"Amikor André Salmon francia költő, író, kritikus, Apollinaire, Picasso és Modigliani barátja egyik utolsó párizsi gyűjteményesét végigjárta … – az író megállt egy kép előtt, az sétapálcás, gorilla vigyorú, úri férfit ábrázolt és mellette a sorsába beleroppant nőt – és azt kérdezte a festőtől: – Ez megöli, mielőtt hazaérnek? Farkas rám nézett, elámultan Salmon kérdésétől, mert ő nem tudta, hogy ezt festette meg. – Hallod, mit kérdez tőlem? – suttogta magyarul. Hanem én hallgattam, mélyen, mert tudtam, hogy apját és anyját festette meg. Farkas istvan festő . Mint annyi beállításban máskor is, de mindig azonos lényeggel. " A történet nagy valószínűséggel Farkas István 75 éve, 1934-ben festett Végzet című, a Magyar Nemzeti Galériában őrzött alkotásáról szól, amely május közepéig a Kecskeméti Képtár emlékkiállításán látható. Az anekdotát Dénes Zsófia jegyezte le szemtanúként a 20. századi magyar festészet egyik legjelentősebb, egyben legtalányosabb alkotójáról, akinek szinte minden képe a gyermekkorában ért lelki trauma lenyomataként hat, hiába próbálta azt szinte minden esetben a művészet eszközeivel megfegyelmezve mások elől elrejteni.
A budapesti szénrajz kávéházi, kertvendéglői jelenetekben pedig polgárok, mintegy előképei az 1930 utáni nagy festményeken látható főszereplőinek, egy eltűnő életforma megtestesítőinek. Közben folyamatosan aktrajzokat is készít modell után. 1924-ben megnősül és feleségével, Kohner Ida festőművésszel Párizsba költözik. Rajzok Toledóban, Barbizonban, Bretagne-ban, a dél-franciaországi tengerparton és Párizsban. Tengersorozat, hullámok, mosónők, erdők, páfrányok, valamire várakozók. Farkas az École de Paris méltó festőjévé érik. Sikerek. Kiállítások Párizsban, Belgiumban, Németországban, Amerikában. Farkas istván festi'val de marne. Matisse-szal közös galériások. Megrendelések, műgyűjtők, francia építészek és amerikaiak. Meglepően sok elemző írás munkásságáról a francia és a belga művészeti folyóiratokban. Barátságok francia költőkkel, kritikusokkal. 1928-ban megjelenik André Salmon verseivel (Salmon első könyvét Modiglianiról írta) tíz festményének sablonnal készített reprodukcióval a Correspondences mappa. A mappa jellegzetesen a francia kultúra jegyeit viseli magán, távol Közép-Európától.
Képeinek hangulata, sugárzása egyaránt közelíti az expresszionizmushoz és a szürrealizmushoz, és minden nagy műve – túl az irányzatokon – saját stílusát, világlátását tükrözi, minden nagy műve egyedül az övé. Olajfestmények után főleg tempera-technikával dolgozott. Képeinek hangulata általában meghatározatlan, szavakkal nehezen megfogalmazható félelmet, fenyegetést sugároz. Gyakran megjelenik például egy lakatlannak látszó ház, melynek eredete, mint kutatások felderítették, egy olaszországi háborús emléke. Egykor Farkas István festő otthona volt, ma a csúcsgasztronómiát kedvelők mekkája – A szigligeti Villa Kabalában jártunk. A művészetét kommentáló Benedek Marcell írja, hogy Farkas látszólag békés nyári teraszt ábrázoló képén egy fehér asztalka és szék 'gonosz' benyomást kelt. Egyik leghíresebb képe (A szirakuzai bolond) éppúgy enyhén groteszk és egyúttal ijesztő, mint egy másik, vörös szakállas férfit ábrázoló festménye. Képeinek perspektívája majd mindig kicsit eltér a realista táj-ábrázolásban megszokottól: olykor, mintha nagylátószögű kamera ábrázolná az enyhén torzult, tágas, mégis valamiképp zárt, menekülésre alkalmatlan világot.
A korai rajzok közül kettő látható ezen a kiállításon. Farkas szorgalmasan és sokat rajzolt a nagybányai művésztelepen, mint ahogy a későbbiekben is élete különböző korszakaiban, különféle helyszíneken. Egyrészt tanulmányok, jegyzetek, naplótöredékek, dokumentumok, másrészt igényes, önálló alkotások. Már akkor, a felkészülési idején, 19 és 22 éves kora között képes érzékeltetni az emberi bőrfelszín elevenségét vagy fáradtságát, feszességét, izmosságát vagy petyhüdtségét, renyheségét, fiatalságát vagy öregségét. Rajzainak többsége – mint később is – határozott kontúrvonalú; erőteljesek, lendületesek azok a tónus-, folt- és vonalértékek, modulációk, amelyek kezdéskor is és az 1920–1924 között Budapesten és Dalmáciában készült szénrajzokat jellemzik, és megőrződnek az 1930–1934 között születő ún. nagy festmények időszakában született, hullám-, tenger-, fa- vagy erdőrajzokon is. A különféle vastagságú és árnyalatú vonalkázásokban az az erőteljes, akaratos, határozott, tudatos alkat nyilvánul meg, mint a rendkívüli Farkas festményeken.
Tematikai egysg, ismeretanyag: Kifejezs s kpz? m? vszet/ Sznek pszicholgija, absztrakt m? "Bessenyei Ferenc özvegyeként, szellemi hagyatékának őrzőjeként soha nem engedhetem meg, hogy a 20. század második felének legnagyobb színészének nevét bármilyen politikai csoportosulás a saját céljaira, reklámozására használja, nevével visszaéljen. Bessenyei ferenc halála olvasónapló. Sajnos az elmúlt hónapokban Vásárhely polgárai és önkormányzata úgy döntött, hogy a városban jó ideje dúló ádáz politikai csatározásokat tovább folytatja, és ebből a Bessenyei-díjat sem hagyják ki. Ez nem méltó Bessenyei Ferenc szellemiségéhez" – mondta az özvegy. Az özvegy beszéde után a díjakat mégis átadták a kiválasztottaknak, Dratsay Ákos fuvolaművésznek és Berei Erzsébet zongoratanárnak. A díjátadót a Bessenyei Ferencről 2012-ben elnevezett művelődési házban tartották Hódmezővásárhelyen. (Címlapi képünkön Márki-Zay Péter adja át a díjat Berei Erzsébetnek. ) Szomorú dátum: 2004. december 27. Ekkor hunyt el lajosmizsei otthonában Vásárhely szülötte, Bessenyei Ferenc kétszeres Kossuth-díjas, érdemes és kiváló művész színész.
Két éve, amióta férjem, Bessenyei Ferenc, a Nemzet Színésze, "a XX. század színjátszásának meghatározója" ( Czenner Mihály színháztörténész) távozott tőlünk, egy jól körülhatárolható csoport azon mesterkedik, hogy ha már életében nem tudtak, legalább halála után a nyilvánosság előtt mint Bessenyei Ferenc legjobb barátai, életének legfőbb társai, szellemi, lelki örökségének leghívebb képviselői szerepelhessenek. E cél érdekében semmilyen eszköztől sem riadnak vissza. Legutóbb Lajosmizse plébániatemplomában tartottak megemlékezésekkel, versekkel, felolvasásokkal tarkított úgynevezett emlékmisét. A rendezvénynek helyet adó plébános, aki a fent leírt csoportba tartozik, az eseményt több alkalommal kihirdette. Bessenyei ferenc halála szabadság. Aktuális Legfrissebb Sztárvilág Sport Nőknek Horoszkóp Erotika Autó GEO TV Videó Archívum Impresszum Médiaajánlat Felhasználás és adatvédelem Tilos a Blikk bármely fotóját, írott anyagát részben vagy egészében, illetve átdolgozva átvenni vagy újraközölni a kiadó írásos engedélye nélkül.
Ahogyan a Story Magazin is írja, Béres Ilona szerint a művész sokkal inkább a szerelembe volt szerelmes, mintsem partnereibe, Bessenyei maga pedig azt vallotta, csak az áradó szenvedélyek teszik az embert emberré. Elve miatt tehát nem meglepő, hogy akkor sem tudott hűséges maradni valakihez, ha szerelmes volt az illetőbe – mint például egykori diákjába, aki miatt végül felhagyott a tanítással és inkább feleségül vette a gyönyörű színésznőt. Lapozz a részletekért!
A filmvásznon is maradandót nyújtottak: Radványi Géza Valahol Európában című filmjének Hosszúja vagy Keleti Márton Mágnás Miskája Gábor Miklós ikonikus szerepei, Bessenyei pedig többek közt Várkonyi Zoltán Egy magyar nábobjának címszerepével, Kárpáthy János megformálásával írta be magát a magyar filmtörténetbe. Bessenyei Zsófia – Wikipédia. Mindketten Kossuth-díjas színészek voltak, a Halhatatlanok Társulatának tagjai, és gondolkodó, korukról véleményt formáló művészek. A kiállítás célja volt tisztelettel adózni e két színészóriás emlékének és újra rájuk irányítani a reflektorfényt – de úgy, hogy nemcsak az őket élőben vagy filmről ismerő idősebb, hanem a fiatalabb generációk számára is élvezetes legyen Bessenyei és Gábor életpályájának felfedezése. A két kurátor, Huber Beáta és Szebényi Ágnes ezért óriási mennyiségű archív anyagon rágta át magát, és arculat-, valamint látványtervezők segítségével olyan kiállítást alkottak, amely színháztörténeti szempontból párját ritkító. A Nemzeti Színháznak, illetve Gábor Miklós és Ruttkai Éva lányának, Gábor Júliának köszönhetően közelről megvizsgálhatjuk a Bánk bán és a Hamlet jelmezt.