Egyszerre több és kevesebb is a Rossz versek a VAN -nál: Reisz Gábor szélesebben merít, mégis kevesebbet markol. De továbbra is végtelenül szórakoztató. Véleményed van a cikkről vagy a filmről? Írd meg nekünk kommentben! 2014-ben a VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlan látszólag a semmiből érkezve hatalmasat robbant. A magyar film tetszhalott állapotban lebegett éppen: vagy súlytalan játékfilmek készültek, vagy emészthetetlen művészmozik. A VAN viszont kilépett ebből a mederből: fanyar humorral, nagyfokú öniróniával beszélt egy generáció minden problémájáról. És a nemzedék imádta, megnézte a moziban, akár többször is. Aztán a hírnév hátán a film eljutott más nemzedékek tagjaihoz, akik értetlenül álltak előtte. Egy idő után világossá vált: ha a néző nem tud azonosulni a főhőssel, Szentesi Áronnal, akkor számára a VAN nemhogy értelmetlen, de felháborító. Mert mégis minek kell piedesztálra emelni egy ilyen fickót? Biztos vagyok benne: a Rossz versek ugyanilyen megosztó lesz. A film egyik meghatározó jelenetében a főhős az égnek emeli a tekintetét, és villámokkal súlyosbított esőben azt üvölti: " Én egy Szarjános vagyok! "
Mélabúsan és nagyvonalúan hagyja futni őket. Bár a Rossz versek világa nem tökéletesen feleltethető meg a Van nak, Reisz Gábor nem tudja (és nem is akarja) elfedni, hogy ugyanazokból az elemekből épített nagyon hasonló képet. Így hát Valuska László szerkesztő kötet elején megfogalmazott kételyei rendkívül indokoltnak bizonyulnak, tálcán nyújtja Reisznek az önismétlés egyetlen lehetséges megoldását: ideje a fókuszt másokra irányítani. Reisz láthatóan rendkívül tehetséges, nem csak rendezőként, de különös ötlet-struktúrák megalkotójaként is. Esetleges eltűnése hatalmas veszteség lenne nem csak az Y generáció, de a pezsgő mai kultúra számára is. Problémája azonban, hogy olyan kényelmesen belakta már ezt a világot – Valuska szerint a sajátját – hogy nemcsak hogy nem akarja, de képtelen is elengedni azt. Művei rendre önéletrajzi ihletésűek. A Van ön-Áronja a Rossz versek ön-Tamása és a könyv ön-monológja után azonban a novelláskötet jó pár szerzője is beleesik a csapdájába. Nem önismétel. Reiszismétel.
A változás iránya más értelemben is megjelenik: a drámai kiborulás – amelynek joga korábban a nők kizárólagos privilégiuma volt – egyre inkább elfogadottá vált a férfiak számára is. Tehát a drámakirálynők mellett megjelentek a drámakirályfik is. A felsorolt filmekben három közös vonás szembeötlő, és mindhárom megfigyelhető a Rossz versekben is: a már említett nem-lineáris történetvezetés, a főhős szeretnivaló lúzer személyisége, illetve a vizuális ötletekben és gegekben megvalósuló formanyelv. Tomi sok tekintetben épp olyan, mint a felsorolt alkotások férfi főszereplői. A rendező viszont megpróbál továbblépni azon a leegyszerűsítő állításon, hogy ez az archetípus szimplán csak szerencsétlen. Épp erre keresi a választ: hogy lehet, hogy egy volt vízilabdázó, verseket író, gitározó, reklámfilmrendező fickót egyszer csak kidob a csaja? Nagyon bölcsen nem a nőt hibáztatja, sőt igazából Annáról szinte semmit nem tudunk meg – ellentétben Annie Hallal, Summerrel vagy Clementine-nal. De nem csak ebben más, mint a többi film.
A való életbeli Reisz Gábor ugyanis a forgatókönyv elkészítése mellett megírta és lejátszotta a film zenéjét is, majd egy száz pluszos stábot irányítva nemcsak megrendezte az egészet, hanem ugye a főszereplőt is ő alakította. Egy, a központi karaktereihez hasonlóan szétesett - sőt igazából soha össze sem rakott -, tehetetlenül sodródó alak nyilván nem lett volna képes ilyesmire. A Rossz versek főszereplője persze eleve csak relatív sodródó, hiszen a nagy töketlenkedés és fingomsincsmitkezdjekazéletemmelezés közepette azért csak reklámfilmrendező lett belőle, ami egy pörgős, nyomulós, kompetitív, kőkeményen globálkapitalista szakma. Reisz ezzel is ügyesen zavarja össze a két filmet szimpla önvallomásként felfogó nézőt, hiszen ő a való életben - tudtommal legalábbis - egyáltalán nem rendez reklámokat, ellentétben a barátai meg kor- és pályatársai jelentős részével. Mindeközben az is igaz, hogy a díszbemutatón a közönség kéjjel sutyorgott arról, hogy a Rossz versek kiindulópontja nagyon is igaz sztori és kívülállóként úgy három percembe került megtudni, hogy a való életben - állítólag persze - melyik stábtag rúgta ki Reiszt.
Tamás fiatalkorának minden állomását végigjárjuk, a gondtalan gyermekévektől a tinédzserkori viszontagságokig. A cselekményvezetés non-lineáris, folyamatosan ugrálunk az időben a különböző korszakok között, így a filmnek lényegében nincs tétje, a ritmusa azonban pazar. Egyeseket talán zavarhat e tényező, mert ez a fajta elbeszélői eszköz a történetmesélés rovására megy, de a Rossz versek nem ettől erős. Egy állapotot, érzést mutat be olyan stílusosan, hogy konkrétan Woody Allen klasszikusa, az Annie Hall ugrott be róla. Ennél nagyobb dicsérettel pedig nem nagyon illethetném Reisz művét. A kelleténél kicsit talán többször ugrálunk az időben, ellenben ezek a váltások mind fantasztikusan illenek a cselekménybe. Az egyik jelenetben a felnőtt Tamást látjuk, néhány pillanattal később pedig már a tinédzserkori énje köszön vissza a vászonról. Ezek az áthallások vágástechnikai szempontból is jelesre vizsgáznak és nem mellesleg szuperül néznek ki. Eddig is tudva lévő volt, hogy a rendező ügyesen bánik a humorral, a Rossz versek ebben csak még jobban megerősített.
A Rossz versek ezen kívül baromi érzékletesen és viccesen mesél a nyolcvanas évek végének-kilencvenes évek végének Magyarországáról is, az akkoriban kamaszodó főszereplő tekintetén keresztül. Jó nagy filmes csapdahelyzet a nosztalgia, a korfestés meg az ember gyerek- és kamaszkorának felidézése, marha könnyű félrecsúszni vele, de Reisz nemhogy nem teszi, hanem az egyik legjobb rendszerváltós filmet tette le az asztalra úgy, hogy látszatra egyáltalán nem akart direktben mesélni a rendszerváltásról meg az utána való évekről. Itt azonban pont jól jött neki a szuperszubjektív perspektíva: az a mikrojelenet mondjuk, amiben a főszereplő unatkozó kisfiúként hallgatja az apukájával együtt a Halászbástya előtt beszédet mondó Antall Józsefet, sokkal erősebb és kifejezőbb, mint bármi, amit eddig erről a korszakról eddig filmen láttam. Pedig tényleg csak egy pár másodperces jelenetszilánkról van szó. Az egész film jórészt ilyen, látszatra random egymás mellé dobált jelenetszilánkokból, mikroszituációkból és anekdotákból áll, ráadásul a legkülönbözőbb műfajokban: van itt minden, a videóklip-paródiától a kabaréjelenetig.
Ha a másodfokú bíróság teljes megalapozatlanságot állapít meg, akkor ennek az lesz a jogkövetkezménye, hogy az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül kell helyezni, és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására kell utasítani. Részleges megalapozatlanság Részleges megalapozatlanságról akkor beszélünk, ha – a tényállás hiányos, – részben felderítetlen, – ellentétes az ügyiratok tartalmával, – helytelen ténybeli következtetést tartalmaz a tényállás. A harmadik helyen szereplő részleges megalapozatlansági ok a régi Be. -ben lévő iratellenességet váltja fel. A részleges megalapozatlanság esetében a másodfokú bíróság reformatórius jogkört gyakorol, és küszöböli a részleges megalapozatlanságot. Másodfokú eljárás az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt indított perben | Fővárosi Ítélőtábla. Ezt az alábbi módokon teheti: – a tényállást helyesbíti, – a tényállást kiegészíti. A másodfokú bíróság a tényállást helyesbíti, illetve kiegészíti – a bizonyítást érintő ügyiratok tartalma alapján, vagy – helyes ténybeli következtetéssel, vagy – a másodfokon felvett bizonyítás segítségével. Itt kell megjegyeznünk, hogy bizonyításra nemcsak a részbeni megalapozatlanság, hanem az eljárási szabálysértés kiküszöbölése érdekében is sor kerülhet, továbbá akkor, ha a fellebbezésben állított új tény vagy bizonyíték igazolása ezt szükségessé teszi.
Ilyen esetek különösen akkor fordulnak elő (és különösen most, az új polgári perrendtartás alkalmazásában gyakori ez), ha teljesen eltérő bizonyos kérdésekben a bíróságok gyakorlata, másként értelmezik ugyanazt a jogszabályt. Az eljárást ún. felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelemmel lehet kezdeményezni, melyet az elsőfokú bíróságnál kell benyújtani. A határidő itt is fontos kérdés: a kérelem benyújtására az ítélet közlésétől számított 45 napon belül van lehetőség. Ügyintézés - Polgári peres eljárások (alanyok). Amennyiben a felülvizsgálati kérelem elbírálásra alkalmas és a szükséges feltételek fennállnak, a Kúria az eljárás eredményeképpen az ítéletet hatályában fenntartja, új határozatot hoz vagy az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat meghozatalára utasítja. Összegezve tehát, a fenti rövid összefoglaló alapján láthatjuk, hogy sérelmes vagy kedvezőtlen bírósági döntések esetén milyen főbb lehetőségeink vannak a jogorvoslat terén. Fontos azonban tudnunk, hogy a vonatkozó jogszabályok még számos, fent nem említett feltételt határoznak meg az itt felsorolt eljárások/kérelmek vonatkozásában, melyekre – a cikk terjedelmi korlátaira tekintettel – nem térhettünk ki részletesen.
A bíróság vezetőjének minősül a bíróság elnökhelyettese is. A helyi bíróság, illetve a munkaügyi bíróság nincs kizárva a polgári ügy intézéséből, ha a fent említett kizárási ok annak a megyei bíróságnak az elnökével vagy elnökhelyettesével szemben áll fenn, amelynek a területén a helyi bíróság, illetve a munkaügyi bíróság működik. A kizárási okok szempontjából hozzátartozó az egyeneságbeli rokon és annak házastársa, az örökbe fogadó és a nevelőszülő, az örökbe fogadott és a nevelt gyermek, a testvér, a házastárs, a jegyes és az élettárs, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa. A bírák kizárására vonatkozó szabályokat a jegyzőkönyvvezető kizárására is megfelelően alkalmazni kell. Elfogultság Az elfogultságon kívül minden egyéb kizárási ok a bíró kizárását eredményezi, mérlegelésnek helye nincs. Mediátor a polgári perben – A közvetítői eljárás igénybevételével rendezhető bírósági eljárások szabályai - Jogi Fórum. Vita legfeljebb azon lehet, hogy valóban fennáll-e a kizárási ok. Más a helyzet akkor, ha a kizárás azon alapszik, hogy a bíró elfogult. Itt nemcsak a tényeket kell vizsgálni, hanem azt is, hogy a tényekből okszerűen következik-e, hogy nem várható a bírótól az ügy tárgyilagos megítélése.
vegye figyelembe!
a tanúról, akinek vallomására a bíróság az ítéletét alapozta, megállapította a büntető bíróság, hogy hamis tanúzás vétségét követte el). Perújításnak ilyen okból csak akkor van helye, ha a perújítás okaként megjelölt bűncselekmény elkövetését jogerős bírói ítélet megállapította vagy ilyen ítélet hozatalát nem a bizonyítékok hiánya, hanem más ok zárta ki; a perben hozott ítéletet megelőzően ugyanarra a jogra nézve korábban jogerős ítéletet hoztak; a keresetlevelet vagy más iratot a fél részére a hirdetményi kézbesítés szabályainak megsértésével hirdetmény útján kézbesítették (pl. a felperes rosszhiszeműen azt állította, hogy az alperes ismeretlen helyen tartózkodik). Másodfokú bírósági eljárás polgári perben. Erre hivatkozással csak az a fél élhet perújítással, akinek az iratot hirdetmény útján kézbesítették, és kizárólag akkor, ha a hirdetményi kézbesítés miatt egyáltalán nem szerzett tudomást az ügyről, és az ítélet úgy emelkedett jogerőre, hogy az ellen nem tudott fellebbezni; a Kúria határozata alapján perújításnak van helye, ha az Alkotmánybíróság alkotmányjogi panasz folytán a perben alkalmazott anyagi jogszabályt vagy rendelkezést semmisített meg.
Ezzel szemben a (II. ) mediációs eljárás keretében a bírósági közvetítő egy semleges és pártatlan félként mediál – azaz közvetítői tevékenysége során a felek közötti konfliktus feloldását, a békéltetést célozza meg. A közvetítői eljárás során a bírósági közvetítő nem folytat le bizonyítást, nem feladata a felróhatóság tisztázása és a felelősségi szempontok vizsgálata. E speciális konfliktuskezelési módszer alkalmazásával a jogvita szempontjából pártatlan és semleges mediátor célja, hogy a felek közötti párbeszédet helyreállítsa és a felek közötti jogvita egyezséggel záruljon. A közvetítő titoktartási kötelezettsége korlátozás nélküli, az a közvetítői tevékenységének megszűnését követően is fennáll. Hogyan indul meg egy közvetítői eljárás? A közvetítői eljárás kezdeményezése önkéntes, azt az eljárásban szereplő felek együttes írásbeli kérelme alapozza meg, melynek tartalmi feltételeit a törvény meghatározza. A közvetítői felkérést kezdeményező kérelem a közvetítő elfogadó nyilatkozatával hatályosul, melynek következtében kerülhet sor a vitarendezési eljárás meghívó útján történő megindítására.
(5) A másodfokú és a felülvizsgálati eljárásban az ügyvédi munkadíj a (2)-(4) bekezdésben meghatározott összeg 50%-a azzal, hogy a pertárgy értékeként ezekben az esetekben a fellebbezésben, felülvizsgálati kérelemben vitatott összeget kell alapul venni. (6) A munkadíj megállapítása során a munkadíj összegét a bíróság indokolt esetben mérsékelheti, ha az nem áll arányban a ténylegesen elvégzett ügyvédi tevékenységgel. A bíróság a munkadíjat - különösen az ügy bonyolultsága esetén - a (2)-(5) bekezdésben meghatározott összegnél magasabb összegben is megállapíthatja. A bíróság a munkadíj eltérő összegben történő megállapítását indokolni köteles. 4. § * (1) A kamarai jogtanácsos által képviselt fél kamarai jogtanácsosi költségként a) a 3. § szerinti munkadíj, valamint b) a képviselet ellátásával összefüggésben felmerült, indokolt készkiadások (2) A munkadíj megállapítása során a 3. § (6) bekezdését alkalmazni kell. 4/A. § * (1) * Az ügyvédi díj 3. §-ban meghatározott összege a tevékenység ellenértékét terhelő általános forgalmi adó összegét nem tartalmazza; azt a díj összegén, mint adóalapon felül kell - a külön jogszabály rendelkezései szerint - felszámítani.