Szabó Lőrinc Harminc év után Szabó Lôrinc gyerekversei végre ismét hazataláltak a Móra Kiadóhoz. Gyerekeknek vagy gyerekekről szól A rádió, a Lóci óriás lesz vagy a Hörpentő? Fölösleges kérdés, hiszen mindannyiunk számára ismerôs klasszikus vers mind. Szabó Lőrinc szemléletes képei, látása, játékos képzelete és nyelve utat talál a gyerekolvasókhoz, a felnôtt számára pedig megidézi a gyermeki fantázia, a gyermeki gondolkodás és a gyerekkor emlékeit, megmutatja a mindennapi tárgyak, események költészetét. Szabó lőrinc lóci óriás lesz vers. Verseiben a legegyszerűbb víz- vagy mézcseppen, a kormos füstön, egy tönkretett rádión keresztül felragyog az egész mindenség: természet és ember alkotta világ, és benne az ember, az emberben pedig a halhatatlan gyerek. Szalma Edit rajzainak színei, formái gyerek és felnőtt számára megelevenítik ezt a teljességet. 8, 15 € Írjon be egy e-mail címet és értesítjük, ha a termék elérhető lesz Nyelv magyar Kiadó Móra Könyvkiadó Megjelenés éve 2013 Oldalak száma 40 Kötés típusa karton /keménytábla Súly (g) 220 g Méretek (Sz-M-H) 205-230-10 EAN 9789631194340 Szállítási idő Nem elérhető
Tartalom KICSI VAGYOK ÉN Kicsi vagyok én 7 Falusi hangverseny 8 Hörpentő 9 A szél meg a nap 10 Újévi Katica (Részlet) 10 Esik a hó 11 Cila 12 Tavasz 12 Csígabiga 13 Arany nap 13 Csipkefüggöny 14 Sokat tud az én kezem 15 Vadliba 16 HAJNALI RIGÓK Nyitnikék (Részlet) 19 Az ég az ablakon 21 Tavasz előtt 22 Március a körúton 23 Vízipók 24 Reggeli 25 Mézpergetés 26 Nefelejcs 27 Eső — —?
Árakkal kapcsolatos információk A webáruházunkban () felsorolt árak csak az itt értékesített termékekre vonatkoznak. Eredeti ár: a könyvre nyomtatott ár, a kiadó által ajánlott fogyasztói ár, ami megegyezik a bolti árral (bolti akciók esetét kivéve) Online ár: csak saját webáruházunkban () leadott megrendelés esetén érvényes Bevezető ár: az első megjelenéshez tartozó kedvezményes ár (előrendelés esetén is érvényes) Kedvezményes ár: a Móra által egyedileg kalkulált kedvezményes ár, amely csak meghatározott időszakokra érvényes
Veszekedtem a kisfiammal, mint törpével egy óriás: – Lóci ne kalapáld a bútort! Lóci, hova mégy, mit csinálsz? Jössz le rögtön a gázresóról? Ide az ollót! Nem szabad! Rettenetes, megint ledobta az erkélyről a mozsarat! Hiába szidtam, fenyegettem, nem is hederített reám; lépcsőnek használta a könyves polcokat egész délután, a kaktusz bimbait lenyírta és felboncolta a babát. Szabó Lőrinc: Lóci óriás lesz. Most nagyobb vagyok, mint te! – mondta s az asztal tetejére állt. Nem birtam vele, tönkrenyúzott, de azért tetszett a kicsi, s végül, hogy megrakni ne kelljen, leültem hozzá játszani. Leguggoltam s az óriásból negyedórára törpe lett. (mi lenne, gondoltam, ha mindig lent volnál, ahol a gyerek? ) És ahogy én lekuporodtam, úgy kelt fel rögtön a világ: tornyok jártak-keltek köröttem és minden láb volt, csupa láb, és megnőtt a magas, a messze, és csak a padló volt enyém, mint nyomorult kis rab mozogtam a szoba börtönfenekén. És ijesztő volt odalentről, hogy olyan nagyok a nagyok, hogy mindent tudnak és erősek s én gyönge és kicsi vagyok.
Forgassuk vissza az idő kerekét, és nézzük meg, milyen volt egykor a mai Gellért tér, ahonnan a Bartók Béla út kiindult! A XIX. század végéig itt szó sem volt térről. Sőt, a Duna és a Gellérthegy között, egy igen szűk részen csak mintegy két kocsi szélességű út vezetett Budára, és a Duna folyásával majdnem párhuzamosan dél fele. Ez a szakasz folytatása volt a Visegrádról Esztergomon át Fehérvárra menő útnak, amelyen a magyar királyok udvartartásai évszázadokon át vonultak az éppen aktuális fővárosba. Tehát ez a középkorból megmaradt történelmi út lett az alapja Buda egyik fő közlekedési útvonalának. A Gellérthegy és környéke a Tabán külső, elhanyagolt része volt, amit mi sem bizonyít jobban, hogy az 1750-es években a mai Gellért fürdő helyén volt az egyik tabáni temető. Buda határa, innen nem messze, a mai Lágymányosi utca elején álló Magyar Királyi Vámhivatalnál volt. A barlangok alatt álló Sárosfürdő az út vonalához igazodva, tehát jóval közelebb esett a Dunához, a képeken látható, hogy a korlátot átlépve le lehetett sétálni a vízhez.
Majd az I. világháború után egy szaharai kutatást kezdett el, ezáltal bejárta a Núbiai-Berber- és a Líbiai-sivatagot is. Ennek köszönhetően az ő nevéhez fűződik Afrika számos földrajzi nevezetességének és barlangrajzainak a felfedezése is. Az 1944–45-ös években Almásy visszatért a Bartók Béla úti házába, ahol részt vett a zsidómentésben, és számtalan alkalommal zavarta el onnan a razziázó nyilasokat. A világháborút követően Magyarországon már nem volt biztonságban, így élete hátralévő részében Kairóban élt és kutatott. Almásy lakásában jelenleg az Iszlám Egyház imaháza, a Dar El Salam mecset található, amelyet a Jótékonysági Béke Alapítvány működtet a 2000-es évek óta. Csonka János A Kelet Kávézótól nem kell sokat sétálnunk, hogy újra egy említésre méltó házra bukkanjunk. Nyugdíjba vonulása után a Bartók Béla út 31-ben alapította meg műhelyét Csonka János, a Bánki-Csonka-féle karburátor és a vegyes üzemű Csonka-motor feltalálója. Bartók Béla út 31. Fotó: Sutus Dolli Ebben a műhelyben testesült meg szakértelme, amit az aktív éveiben szorgos munkájának köszönhetően szerzett meg.
Az úttest új burkolatot kapott, aminek köszönhetően biztonságosabbá és gyorsabbá vált az autós közlekedés a Bartók Béla úton. Az elavult és elhasználódott kockakőburkolat helyett 45. 000 m2 felületen új pályaszerkezetet épült. Az utat 10. 000 m3 korszerű, tartós aszfaltburkolattal fedték le a kivitelezők, és kicserélték a szegélyeket is. A felújításnak köszönhetően megszűnt a korábbi rendezetlen forgalomtechnikai állapot, és ma már a Bartók Béla út teljes szakaszán 2 x 2 sávban közlekedhetnek az autósok. Megújultak a parkolók és a Kosztolányi Dezső téri buszvégállomás is. Az utca új jelzőlámpákat kapott. Megújult a közvilágítás, a járdákon háromszorosára nőtt a fényerő. Aluljáró épült a Móricz Zsigmond körtéren. Az aluljárónak köszönhetően a gyalogosok mostantól kényelmesebben közlekedhetnek a téren. Az aluljárót úgy alakították ki, hogy az igazodjon a majdani 4-es metró létesítményeihez. Az építés során 10 ezer m3 földet emeltek ki, közel 50 tonna betonacélt és 3500 m3 betont építettek be.
Forrás: Bartók Béla Boulevard Facebook-oldala
Szinte mindenkiben kérdéseket vet fel, hogy most akkor menjen, vagy ne menjen ilyen vészterhes időkben fogorvoshoz? Sőt, ezt érezzük jellemzően még akkor is, ha egyébként már sürgőssé vagy akuttá vált a dolog. Megnézem Ezeket érdemes tudnod a fogtömésekről Tény, hogy a leggyakoribb fogászati kezelés a fogtömés, hiszen a legtöbb páciens valamilyen szuvasodással kapcsolatos problémával fordul jellemzően fogorvosához. Rengeteg tévhit és kérdőjel van azonban a páciensekben, jogosan, hiszen valóban keveset tudunk a tömésekről, az anyagokról és hogy milyen helyzetekben használják őket. Ebben nyújtunk most egy kis segítséget. Megnézem További fogászati cikkek
A sarkon lehetett előbb vendéglő, majd mozi, most meg turkálda. Szomorú sors. Kedvenc Budapesti Lakczímjegyzékem a két háború közötti időszakból sorol néhány érdekes lakónevet, és szakmát. Itt lakott például Ehmann Aladár nyugalmazott altábornagy és br. Hazai Samu ezredes, felsőházi tag. A báró úr arról volt híres, hogy ő volt az Osztrák-Magyar Monarchia első izraelita tábornoka, Kohn Samu néven született. 1910 és 1917 közt hadügyminiszter volt Khuen-Héderváry és Tisza István vezette kormányokban. 1942-ben halt meg, mielőtt meghurcolták volna ezen érdemeiért. A ház lakói voltak még: Hazai Miklós báró, banktisztviselő, Küfler Béla dr. könyvtárnok, Pietsch Antal cukrászmester, özv. Pongrácz Györgyné földbirtokos, Goldberger Sándor magánmérnök, Polgár Dávid szesz nagykereskedő, Domide Leonidasz dr. orvos, Fekete Béla dr. ügyvéd, Ibos József dr. orvos, adjunktus és a kedvencem, Kucsora János mézeskalácsos. A mézeskalácsos rég eltűnt már, ahogy a környék is sokat veszített régi fényéből. A szecessziós domborművek kopottak, sötétek, a lépcsőházban rohanó emberek közül már senki nem ül le a névtábla alatti sarokpadra.
Az alapokat a jó hírű kovácsmester apjától tanulta, majd Bécs, Zürich, Párizs és London nagy gyáraiban bővítette tudását. Ezt követően a Műegyetemen is dolgozott, ahol motorszerkesztéssel és gépjárműtervezéssel is foglalkozott. Illetve az ő nevéhez fűződik az első postaautó megtervezése is, amely egyúttal a magyar autógyártás kezdetét is jelentette. Napjainkban pedig a Csonka János Múzeum őrzi egykori műhelyének, a magyar motor- és autógyártás úttörőjének hagyatékát. Csontváry Kosztka Tivadar Ha a Csonka János Múzeumtól áttérünk az út másik felére, a legendás Hadik Kávéház tárul a szemünk elé, amely nem csak irodalmáraink históriáit őrzi. A kávéház feletti padláson volt ugyanis Csontváry Kosztka Tivadar utolsó műterme is, ahová göröngyös út vezette el a híres festőt. Csontváry a Hadik Kávéház feletti műteremben alkotott. Fotó: Sutus Dolli A magyar festészet egyik legkülönlegesebb egyénisége először patikusnak készült, sőt jogi diplomát is szerzett, és csak 41 évesen kezdte el művészeti tanulmányait itthon, majd Párizsban és Olaszországban is tanult.