztráljon vagy lépjen be előfizetőként! Az Önadózóval könnyebb lesz alkalmazni a jogszabályokat, követni a változásokat, teljesíteni az aktuális adózási, könyvviteli feladatokat, és elkerülni a buktatókat. Osztalék könyvelése 2012.html. A Gyorskérdés menüpontban pedig előfizetőként szakmai konzultációt kérhet. Összesen: 2 db hozzászólás Vissza az előző oldalra Szabályzatok Szabályzatok kategória összes termékének megtekintése E-Könyvek E-Könyvek kategória összes termékének megtekintése Szakkönyvek Szakkönyvek kategória összes termékének megtekintése Önadózó segítség az ügyek elektronikus intézéséhez.
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény ( Szt. a továbbiakban: számviteli törvény) újabb módosítását az egyes adótörvények módosításáról szóló 2020. évi CXVIII. törvény tartalmazza. A számviteli törvény módosítása elsősorban más jogszabályi változásokkal való összhang és a törvényen belüli belső összhang megtemetését szolgálja, illetve egyszerűsítéseket tartalmaz. Tőketartalék változásának elszámolása 2019. október 1-jei hatálybalépéssel módosult a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv. ). Osztalékot kiváltó adó könyvelése - SZÁMVITEL témájú gyorskérdések. A Ctv. új előírása alapján a cég a változásbejegyzési kérelemben – a tőkeleszállítás kivételével – meghatározhatja a cégadata változásának (így többek között a tőkeemelésnek) az időpontját. A cégadat változásának időpontja határozza meg a könyvviteli elszámolás időpontját is. Ennek megfelelően 2019. év végével módosult a számviteli törvénynek a jegyzett tőke változásának könyvelési időpontjára vonatkozó előírása, ugyanakkor nem változott a tőketartalék változásának könyvelési időpontjára vonatkozó előírás, amely ázsiós tőkeemelés esetén azonosan kezelendő a jegyzett tőke változásának könyvelésével.
A (3a) bekezdés alapján a szabad eredménytartalék és saját tőke összegének meghatározásánál növelő tételként figyelembe lehet venni az előző üzleti évi beszámolóban még nem szereplő, de a tárgyévben a mérlegkészítés időpontjáig elszámolt, a 84. § (1) bekezdés szerinti kapott (járó) osztalék, részesedés összegét. Osztalék könyvelése 2019. Fentiek szerint az osztalék forrásának meghatározása során a szabad eredménytartalékot az előző évi adózott eredménnyel, valamint a mérlegfordulónap és a mérlegkészítés időpontja között, a döntés meghozatalának évében elszámolt, kapott (járó) osztalék összegével növelt értékben lehet figyelembe venni az új szabályok alapján. Kifizethető osztalék meghatározása A 2016 előtt hatályos törvény (Sztv. § (3)) alapján az osztalékhoz rendelkezésre álló összes forrás a pozitív (szabad) eredménytartalék és az adózott eredmény összege. Amennyiben az eredménytartalék negatív előjelű, a tőketartalékból fedezhető, ezért az adózott eredmény önmagában is figyelembe vehető, mint kifizethető forrás.
Az új szabály 2020. november 27-én lépett hatályba. Elengedett osztaléktartozás elszámolása A gazdasági társaság tulajdonosa számára jóváhagyott osztalékot a társaságnál, mint kötelezettséget a számviteli törvény előírása alapján – a jóváhagyás időpontjával – az eredménytartalék terhére kell elszámolni. A társaság tulajdonosa ugyanakkor az osztalék miatti követelését – a kifizetése előtt – különböző üzletpolitikai megfontolásokból elengedheti. Eddig az elengedett osztaléktartozást egyéb bevételként kellett elszámolni. Könyvelési-tanácsadó: Fizetendő osztalék elszámolása. Mivel korábban a jóváhagyott osztalékot az eredménytartalék terhére kellett elszámolni, ezért ha a tulajdonos a gazdasági társaság ilyen jogcímen fennálló tartozását a későbbiekben elengedi, akkor azt indokolt közvetlenül az eredménytartalék – mint eredeti forrás – javára elszámolni (ezzel párhuzamosan a kapott osztalék, mint a társasági adóalap csökkentő tétel is kivezetésre kerül). Így az új előírás szerint az eredménytartalék növekedéseként kell kimutatni az osztalék miatti kötelezettség elengedett összegét, ha a jóváhagyott osztalékból származó követelését a gazdasági társaság tulajdonosa (tagja) elengedi, az elengedés időpontjával.