Tatár Elhunyt Tatár István olimpikon futó | M4 Sport István kerekes Meghalt Tatár István olimpikon atléta Eger szent istván 2017. 01. 02 18:27 Frissítve: 2017. 02 18:40 Tatár István, a Budapesti Honvéd Sportegyesület örökös bajnoka január 2-án hosszú betegség után elhunyt. Tatár István vagy ahogy mindenki szólította, "Tatus" 1958. március 24-én született Egerben, és közel 40 évig volt a BHSE sportolója és szakvezetője – olvasható a Megszámlálhatatlan magyar bajnoki címe mellett legkiemelkedőbb eredményeként 1988-ban, Szöulban, az olimpián a magyar 4x100 méteres váltófutó csapat tagjaként 8. helyezést ért el. Tatár István jelenleg is két versenyszámban országos csúcstartó: az 1986-ban futott 4x100 méteres 38. 67 másodperces rekordnak, illetve az 1982-ben felállított 4x200 méteres 1:21. 73 perces eddigi legjobb magyar eredménynek is részese volt. Versenyzőként egyszer még Ben Johnsont is legyőzte, de sajnos a gyilkos kórral szemben alulmaradt. A Magyar Atlétikai Szövetség megemlékezését itt olvashatja.
Official website of the Hungarian Athletics Association A Budapesti Honvéd Sportegyesület tájékoztatása alapján értesítjük a tagszervezeteket, hogy Tatár István búcsúztatására a budapesti Újköztemetőben (1108 Budapest, Kozma u. 8-10) kerül sor 2017. január 18-án szerdán 12:45 órakor. A gyászszertartás a 3-as ravatalozóban lesz, ezt követően a családi sírhelynél vehetnek végső búcsút az egybegyűltek a kiváló sportolótól és sportvezetőtől. Mivel a BHSE közös koszorút készíttet, ezért tisztelettel kérik, hogy koszorúk és sírcsokrok helyett egy szál virággal búcsúzzanak Tőle a szertartáson résztvevők. 2017. January 11. You are here Back to Top
Cikk a Wikipedia-ból, a szabad enciklopédiából. Tatár István (született: 1958. március 4 a Eger és meghalt 2017. január 2) magyar sprint szakember. Karrier A legjobb időt, több mint 100 méter vették fel az első atlétikai világbajnokság a Helsinki 10 s 45 (VF), ahol befejezte negyed döntős. Jelenleg (2011-ben) a 4 × 100 m-es váltó országos rekordja (az 1986-os Budapesti Nagydíjon 38 másodperc alatt 67). Fejezte 6 th relé döntő a 1987 világbajnokságon. Részt vett a moszkvai és a szöuli játékokon, mind egyéni versenyszámban, mind pedig a 4 × 100 m-es váltóban (szöuli döntős). Megjegyzések és hivatkozások Külső hivatkozás Sporttal kapcsolatos források: Atlétika Világ (en) Olympedia (in) Sport Referencia
Hosszú betegség után elhunyt Tatár István olimpikon Hosszú betegség után életének 59. évében elhunyt a magyar olimpikon, Tatár István. A futó tagja volt az 1988-as szöuli olimpián 4x100 méteres váltónak, akik a nyolcadik helyen zártak. címkék: Tatár István halál olimpikon Címkefelhő » 10 50 100 Legfrissebb Legrégebbi Meghalt Tatár István olimpikon atléta Sport 2017. 01. 02, 18:49 Életének 59. évében, hosszú betegség után hétfőn elhunyt Tatár István, aki tagja volt az 1988-as, szöuli olimpián nyolcadik helyen zárt magyar 4x100 méteres futó váltónak. atlétika Előző 1 Következő
Bagyula István 590 centit teljesített rúdugrásban, így a sportág ikonja, az akkor még szovjet Szerhij Bubka mögött lett második. A diszkoszvetők között pedig Horváth Attila lett harmadik 65, 32-es dobásával. Gécsek Tibor kalapácsvetésben a negyedik helyet szerezte meg. A nehézatléta aztán két esztendővel később egy helyet előrelépett és a harmadik helyen zárta a versenyt. Gécsek Tibor 79, 54 méterre vetette el a kalapácsot Stuttgartban. Sajnos ezen a világbajnokságon ő volt az egyetlen versenyző, aki az első hatban tudott végezni. Aztán 1995-ben a göteborgi vébé sokkal jobban sikerült. Amellett, hogy Gécsek ismét harmadik lett (80, 98-at ért el), összejött egy másik érem is. Ináncsi Rita volt az első nő, aki magyarként világbajnoki dobogóra állhatott: hétpróbában szerezte meg a harmadik helyet. 1997-ben 27 sportoló képviselte hazánkat az athéni világbajnokságon, de a csúcsteljesítmény egy évvel az olimpia után elmaradt. Kiss Balázs kalapácsvető – egy esztendővel korábban olimpiai aranyat nyert – volt az egyetlen, aki a dobogó közelébe tudott kerülni, a negyedik helyen végzett.
| A Magyar Atlétikai Szövetség hivatalos weboldala
A mükénéi korból (i. 16-12. sz. ) fennmaradtak olyan ábrázolások, amelyeken jelmezbe öltözött férfiak állatformájú démonokat, isteneket személyesítenek meg – ilyen állatalakokat később az attikai vázaképeken is találunk (i. 6. ). Az istenekhez kapcsolódó szertartásokban jelentős szerepet kaptak a dramaturgiai elemek, melyeket már a színjátszás elődjének lehet tekinteni. Például az attikai Eleusziszban Démétérnek, a földművelés istennőjének tiszteletére titkos szertartást rendeztek, ezt nevezték eleusziszi misztériumok nak. Ókori görög színház | Kockashop. Hozzá tartozott a szertartáshoz annak a történetnek az eljátszása is, hogy hogyan vesztette el Démétér istennő a leányát, Korét (akit az alvilág istene, Hádész rabolt el), és hogyan bánkódott utána, hogy kereste meg. Azoknak a termékenységi rítusoknak pedig, amelyek Artemisznek, a vadászat istennőjének és Dionüszosznak, a bor és a mámor istenének kultuszához kötődtek, elmaradhatatlan része volt a dramaturgikus elem. Ezek olyan orgiába fúló, szexuálisan túlfűtött szertartások voltak, melyeken az extázisig fokozódó tánc és az álarc tette lehetővé az egyéniség levetését, az álarc viselőjének átalakulását, Dionüszosz istennel való azonosulását a szertartás idejére.
000 nézőt volt képes befogadni, drámai előadások helyszíne volt, de a rómaiak idején sokszor rendeztek itt gladiátorjátékokat is. 4 Aszpendoszi színház Aszpendosz büszkélkedhet az egyik legjobb állapotban megőrzött ókori színházzal. Törökország dél-nyugati partjainál az aszpendoszi színház 155-ben épült Marcus Aurelius császár idején és 15-20. 000 nézőt tudott befogadni. Mivel a színpadát később karavánszerájként (útmenti fogadóként) használták a szeldzsuk idők alatt, folyamatosan javítgatták és karbantartották. Ezért az aszpendoszi színház jó állapotban maradt fenn, ókori jellegéből mit sem veszített. 3 Delphi színház Az ókorban Delphi a görög vallás legfontosabb helye volt, itt állt Apolló szentélye. Delphi ókori színháza Görögországban egy dombon épült, ahonnan a nézők ráláthattak a szent helyre és csodálhatták a tájképet. A 4. 7 dolog, amit nem tudtál az ókori görög színházról. században épült és 5. 000 férőhelyes volt. 2 Bosra Szíriában, 140 km-re délre Damaszkusztól található Bosra, az ókori város melyet már az i. 14. században is említenek az egyiptomiak.
Görög színház az akropolisz árnyékában Ókori színház Lindoszban Lindosz egyik legfőbb történelmi nevezetessége a fellegvár alatt, a méretes sziklamagaslat oldalába épített görög színház, mely több mint kétezer éves múltra tekint vissza. A színház viszonylag egyszerűen és könnyen megközelíthető helyen fekszik, egy kis szabad tér mellett Lindosz déli részén, közel a Szent Pál öbölhöz. Ókori görög színház képek. Az ókori színház építése egészen az időszámításunk előtti 4. század környékére nyúlik vissza, amikortól évszázadokon keresztül különféle ünnepségeket, színházi előadásokat, sportrendezvényeket, sőt még áldozatokat is tartottak itt. A régészek szerint a helybeliek fő ünnepélye Dionüszoszhoz, a bor vidám istenségéhez kapcsolódot t, akinek tiszteletére a fellépők gyakran zenés műsorokkal szórakoztatták a közönséget. Az ókor építői egymás fölé huszonhat sort emeltek, így az enyhe félkörívben a sziklákba vájt színház fénykorában akár kétezer fős hallgatóságot is be tudott fogadni. Még ma is látszanak az ülőhelyek között kialakított lépcsők, melyek több részre szabdalták szét a hallgatóságot.