Kedvezménnyel támogatják, aki lecseréli 3G-s mobilját Mobilkészülékcsere-támogatási program indul 5 milliárd forintos kerettel: 2022 februártól bruttó 20 ezer forintos támogatást kaphat mindenki, aki 4G vagy 5G képes készülékre cseréli régi 3G-képes mobilkészülékét – jelentette be Karas Monika, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnöke októberi sajtótájékoztatóján. Kiemelte: a digitalizációnak nem lehetnek vesztesei, az okostelefonnal elérhető szolgáltatások egyre nélkülözhetetlenebbé válnak. NMHH adatai szerint mintegy 500 ezer készülék lehet érintett, amelyek 3G hálózatot használnak. Leállítják a 3G hálózatokat hazánkban, sok mobil nem fog működni - BPXV. Karas Monika kiemelte: küldetésüknek tekintik, hogy a digitális javakhoz minél szélesebb körben férjenek hozzá a társadalom tagjai, iskolázottságtól, vagyoni helyzettől, életkortól, és lakóhelytől függetlenül. Szabályozó hatóságként kötelesek figyelni azokra, akiknek a készüléke nem képes a 4G vagy 5G hálózathoz csatlakozni, mivel a 3G küszöbön álló kivezetése miatt elesnek attól, hogy a telefonjukkal mobilinternetezzenek – ismertette, hozzátéve: a készülékcsere azonban sokaknak erőn felüli terhet jelentene, erre kínál megoldást az állami támogatási program.
A helyzet azonban nem ilyen egyszerű, részben a már említett ügyféloldali igények miatt, részben azért, mert a 2G ma már vitathatatlanul az egyik legolcsóbb hálózati technológia, többszörösen megkereste az árát annak, amibe a 90-es évek elején került a szolgáltatóknak. Emiatt ma is ésszerűek lehetnek akár új beruházások is, amikhez a legköltséghatékonyabb a 2G használata. Csaba Tamás szerint a 2G egyik legnagyobb korlátja a lassú adatátvitel, de ez jó néhány felhasználási területen, például az okos mérőknél nem akadály. Ezeket a telefonokat már ne vásárold meg - HuaweiBlog. Már látni a 3G végét A 3G-ről a 4G-re váltást viszonylag zökkenőmentesen lehet lebonyolítani, mert mindkettőnél azonos a frekvenciakiosztás. Ehhez már csak az kell, hogy az ügyfelek váltsanak, és cseréljék le telefonjukat olyanra, ami támogatja a 4G-t. Csaba Tamás a közel teljes cserét 2020-ra teszi. Akkor már a forgalom 99 százaléka is 4G-n fog menni, a többi eszköz kiszolgálására pedig tartalék technológiaként ott lesz a 2G. Ráadásul addigra olyan mértékben csökken az utóbbi frekvenciaigénye, hogy az is bőven elegendő lesz az összes operátornak, ami megmarad az átállásból.
Mitől különleges a Viber vagy a Facebook Messenger? A klasszikus üzenetküldő applikációk, mint a Viber, a Skype, a Facebook Messenger vagy a WhatsApp, olyan szolgáltatásokat nyújtanak, amelyeknek a minőségéért nem vállalnak garanciát, hiszen a szolgáltatás minősége az internet minőségén múlik. Ezeket az alkalmazásokat ma már jellemzően okostelefonról használják a felhasználók. Azokat a szolgáltatásokat, amelyek így, vagyis a nyílt interneten keresztül érhetőek el, over-the-top, vagyis OTT-szolgáltatásoknak nevezzük. Ezeknek a szolgáltatásoknak a működése nagyban függ a hálózatsemlegesség meglététől, hiszen csak akkor működhetnek jól, ha a szolgáltatók biztosítják, hogy ezek az alkalmazások is hozzáférhessenek az internethez. A hálózatsemlegesség témájáról bővebben az Internet aloldalunk Technológia fülén olvashatnak.
Miért fog eltűnni a 3G és miért jó ez a fogyasztóknak? • Netre Fel! Vissza a Tudástár oldalra A 2G, 3G, 4G és 5G rövidítések a mobilszolgáltatások generációira vonatkoznak. A mobilhálózatokon nyújtott szolgáltatások (és velük együtt a telefonok) hihetetlen sebességgel fejlődnek: a 90-es években megjelent 2G-n még inkább csak telefonáltunk és sms-eztünk, a kétezres években elterjedt 3G-n már lehetett internetezni, a hazánkban 2012-ben elindult 4G hatalmas ugrás volt az adathasználatban és a telefonálás minőségében, a Magyarországon 2019-ben debütált 5G bevezetésével pedig akár a vezetékes internetnél is gyorsabb és megbízhatóbb szolgáltatást kaphatunk. Miközben a 2G-hálózatok továbbra is kiszolgálják a hanghívásokat, a 3G-hálózatok éppen abban a leggyengébbek, ami a legfőbb újdonságuk volt: a 3G mobilinternet adatátviteli sebessége jóval elmarad a fejlettebb 4G- és 5G-szolgáltatásokétól. Ráadásul a mobil távközléshez használatos frekvenciatartomány véges, ezért a 3G egyre inkább "elfoglalja a helyet" a fejlettebb hálózatok elől.
Eleinte csak nagyvárosokban volt gazdaságos az alkalmazása, de a 800 MHz-et használó B20 (Band 20) LTE kisvárosokban is elterjedt. [1] Jegyzetek [ szerkesztés]
Liberalizálnák a magyarországi távszerencsejáték-piacot "A liberalizált szerencsejátékok körébe sorolná át 2023-tól a távszerencsejátékot a kormány egyik kedden benyújtott törvényjavaslata, amely alapján tehát a következő évtől megszűnne az online sportfogadás esetében az állami játékszervező, a Szerencsejáték Zrt. jelenlegi monopóliuma. Az Országgyűlés már hónapokkal ezelőtt előkészítette a távszerencsejáték-szervezés piacosítását, hiszen a nemzeti vagyonról szóló törvényben kivette azt az állam kizárólagos gazdasági tevékenységei közül. Ha a parlament elfogadja a technológiai és ipari miniszter mostani indítványát is, akkor távfogadás lebonyolítására a szerencsejáték-felügyeleti hatóságnak – vagyis a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának... Részletek Az Európai Unió Bíróságának jogértelmezési módszerei "Mivel a Bíróság az uniós jog "legmagasabb szintű értelmezője", fontos kérdés, miként gyakorolja igazságszolgáltatási hatáskörét. Milyen értelmezési módszereket alkalmaz?
Századvég: A nemzetállamok felszámolására törekszik az uniós bíróság Az Európai Unió Bíróságának közelmúltban meghozott, jogállamisági mechanizmust érintő döntése egyértelmű jelzése volt annak, hogy az uniós intézményrendszer a föderális berendezkedés mellett tesz hitet, azonban az unió jövőben meghozni tervezett döntései a föderációs törekvések új szintjeként értékelhetőek. A tervek mögött nyilvánvaló politikai szándék húzódik meg, mégpedig nem más, mint a tagállami hatáskörök fokozatos leépítésével a nemzetállamok szuverenitásának tudatos és célzott megszüntetése. Mindez azért rendkívül veszélyes, mert a közelmúlt kihívásai egyértelműen bebizonyították azt, hogy valódi megpróbáltatások esetén hatékkony... Varga Judit: Nem engedünk a brüsszeli zsarolásnak! Magyarország igazságügyi minisztere, Varga Judit a közösségi oldalán reagált arra a hírre, hogy az Európai Unió Bíróságának főtanácsnoka indítványozta, hogy a testület utasítsa el az úgynevezett költségvetési kondicionalitási rendelet megsemmisítése iránt beadott magyar és lengyel keresetet.
Megsemmisítés iránti keresetet magánszemély is benyújthat a Bírósághoz olyan uniós jogi aktusra vonatkozóan, mely őt közvetlenül érinti. Uniós intézkedés meghozatalának elrendelése (mulasztás megállapítása iránti kereset) – meghatározott körülmények esetén az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az Európai Bizottságnak meg kell hoznia bizonyos döntéseket. Ha ezt elmulasztják, akkor a tagállami kormányok, más uniós intézmények, illetve (bizonyos feltételekkel) magánszemélyek és cégek panaszt tehetnek ellenük a Bíróságnál. EU-intézmények szankcionálása (kártérítési kereset) – a magánszemélyek és cégek keresetet indíthatnak a Bíróságon, ha érdekeik sérelmet szenvedtek az uniós intézmények, illetve az uniós alkalmazottak által meghozott intézkedések következtében, vagy – épp ellenkezőleg – amiatt, hogy az uniós intézmények, illetve az uniós alkalmazottak nem hozták meg a szükséges intézkedéseket. Összetétel Az Európai Unió Bíróságát 2 bíróság alkotja: A Bíróság a tagállami bíróságok előzetes döntéshozatal iránti kérelmeivel foglalkozik, valamint egyes megsemmisítés iránti keresetek és fellebbezések ügyében jár el.
Mivel a gyártó semmilyen kapcsolatban nincs a végső vevővel/beteggel, a kedvezményt/támogatást részére nem is tudja megadni, ehelyett a támogatásvolumen-szerződés szerint a NEAK részére folyósítja a kompenzációt. Másrészt, mivel a speciális gyógyszeripari helyzet nem teszi lehetővé az ilyen jellegű kapcsolódást, az adó alapjának korrekciója akkor is alkalmazható, ha a pénzvisszatérítés adó nélküli összege nem konkrétan a pénzvisszatérítésre jogosító termékértékesítés, hanem egy későbbi értékesítés adóalapjába tartozik bele. Az egyetlen feltétel, hogy azon termékértékesítés, amelyre tekintettel a kedvezményt adták, és azon termékértékesítés, amelynek adóalapjába a kedvezmény összege beletartozik, azonos adómérték alá tartozzon. Emellett a tervezet rendezi a korrekció dokumentációs kötelezettségeit is, amely alapján nem korrekciós számlával, hanem egyéb a támogatást igazoló okiratokkal kell rendelkezni. (Az ügylet megvalósulását igazoló harmadik féltől származó okirat, a pénzvisszatérítést igazoló okirat és egy olyan okirat, amely igazolja, hogy a pénzvisszatérítést az kapta, akinek a részére a visszatérítésre jogosító ügylet teljesült. )
Érvelése szerint a 7. cikkelyes eljárás célja annak megállapítása, hogy egy tagállamban súlyosan sérülnek-e a demokratikus értékek, míg a jogállamisági mechanizmus az EU költségvetési érdekeinek védelmével függ össze, vagyis a céljuk és a tárgyuk eltérő. A testület tagjai cáfolják a két kormánynak azt érvelését is, hogy sérül a jogbiztonság elve is, mivel a rendelet nem határozza meg a jogállamiság fogalmát. Mint leszögezik, egyrészt a rendeletben szereplő elveket a bíróság ítélkezési gyakorlatában már részletesen kifejtette, másrészt azok a tagállamok által saját jogrendjükben is elismert és alkalmazott közös értékekből erednek. Ennek megfelelően a tagországok kellő pontossággal meg tudják határozni az egyes jogállamisági elvek lényeges tartalmát és az azokból eredő követelményeket. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke közleményben üdvözölte a bírósági döntést. Mujtaba Rahman, az Eurasia Group nevű elemző cég európai ügyvezető igazgatója nagyon valószínűnek tartja, hogy az eljárás Magyarországgal szemben már márciusban elindul.