1. Mi az EU Alapjogi Chartájának jelentősége? A dokumentum kiáll az EU alapját jelentő olyan értékek mellett, mint az emberi méltóság, a szabadság, az egyenlőség és szolidaritás. Ezek az elvek garantálják az európaiak számára a szabadságot, a biztonságot és az igazságosságot, tiszteletben tartva a jogállamiságot és demokráciát. 2. Miért van szükségünk a Chartára? A múltban az európaiak alapvető jogait különböző időpontokban és különböző szintekem, módokon garantálták a különböző országok. Ahhoz, hogy megfeleljen a társadalmi, tudományos és technológiai változásoknak, az EU úgy döntött hogy egyetlen dokumentumban kell összefoglalni az alapvető személyes, polgári, politikai, gazdasági és szociális jogokat: ez az Európai Unió Alapjogi Chartája. 3. Milyen jogokat garantál a Charta? A Charta 54 cikkből áll, amelyek 6 fő részre tagolva az uniós polgárok alapvető- és szabadságjogait biztosítják: méltóság szabadságok egyenlőség szolidaritás a polgárok jogai igazságszolgáltatás A Charta emellett olyan ún.
Pontosan két évtizede került sor az Európai Unió Alapjogi Chartájának kihirdetésére. A Charta az uniós értékeket testesíti meg. Az Európai Bizottság ma új stratégiát terjesztett elő, hogy erőteljesebben érvényt szerezzen a Chartában foglaltaknak. A stratégia részét képezi az EU alapvető jogainak és értékeinek előmozdítását és védelmét szolgáló átfogó bizottsági megközelítésnek, és azt juttatja kifejezésre, hogy a Bizottság újfent elkötelezi magát a Chartában foglaltak maradéktalan érvényre juttatása mellett. Az új stratégia négy pillérre épül, amely kijelöli a Charta megvalósításának irányvonalát a következő tíz évre: Hatékony tagállami alkalmazás: A Charta kötelező erejű a tagállamokra nézve, amikor azok uniós jogot hajtanak végre. A Bizottság szorosan együtt fog működni a tagállamokkal, és párbeszéd útján kész támogatást nyújtani számukra az uniós jog hatékony, a Chartával maradéktalanul összhangban álló végrehajtásához. A Bizottság 2021-től minden évben jelentést készít majd, amelyben megvizsgálja a Charta tagállami alkalmazását egy-egy kiválasztott tematikus területen (a 2021-i jelentés a digitális kor összefüggésében vizsgálja majd az alapvető jogok helyzetét).
Az Alapjogi Charta alkalmazásával kapcsolatos uniós gondolkodás könnyen elsikkadhat a jogállamiság körüli hangos politikai viták sorozatában. Érdemes azonban erre az eszközre kiemeltebb figyelmet fordítani. A Bizottság decemberi közleménye is rögzítette, hogy a Charta alkalmazása egyre több területre terjed ki. Koen Lenaerts, az Európai Bíróság elnöke szintén úgy nyilatkozott tavaly decemberben egy, a Charta 20. évfordulója alkalmából szervezett konferencián, hogy az uniós bíróság elé kerülő fontos ügyekben egyre nagyobb szerep jut a Chartának. Ezek között olyan, a tagállami szuverenitás szempontjából szenzitív területek találhatók, mint a migráció, az igazságszolgálgatás, a foglalkoztatás vagy az adózás. Mindeközben a Charta eredeti célja – az uniós intézmények alapjogokkal szembeni túlkapásai elleni védelem – egyre inkább feledésbe merül. Kép: Az Európai Unió Tanácsa
A fentiekből következően az európai politikai színtéren elsősorban arról kellene vitákat hallanunk, hogy az uniós intézmények eljárásaik, döntéseik, működésük során megfelelnek-e az Alapjogi Charta rendelkezéseinek, maguk is tiszteletben tartják-e az emberi jogokat és a jogállamiságot. Erre egyébként a COVID világjárvány kontextusa alkalmat is teremthetett volna, hiszen az uniós intézmények működése megváltozott és számos jogállami kérdést vetett fel. Az Alapjogi Charta betartásával kapcsolatos vita napjainkban azonban mégsem az uniós intézmények szabályszerű működése körül körvonalazódik. Az uniós politikusok és tisztviselők azon tanakodnak, hogyan tudnák az Alapjogi Chartát is a tagállamokkal szemben alkalmazni. Az Európai Bizottság 2020. december 2-án tette közzé az Alapjogi Charta EU-n belüli alkalmazásának megerősítésére irányuló stratégiáját. A stratégia a fő fókuszt arra helyezi, hogyan lehetne hatékonyabban számon kérni az uniós tagállamokon a Chartában foglalt jogokat és ehhez milyen módon szükséges a különböző civil szervezetek tudását, kapacitásait és hálózatait megerősíteni.
Az Európai Tanács 2000. december 7-i nizzai ülésén ünnepélyesen kihirdették az Európai Unió Alapjogi Chartáját, amely így idén ünnepli 20. évfordulóját. Az Európai Parlament már régóta szorgalmazta egy ilyen dokumentum létrehozását. A képviselők számára fontos volt, hogy minden polgár megismerhesse az Európai Unióban és tagállamaiban őt megillető alapvető jogokat és szabadságokat, valamint hogy legyen egy olyan jogorvoslati rendszer, amelyhez fordulni lehet, ha azok sérülnének. A hivatkozási alapnak szánt és újszerűen megalkotott charta egyetlen szövegbe fogja össze azokat a polgári, politikai, gazdasági és szociális jogokat, amelyek valamennyi európai polgárt és az Európai Unió területén élő minden embert megilletnek. A chartában foglalt emberi jogok alapvetőek és elidegeníthetetlenek. A charta célja, hogy a társadalmi fejlődés és haladás, valamint a tudományos és technológiai fejlődés fényében megerősítse ezen jogok védelmét. A chartában foglalt jogok a következő alapelvek köré csoportosulnak: emberi méltóság, alapvető szabadságok, emberek közötti egyenlőség, szolidaritás, polgári jogok és igazságszolgáltatás.
Végezetül, mivel a civil társadalmi szervezetek alapvető szerepet töltenek be a tájékoztatásban, és segítséget nyújtanak az embereknek a jogaik gyakorlásához és megvédéséhez, a Tanács emlékeztet arra, hogy fel kell számolni a civil társadalom mozgásterének szükségtelen, jogellenes vagy önkényes korlátozását. A tanácsi következtetések teljes szövege Háttér Az Európai Unió Alapjogi Chartájának ünnepélyes kihirdetésére 2000. december 7-én került sor. Jogilag kötelező erejűvé azonban csak akkor vált, amikor 2009 decemberében integrálódott a Lisszaboni Szerződésbe, és idén ennek ünnepeljük a tizedik évfordulóját. A Charta 50 cikkből áll, amelyek politikai, társadalmi és gazdasági jogokhoz kapcsolódnak. A tagállamok mindenkor kötelesek tiszteletben tartani a Chartában foglalt jogokat és elveket, amikor az uniós jog hatálya alá tartozó tevékenységeket végeznek. A Charta az európai uniós jog végrehajtása során minden uniós intézményre, szervre, hivatalra és ügynökségre, valamint tagállamra vonatkozik.
Az Európai Unió Alapjogi Chartája ITT elolvasható. Az EU Alapjogi Chartájának végrehajtására vonatkozó stratégia ITT megismerhető.
A fémlábak és a furnérlemezből készült váz nagy... Stílusos és modern tervezésüknek köszönhetően ezek a forgó étkezőszékek arra lettek tervezve, hogy otthona praktikus kiegészítői legyenek. A forgószék puha tapintású bársonykárpitozást kapott a... Stílusos és modern tervezésüknek köszönhetően ezek a forgó étkezőszékek arra lettek tervezve, hogy otthona praktikus kiegészítői legyenek. Erős váz: Az étkezőszék fémváza biztosítja az erőt és a...
Csak aukciók Csak fixáras termékek Az elmúlt órában indultak A következő lejárók A termék külföldről érkezik: 10 11 12 Az eladó telefonon hívható 6 Fenyő bútor Állapot: használt Termék helye: Baranya megye Hirdetés vége: 2022/07/15 00:52:16 8 Régi fenyő asztal Tolna megye Hirdetés vége: 2022/07/21 12:40:36 Nézd meg a lejárt, de elérhető terméket is. Ha találsz kedvedre valót, írj az eladónak, és kérd meg, hogy töltse fel újra. A Vaterán 17 lejárt aukció van, ami érdekelhet, a TeszVeszen pedig 12. Mi a véleményed a keresésed találatairól? Mit gondolsz, mi az, amitől jobb lehetne? Fenyő étkezőasztal eladó nyaraló. Kapcsolódó top 10 keresés és márka